A karácsonyfa életútja: a teleptől a nappaliig és tovább

Az illatos luc a legnépszerűbb

Magyarországon karácsony tájékán nagyjából 2-2,2 millió fenyő kerül forgalomba. Ebbe beletartoznak például a cégek és iskolák fái is, de a legtöbbet mégis otthon, családi körben állítjuk fel. A legnépszerűbb a luc-, az ezüst- és a Nordmann-fenyő. Míg a luc országos átlagban áll az első helyen (ez a legolcsóbb és a legillatosabb), addig utóbbi a fővárosban és vonzáskörzetében a legkeresettebb fenyőféle. Ezek zömét Dániából importáljuk, a mi gyökeres lucainkat pedig Olaszországban kedvelik.

A gyökeres, cserepes karácsonyfák a forgalom 10-15 százalékát adják, műfenyőt pedig egyre kevesebben vásárolnak. Ez valószínűleg azért van, mert a legtöbben már beszerezték a többször használatos fát az elmúlt évek során. A műanyag fa egyébként sem túl jó alternatíva. Ezeket zömével Kínában gyártják, ökolábnyomukat pedig igencsak megdobja a több ezer kilométeres szállítás, arról nem is beszélve, hogy átlagosan hat évig szépek, aztán egy szeméttelepen kötnek ki, és a PVC-ből készült fenyők újrahasznosítása nagyon drága. Emellett azt is érdemes tudni, hogy a fenyőtermesztés nem környezetkárosítás.

Legalább ötéves a karácsonyfád

Itthon Vas, Somogy, és főleg Zala megye áll az élen fenyőtermesztésben. Összesen mintegy 1500-2000 hektáron nevelik ezeket az örökzöldeket; a 20-25 hektáron termelő gazdaságok mellett több száz kisebb magángazdaság foglalkozik fenyővel, mindössze 1-2 hektáron. Bizonyos családoknál generációról generációra száll a „mesterség”, bár önmagában ez kevés a megélhetéshez. Ha egy egyhektáros telket nézünk, ott nagyjából 9000 fa fér el, amiből 250-300 darabot adnak el egy évben.

A fenyőfatermesztésről híres a dél-zalai Nemespátró - ott szinte nincs is olyan család, amelyik ne foglalkozna ezzel. Ugyanez a helyzet Surd községgel is. A hazai karácsonyfák nagy része erről a két településről származik.

A fenyőfákkal persze hosszú évekig kell foglalkozni, amíg eladhatók lesznek. A leggyorsabban a lucfenyők nőnek, 5-8 évesen szokták kivágni őket; az ezüstfenyőket 6-11 évesen, a Nordmannokat pedig csak a 8. évtől lehet használni, körülbelül 15 éves korukig. Ha egy 1,5-2 méteres fát veszünk, az átlagban 12 éves lehet.

Azok az örökzöldek, amelyeket például utcákon, tereken árulnak, december első napjaitól fellelhetők, így kivágásuk novemberre tehető. A kertészeti árudákban kínált fenyőket ezzel szemben csak december elején vágják ki.

A karácsonyfaárusok Andersen-meséje

Egyre többen kínálnak fenyőfát, az árak viszont nem változtak az utóbbi években, így idén sem. Egyszerűen azért, mert a vevők nem hajlandók többet fizetni. A termesztők nehéz helyzetben vannak, a fenyőkkel ugyanis rengeteg a munka, sok a költség és a bizonytalanság.

A fát nem árt metszegetni, alakítgatni, körülötte kapálni kell, lenyírni a füvet, a műtrágyázás és a vegyszerezés alapfeltétel, a meleg és száraz nyarakon pedig a rendszeres locsolás is elengedhetetlen. Ami a kiadásokat illeti: speciális gépek szükségesek (egy faragógép például félmillió forint), fontos a kártevők elleni védekezés (évente hektáronként akár négyszázezer forint is lehet a vegyszerezés, műtrágyázás költsége), a fát pedig nyilván előbb-utóbb ki kell vágni, majd el kell szállítani az árusítás helyszínére. Pluszköltséget jelent, ha a fenyőket őrzik éjszaka. A rizikót a fabetegségek és a forró nyarak jelentik, ez utóbbi főleg az elmúlt években probléma, amióta a klímaváltozás egyre erősebben érezteti a hatását. A túl enyhe tél szintén nem tesz jót a fáknak. A megélhetést teljes egészében tehát biztosan nem fedezi a fenyőeladás, az árusok zöme épp csak annyi bevételt termel, hogy megérje nekik ezzel foglalkozni.

Te választottál már?

Az emberek többsége szenteste előtt 3-4 nappal szerzi be a karácsonyfát. Ha te is közéjük tartozol, és még nem tudod, milyen fenyőt válassz, íme, egy kis segítség.

• Klasszikus karácsonyfaként a lucfenyőt tartjuk számon - az Észak- és Közép-Európa hegyvidéki területein honos növény hamisítatlan illattal bír, egyben a legolcsóbb (méterenként kb. háromezer forint forint), viszont a levelei szúrósak és nagyon hamar lepotyognak.
• A közepes árkategóriába tartozó, kevésbé lombhullató ezüstfenyő igen formás, és mérsékeltebben, mint a lucnak, de illata is van. Sokan különleges színe miatt választják - vagy éppen amiatt nem kedvelik. Hátránya, hogy szintén szúrós levelei vannak. 4-5000 Ft-ba kerül métere.
• Nagyjából ezzel egy árban kapható a duglászfenyő, aminek hasonlóan jó a lombtartó képessége, tűlevelei pedig dörzsölésre narancsszerű illatot árasztanak.
• Egyre elterjedtebb a szerb lucfenyő is, ami közönséges társánál valamivel drágább, ám tovább megtartja a - nem szúrós - leveleit, színe pedig az ezüstfenyőére hasonlít.
• Egyes helyeken kolorádói jegenyefenyővel (concolor) is találkozhatunk. A dekoratív fa citromos fenyőillattal tölti be a szobát, ezüstös-zöldes levelei nem szúrnak, így könnyű díszíteni, és nem hullanak, tehát a fa praktikusnak is mondható. Mindemellett ez az egyik legdrágább; egy kétméteres vágott példány nagyjából 10 ezer forintot kóstál.
• A jóval népszerűbb Nordmann-fenyő ebben az évben olcsóbb, métere kb. 6000 Ft, szintén azért lehet szeretni, mert egyáltalán nem pereg a levele, a színe viszont a concolorral ellentétben a luchoz hasonlóan élénkebb zöld.

Ha még többet szeretnél tudni a fenyőfákról, olvasd el korábbi cikkünket!