Meredek sziklára emelt bástyái már messziről vonzzák a tekintetet, falai között megelevenedik a történelem, az innen nyíló kilátás pedig több mint lenyűgöző. Boldogkő vára alighanem az egyik legcsodásabb történelmi épületünk, ami a látogatók számára megunhatatlan élménnyel szolgál.
Nyilván megoszlanak a vélemények, melyik hazánk legszebb középkori erőssége, de a Zemplén nyugati lábánál álló boldogkői vár joggal pályázhatna dobogós helyezésre. Impozáns épülete egy meredek sziklagerinc koronájaként tündököl közvetlenül a hegység magasabb vonulatai előtt, amit a Hernád folyó völgyében autóval vagy vonattal közlekedők is egyből kiszúrnak.
Szöveg
A látvány még vonzóbb a vár alatt elterülő Boldogkőváraljáról, amelyen az Országos Kéktúra is áthalad, és ahonnan a kék várjelzés leágazásain lehet felkapaszkodni a megkapó sziklakúp páratlan erősségéhez.
Még történelem kedvelőnek sem kell lennünk, hogy ezek a falak elvarázsoljanak minket. A messziről is sokat sejtető látvány közelebbről csak még erősebb vágyat ébreszt az emberben, hogy belülről is megcsodálja a nem mindennapi fellegvárat. Anno a renoválások során csak részlegesen állítottak helyre, de még ebben a formájában is épen maradt védmű benyomását kelti. Magyaroroszágon kevés ilyen jó állapotban megmaradt várat ismerünk: ezért is oly lehengerlő e robosztus falak hatása.
Látványos kapubástya a vár fapallós bejáratával
Maga a Bodókő-hegy a miocénben keletkezett andezittufából épül fel, erre tapasztották rá a szabálytalan alaprajzú erődítmény falait. Építésének kezdeteiről mit sem tudunk, de az bizonyos, hogy a vár legkorábbi része a védművel körülvett öregtorony, amit feltehetőleg a tatárjárás után, vagy a Tomaj nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán, vagy Aba Amadé országbíró emeltetett.
A váron több alkalommal túladtak, elzálogosították és elcserélték. 1300-ban III. András a várat Aba Amadénak adta, aki később nem volt hajlandó behódolni Róbert Károlynak, aki ezért 1317-ben megostromolta és el is foglalta Boldogkőt. A 14. században jelentősen kibővítették az erősséget: az öregtoronyhoz palotát és egy másik tornyot építettek, majd száz évvel később újabb korszerűsítésen és bővítésen esett át vár (ekkor épült pl. a kaputorony), ami ez idő alatt rengetegszer cserélt gazdát. Hol királyi tulajdon, hol valamelyik környékbeli nagyúr volt a birtokosa, 1528-ban pedig a Habsburgok is megakarták szerezni, de sikertelenül ostromolták.
E történelmi falak egyik híres vendége volt Balassi Bálint, aki a hagyomány szerint néhány bordalát itt vetette papírra, többek között a Borivóknak való című versét. Az épület egyébként másokat is megihletett: Szabó Dezső elbeszélést írt róla, Vécsey Jenő pedig szimfonikus költeményt.
Az alsó vár udvara a déli toronnyal
A vár legendája
Annak idején, amikor a tatárok e vidéket feldúlták, IV. Béla királyunknak is menekülnie kellett. Egy Bodó nevű aszalómester a pincéjében rejtette az uralkodót, majd az őt koslató kutyafejűeket leleményes módon félrevezette. A király megmenekült, és hálából Bodót megjutalmazta Aszaló és Bodolló községekkel – de csak azzal a feltétellel, ha Bodó várat épít a területen.
Erre a megoldást végül az aszalómester hét szépséges lánya ötlötték ki: csak ahhoz mennek feleségül, aki egy évig beszáll az építkezésbe. A vár hét év múlva már állt is, amit kezdetben Bodókőnek neveztek. A monda szerint a hét lány esküvőjét egyszerre tartották itt, a díszvendég pedig maga a király volt, és ez alkalommal így rendelkezett: „E vár ezek után Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb.”
A pincetermekben börtön és kínzókamra is helyet kapott
A sziklára épült Boldogkő vára középkori jellegét részben annak köszönheti, hogy a lőpor megjelenése után már nem volt modernizálható, kezdte elveszteni a jelentőségét, ezért a későbbi korokban már nem építettek hozzá. Ráadásul a vár stratégiailag sem volt jó helyen, a török háborúkban semmilyen szerepet nem játszott. 1674-ben a felkelő kuruc sereg sikertelenül ostromolta a várat, de négy évvel később Thököly Imre újabb kuruc sereget vezetett ellene, ezúttal sikerrel.
Egy évvel később visszafoglalták a Habsburgok, majd 1701-ben a császár – sok más várral egyetemben – Boldogkőt is szükségtelen helyőrségnek kiáltotta ki, aminek elrendelte az elrontását. A részben elbontott, lakhatatlanná tett vár az 1960-as évekig várta sorsának jobbrafordulását. Ekkor kezdődtek meg a régészeti feltárások, valamint az első helyreállító munkálatok, aminek során múzeumot és turistaszállást is kialakítottak. Utóbbi a 90-es évek elejéig működött.
A vár falai között több ezer ólomkatonából álló, a magyar történelem jelentős csatáit bemutató tárlatot is megtekinthetünk
Helyreállítás, mai állapotok
Az önkormányzat kezelésében álló vár az elmúlt két évtizedben két alkalommal esett át nagyobb rekonstrukción. A kétezres évek elején két torony védőtetőt kapott, összekötötték a pincét és a borozót, és kiépítettek egy kb. 100 méter hosszú gyilokjárót, illetve létrehozták a vár védjegyének számító sziklakijárót is, amin a jellegzetes Oroszlánsziklára lehet kisétálni.
A déli torony mellett találjuk a vár legfotogénebb attrakcióját, az Oroszlánszikla gyilokjáróját
2013-ban lefedték a palotaszárnyat, ahol lovagtermet alakítottak ki, helyreállították a szárazmalmot, amit ma bárki kipróbálhat, valamint az egyik torony tetején kilátót hoztak létre. A történelmet hagyományosan és interaktív módon bemutató tárlatai mellett itt találjuk Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállítását is, ami lenyűgöző részletgazdagsággal eleveníti fel a magyar történelem fontosabb csatáit. Természetesen a sziklába vájt pincetermekben hadtörténeti eszközöket, börtönt és kínzókamrát is találunk.
A kiállításokról, a nyitvatartásról, jegyárakról, aktuális programokról még több információt itt találsz!
Egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori várunkban tavasztól őszig rendszeresen tartanak lovagi bemutatókat, illetve jelmezes tárlatvezetésekkel is szórakoztatják a látogatókat. Boldogkő várának egyik legnépszerűbb fotótémája a híres Oroszlánsziklára vezető gyilokjáró, de az egyedi perspektívát engedő várrészlet csak egy a számos vizuális élmény közül, amit ez a pompás vár tartogat.
A palotaszárnyban korabeli bútorrekonstrukciók is láthatók
A rekonstrukciós munkálatok során helyreállították a palotaszárnyat, a ciszternaudvart, valamint a megújult a kaputorony működő csapóhídja, illetve a vár teljes díszkivilágítása is. Közvetlenül a vár alatt a Castrum Boldua középkori étteremben lehet falatozni, illetve a fogadó épületben kávézó és ajándékbolt is található. Egy szóval komplex élmény vár minket Boldogkő várában, amit egy erre járó turistának alighanem bűn lenne kihagynia, egy országjáró kéktúrázónak pedig mondhatni kötelező élmény.
Boldogkőváralja felett emelkedő andezittufahegy sziklagerincén állnak Boldogkő várának falai
A cikk először 2021 októberében jelent meg.
