A Kékest a legtöbben egy könnyű hegyi sétáért, a szép kilátásért, illetve a környék vendéglátós szolgáltatásaiért keresik fel. Pedig a hegytömbnek van egy kevésbé ismert arca: oldalában látványos bükkösök, merészen letörő sziklaszirtek sorakoznak, ezeket pedig az ország legszebb ösvényeinek egyikén kereshetjük fel. A Természetjárón található, könnyű hétvégi kirándulások sorából mutatjuk az egyik legizgalmasabbat azoknak, akik egyszerű, mégis sportos túraútvonalat keresnek.
A Kékes, bár jól ismert a hazai természetjárók körében, a szélesebb közönség javarésze lemarad a legérdekesebb látványosságairól. Bár a csúcsot körüljárni kétségkívül élmény, érdemes egy fél vagy teljes napot rászánni a hegytömb felfedezésére, ezzel megismerve olyan arcait is, amit a lankás domborzatú csúcs nem is sejtet. Elég csak belépni az erdőbe, és néhány métert távolodni az ország „tetejétől", és máris a Kárpátok vadonjának ösvényeit tapossuk.
És még a tömeg is elmarad: hiába a könnyű megközelíthetőség és az Országos Kéktúra talán leghírhedtebb szakasza, a Mátra keleti gerincén és a Kékes északi oldalában alig lézengenek túrázók. Pedig a kiépítettség nem is rossz, van itt terasszá épített sziklakilátó, csoportokra méretezett, tóparti pihenőhely, és minden ösvény jól jelzett, könnyen követhető, kedvükért helyenként még a kőtengert is „oldalra fésülték" a helyi természetjáró szervezetek.
Túránk rövid és könnyen teljesíthető, de mivel a körút első felén a Kékes lejtőjének északi teraszára ereszkedünk, a végén vissza kell kapaszkodnunk a hegytetőre. Ezért a túrát edzett, ugyanakkor egyszerű kihívást kereső természetjáróknak ajánljuk.
Kárpáti hangulat a Mátra gerincén
Az útvonal a Kékesről a Kéktúra kék jelzésén vadregényes, sziklatömbökkel „megszórt" erdőben, szűk ösvényen ereszkedünk a Sas-kő ormáig. A hegység gerince a meredély előtt annyira elkeskenyedik, hogy az ösvény éppen csak elfér az oldalra billent andezitlapok hátán, balról több tíz méteres sziklafal, jobbról meredek lejtő szegélyezi. A vulkáni eredetű Mátra évmilliókkal ezelőtt dél felé dőlt, északi oldala kiemelkedett. Az északi lejtők meredeksége annyira megnőtt, hogy csuszamlások indultak meg rajta, nyomukban sziklafalak maradtak a gerinc oldalában.
Ezek egyike a Sas-kő 898 m magas andezitbérce, aminek tornyait az utolsó jégkorszak fagyaprózódása formálta függőleges falakká. A szikla tetején kőből rakott építmény áll, amely az I. világháborúban elesett turisták emlékét őrzi. A kilátás a korláttal biztosított teraszról, és kicsit továbbsétálva a kőbordáról lenyűgöző: északon domb- és hegyvidékek sokasága sorakozik a Kárpátok szlovákiai szakaszával, egészen a Magas-Tátráig bezárólag, keleten pedig a Bükk terjedelmes tömbje kéklik a láthatáron.
A sziklán egykor még fakó keselyű is költött, nevét pedig a környék sasállományáról kaphatta.
Az ösvény meredek, lemosódott szakaszán pár métert ereszkedve még egy panorámapont bontakozik ki a sziklabérc oldalában. A gerinc keskeny mivoltának köszönhetően erről dél felé, az Alföldre nézhetünk ki a hosszan kanyargó oldalgerincek és az általuk közrefogott völgy fölött.
A Sas-kőtől vadregényes erdőben, girbegurba ösvényen gyalogolva, alig fél óra alatt érjük el a Disznó-kő fölötti elágazást. Útközben számos kisebb-nagyobb kőgörgeteget láthatunk a fák között, és érintjük a Kis-Sas-kő oldalában található kilátóhelyet is, ahonnan a Karancsra, illetve a Galya-tető és a Kékes tömbjére látunk rá. Következő panorámapontunk a Disznó-kő, amire a kék háromszög jelzésen sétálhatunk ki, és ahonnan a Mátra északi előterére látunk rá, a távolban pedig a Karancs–Medves- és a Vajdavár-vidék, még távolabb, ha kellően tiszta az idő, az Alacsony-és a Magas-Tátra hegyei látszanak. A Disznó-kő semmivel sem kevésbé félelmetes meredély, mint a Sas-kő, csak épp a gerinc helyett annak oldalában, eldugottabb helyen emelkedik.
Hurok a sziklák alatt
A gerincre visszatérve már csak röviden követjük a Kéktúrát a kanyargó erdei ösvényen, egy pontról kilátunk a hírhedt keleti gerincet szabdaló csúcsok sorára. A következő elágazásban balra fordulunk a sárga jelzésre, amely alulról kerüli a Disznó-kőt. A széles erdészeti útnak neve is van: a Hurok út az 1950-es években készült el, hogy megkönnyítsék a fakitermelést a Kékes északi oldalában. Korábban ez a környék a Károlyi család birtoka, egészen pontosan a kerítéssel körbekerített Vadaskertjük része volt, ahol ebben az időszakban fakitermelés nem folyt. A Hurok út megépítésével, a 2. ötéves terv keretében aztán jelentős erdőrészletek estek a fakitermelés áldozatául,
csak a mai Kékes Erdőrezervátumként ismert terület maradt meg őserdőként.
A Disznó-kő sziklaterasza alulnézetből
Rövidesen elérjük a túra alsó szakaszának legérdekesebb pontját, a Pisztrángos-tavat. A tónak otthont adó lapos térszín csuszamlás nyomán jött létre, de magát a tómedencét már mesterségesen mélyítették ki haltenyésztés céljából a 20. század elején. A Pisztrángos-tóban – nevével ellentétben – ma már nem találunk halakat, viszont a környékbeli kétéltűek egyik legfontosabb szaporodóhelyének számít. Mivel a Mátrában kevés állóvíz található, ezért a Pisztrángos-tónak különösen nagy jelentősége van. A tó mellett gyönyörű és értékes égerlápot is láthatunk, érdemes körbesétálni a területet. Pihenőhelyek is vannak itt, így minden adott egy kis lazuláshoz. Annál is inkább érdemes kihasználni ezt a lehetőséget, mert túránk hátralévő részén kemény emelkedők várnak ránk.
Innen a kék kereszt jelzésen indulunk fölfelé sötét, sűrű szálbükkösben, amelynek talaját hatalmas andezittömbök tarkítják. A Gabi halála nyereg valószínűleg egy itt elhunyt favágó emlékét őrzi, aki a 20. század elején borult fel lovaskocsijával.
Útközben, fölfelé tartva kisebb-nagyobb kőtengereket láthatunk.
Ilyen nagy kiterjedésű sziklamező a misztikus nevű Sötét-lápa is, amely keletkezését tekintve vegyes eredetű, kialakulásában omlásos folyamatok mellett a fagy okozta aprózódás is szerepet játszott. A gerincre visszaérve ismét a Kéktúra ösvényét tapossuk, ezen jobbra fordulva, egy utolsó emelkedőnek nekirugaszkodva jutunk a Kékesre.
Túrák a Kékes körül
A Kékes és a Pisztrángos-tó egy nyugati irányú körtúrán is felkereshető, ezen az őserdőt védelmező erdőrezervátumba is betekinthetünk annak pereméről. A Kékesre busszal és autóval is feljuthatunk, így tehetünk kifejezetten kiadós, a folyamatos ereszkedés miatt könnyű túrákat is. Lejuthatunk Mátrafüredre a Fehér-köves kőtengerét és az egyik vadregényes patakvölgyet felfűzve, vagy épp tehetünk körtúrát barlang, várrom és kegyhely érintésével a kalandparkjáról és kilátójáról nevezetes Sástóra. Aki sportos kihívást keres, annak ott a Mátrafüred és a csúcs közti körút a Kis-kő lávatornyával, sötét patakvölggyel, a kallómalmok nyomában. Az igazán különleges, egyben komoly kihívást, komoly hegyi túrát keresőknek pedig ajánljuk az Országos Kéktúra 21. szakaszát, amely végigvezet a Keleti-Mátra gerincén, számos csúcsot és izgalmas kilátópontot meghódítva.
A Természetjáró kínálatában több mint ötven mátrai túra található, amik a Természetjáró appot használva könnyűszerrel követhetők, vannak köztük könnyű, közepes és nehéz útvonalak, de még a Mátra-gerinc többnapos trekkingtúráját kis tartalmazzák.
