Azt tudjuk, hogy a macskák, ha lehet, kerülik a vizet, pontosabban az úszást, így azt legkevésbé sem feltételeznénk, hogy egy vizes élőhely is lehet kedvező a vadmacskák számára. Erre a Kis-Balaton ragadozóemlős-kutatásai alaposan rácáfolnak.
Az idei év emlősének megválasztott vadmacska tipikus élőhelyét a dús aljnövényzetű, cserjeszinttel, holtfával rendelkező öreg erdők jelentik, közeli gyepekkel, kis vizes élőhelyfoltokkal. A faj azonban más típusú élőhelyeken is előfordulhat, ha annak zavartalansága biztosított.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata már régebben is megfigyelt a Kis-Balaton töltésein sétáló vagy éppen öreg fűzfák letört ágain szárítkozó vadmacskákat. Aztán a 2009-ben megindult ragadozóemlős-kutatások során kameracsapdával dr. Lanszki József kutatónak sikerült két fiatal példányt is megörökíteni, majd a következő években több kameracsapdával és szabadszemmel is egyre több helyen sikerült kimutatni a faj jelenlétét.
A Kis-Balaton madártávlatból
Nászidőszakban a víz sem akadály
A következő kisfilm a Kis-Balaton egyik füzesében elhelyezett kameracsapda felvételeiből készült, és kéthetes időszakot ölel fel. A bekamerázott helyszín meglehetősen nagy forgalmat bonyolít le, a filmkockákon a vadmacska mellett számos más faj is feltűnik, például vidra, róka, borz, vagy madarak közül a guvat és a hamvas küllő.
„A hátterében a Zala folyó látható, nem véletlen tehát a vidra gyakori felbukkanása. Érdekes, ahogy víz fölé alacsonyan hajló fűzfára teljesen természetes módon felmászik” – mondja dr. Lanszki József a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. „A Zalán és a csatornákon a vadmacskák is rutinszerűen átúsznak, akár jéghideg vízben is. Bár ezen nem kell csodálkozni, mert a tél vége, tavasz eleje a nászidőszakuk, vagyis a pacsmagolás ideje, és ha át akarnak jutni a szigetekre, vagy más, távolabbi szárazulatokra, akkor a találkozásokhoz vagy táplálékszerzéshez esetenként úszniuk is kell.”
A felvételek egyik különlegessége, hogy a vidra és a vadmacska nappali felvételeken is feltűnik. „Az ember elől egyébként rejtőzködő vadmacska és vidra ritkán kerül szemünk elé, aktivitásuk jórészt az éjszakai és szürkületi időszakra esik."
A kameracsapdás felvételek tanúsága szerint azonban, zavartalan környezetben egész évben nappal is sokat mozognak.
Vadmacska kölykök felfedezőúton a Kis-Balaton egyik rejtett zugában
Az egyik kis-balatoni helyszínen más különlegességet is sikerült a kameráknak rögzíteni, méghozzá egy vadmacska családot, így a felvételeknek köszönhetően nyomon lehetett követni a kölyök vadmacskák felcseperedését.
A házi macska komoly veszélyt jelent
A Kis-Balaton után 2018-tól a Dunántúl számos más pontján megindult a vadmacska kutatása, például a Déli-Bakonyban, Gemencen, a Zselicben, Nyugat-Zalában, az Őrségben, a Kőszegi-hegységben, és országosan az elpusztultan talált, például járműgázolásnak áldozatul esett vadmacskák részletes vizsgálata.
„A képi felvételek alapján, sőt még az elpusztultan talált egyedek bundamintázatának a szemügyre vételével is csak valószínűsíthető a macska faji hovatartozása. Ezért a kamerás felvételek mellett szagcsalizásos szőrgyűjtés is folyt.
A felsorolt területek mindegyikén, még a településektől távol is, házi macskák is megjelentek a képfelvételeken.
A begyűjtött szőrminták elemzése a házi macskák (38%) és a hibridek (házi macska és vadmacska hibridje, 37%) dominanciáját hozta, a vadmacska részaránya mindössze 25% volt. A kedvencként nagy számban tartott házi macska a hibridizáció forrása, amelynek a természeti területeken való jelenléte társállattartási problémákon túl biodiverzitást érintő súlyos kérdéseket is felvet” – mondja Lanszki József.
Egy szőrcsapda élesítése. Hogy hatékonyabbak legyenek, a szőrcsapdákat olyan anyagokkal kell kezelni, amelyek odacsalogatják a vadmacskákat. Például paradicsomos tonhallal.
A Balaton vízgyűjtőterületén a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet irányításával újabb kutatás indult, amelynek főszereplője ugyan a vidra, de vele együtt várhatóan egyéb vizekhez kötődő emlősökről is sok újat tudnak majd meg a kutatók.
