Bár Magyarországon ritka fészkelőnek számít a kígyászölyv, úgy tűnik, hogy a megszokott fészkelőhelyéhez viszont nagyon ragaszkodik, még ha az a fa már ki is száradt alatta.
A kígyászölyv Magyarországon elsősorban középhegységi költőfaj, de létezik egy néhány párból álló síkvidéki állománya a Kiskunságban is. Így már eleve igazi ritkaságnak számít a fészkelő kigyászölyv az alföldi élőhelyen, nemhogy az a mód, ahogy azt az egyik pár teszi a Kiskunságban.
Nemrég a hamvas rétihéja védelmével foglalkozó szakemberek erdészeti munkák korlátozása kapcsán kerestek egy már kb. 10 éve azonos helyen fészkelő kígyászölyvpárt. Facebook-posztjukból megtudhattuk, hogy sikerült megtalálni a fészket, és a madarak úgy is elfoglalták azt, hogy az alatta lévő fenyő már kiszáradt.
A fészek a fenyő tetején, középen, felül "látható"
A fenyőpusztulás nem ritka ezen a vidéken, és ezt a száz éves erdei fenyőkkel borított buckahátat is elérte.
Egykor az erdei fenyőt használó buckafásítások voltak az elsők, így lehetnek száz, vagy akár még öregebb, természetes erdőkhöz hasonló ligetes szerkezetű fenyvesek a Kiskunságban.
Ezek alatt pedig még sokszor megtalálhatóak a bolygatatlan, ősi, nyílt homoki gyepek számos védett növénnyel, mint például a csikófark vagy a homoki nőszirom. A most leellenőrzött kígyászölyvpár valószínűleg azért is ragaszkodik régi fészkéhez, mert a terület zavartalan, és számukra a legfontosabb, hogy biztosítva legyenek a nyugodt költési feltételek.
A szülőmadarak a fészek környékén tartózkodnak, sokat tollászkodnak. Emiatt a kivedlett tollaik is elárulják a fészek lakottságát
A kígyászölyv hazánkban előnyben részesíti a melegebb, déli és keleti kitettségű fenyveseket és elegyes erdőket, a költőpárok nagy része fekete és erdei fenyőn költ, de minden évben akad néhány lombhullató fán fészkelő is, főleg kocsánytalan tölgy fagyöngykoszorújában. Fészke rendkívül kicsi a madár méretéhez képest. Mindössze egy tojást rak. A tojó ezt 45-47 nap alatt kelti ki, az első hetekben a hím gondozza azt. A fióka tízhetes korában lesz röpképes.
Táplálékspecialista, főként kígyókkal és más hüllőkkel, esetenként kisemlősökkel táplálkozik, akár kétméteres erdei siklót is képes elejteni.
A kígyászölyv hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint..
