Milyen hatással van a pár héttel hamarabb beköszöntött tavasz a növényekre, és mit tudnak kezdeni a virágok a hirtelen érkező hideggel? Cikkünkből ezek mellett az is kiderül, hogy ha a Blaha Lujza téren már február végén kivirágoztak a japáncseresznyefák, akkor vajon érdemes-e már most elindulni a budapesti füvészkertbe Sakura-nézőbe?
Idén még az eddigieknél is korábban, már február második felében beköszöntött a tavasz. Az erdőt-mezőt járva sok virágot lehet látni, olyanokat is, amelyek jóval később szoktak nyílni. „Az enyhe idő nemcsak a kora tavaszi növényeket indítja el, de azokat is, amelyek április közepén, vagy nyár elején hoznának virágot, ez utóbbiak, ha virágot még nem is, de hajtást már produkálnak. Tehát most sok minden összetorlódik” – mondja Papp László, az ELTE Füvészkert botanikusa.
Virágok fagyállóval
Ilyenkor, március elején azért még könnyen lehetnek fagyok, mint ahogy az a Bükkben vagy Mátrában is történt tegnap, sőt kicsit még havazott is.
A visszatérő tél ellen vajon hogyan tudnak védekezni a növények?
„A vadon élő növények erre fel vannak készülve fiziológiailag, de ilyenkor előfordul, hogy a hidegben nem tudnak úgy mozogni a beporzók, és esetleg nem tudják megporozni az adott virágot, emiatt nem történik termés- és magképzés, nem lesz újulat, így pedig visszaszorulhatnak növények. A gyümölcstermő és a nálunk nem őshonos növényeknél viszont el is fagyhat a magkezdemény a virágban. Például a sárgabarackkal, ami Örményországból származik, tehát nem a mi klímánkhoz alkalmazkodott.
A kora tavaszi virágoknak van egyfajta „fagyállója” is, ami megóvja a sejteket. „Itt nagyon egyszerű dolgokra kell gondolni. Ezekben a növényekben a cukortól kezdve egyéb ásványi anyagokig, sok minden oldat formájában van jelen a sejtekben, és ezeknek jóval alacsonyabb a fagyáspontja. De fagyos reggeleken azt is láthatjuk, hogy például a hóvirág lekonyul, aztán napközben, ahogy melegszik az idő, újra feléled. Vannak olyan növények is, amelyek szőröket képeznek magukon, és az tompítja a fagy hatását.”
A japáncseresznyefák is pár héttel előrébb járnak
Nagyon meglepő volt, hogy a Blaha Lujza téri kis japáncseresznyefák február végén elkezdtek virágozni. „A füvészkertben a japáncseresznyékkel rokon japán kajszibarackok virágoznak. Ezek ugyancsak inkább díszfák, mint gyümölcstermők. Egyébként is ezek szoktak az elsők lenni, de most fél hónappal hamarabb kezdték meg a virágzást, és egy részük már el is nyílott.”
Március második felében már sok virágzó cseresznyefát lehet majd látni a füvészkertben.
Sakura vagy japáncseresznye
A hagyományos Sakura ünnepet április első két hétvégéjén rendezik meg, a kései virágzású fajták akkor még valószínűleg szépek lesznek. „Nálunk pont a sokféleség az, amit be tudunk mutatni, hogy a japáncseresznyefából is milyen sokféle van. Egyik-másik fajta már tél végén, havas időben megkezdi a virágzást, és vannak olyan fajták, amelyek még májusban is virágoznak.”
Csillagvirágok lila szőnyege
De már ezekben a napokban is érdemes sétálni egyet a füvészkertben. „Nagyon szépek a tavaszi hagymás növények. Bár a hóvirág már elvirágzott, de a tavaszi tőzike, a keltikék gyönyörűek, és a nárciszok, tulipánok, kankalinok is elkezdtek virágozni. Gyönyörű kék szőnyeget alkot a szibériai csillagvirág, de a honos csillagvirágokat is nagy számban lehet látni. A kuriózumnak számító budai nyúlfarkfű is most virágzik. Ez egy védett bennszülött növény, amely a világon csak itt, a Budai-hegységben és szűk környezetében fordul elő.”
Érdemes tehát már most is ellátogatni az ELTE Füvészkertbe, ahol az áprilisi Sakura ünnep előtt is lesznek még érdekes programok. Most vasárnap például a sivatagok növényeivel ismerkedhetünk meg. Március 23-án Gyümölcsoltó Boldogasszony napja alkalmából a látogatók megtanulhatják a gyümölcsfák oltását, másnap az üvegházakban pedig az esőerdők növényeit lehet majd megismerni egy tematikus sétán.
