A kőszegi Chernel-kert: látogatóközpont a város szélén

A város tetején egy komplex élménycsomagra készüljünk, hisz a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont mellett felfedezhetünk egy szép arborétumot, a Chernel-kertet, működik itt egy madárvédelmi mentőközpont, továbbá van játszótér, élményösvény óriási kirakóval és gólyalabirintussal, és innen indul több turistaút is, köztük a Semmeringbe tartó alpannonia vándorút. Aki ellátogat ide, garantáltan nem fog unatkozni.

A leghíresebb kőszegi

Ahogy felérünk a látogatóközponthoz, már szinte a földig ér az eső lába, de még éppen nem esik, így biztos, ami biztos, az arborétum bejárásával kezdünk. Persze, ahogy az már lenni szokott, még félúton sem járunk, amikor leszakad az ég. De nincs kedvünk visszafordulni, és különben is, a Kőszegi-hegységnek igazán jól áll az eső.

A kőszegi Chernel család 1,5 hektáros birtoka hajdan gyümölcsös volt. A 19. század végén Chernel István, az ismert ornitológus és természetvédő kezdte azt emlékkertté és madárbarát mintakertté alakítani. Jeles nemzeti és családi eseményeken emlékfákat kezdett ültetni, odúkat, etetőket rakott ki, illetve olyan növényeket telepített, amelyek kedvező búvó-, fészkelő- és táplálkozóhelyet jelentenek a madarak számára.

Érdemes megnézni a látogatóközpontban a névadó Chernel Istvánról szóló kis kiállítást, ahol megismerhetjük a leghíresebb kőszegi család történetét.

Tündérkert a város felett

Az arborétumban az eredeti telepítésből mára nem sok növény maradt, ugyanis a kertet a II. világháború után államosították, majd kisebb területekre feldarabolva bérbe adták gazdálkodóknak. Abban, hogy a kert még ma is megvan, Horváth Ernőnek, a szombathelyi Savaria Múzeum muzeológusának volt nagy szerepe, aki 1965-től újabb telepítésekkel gyarapította az állományt, felhívta a figyelmet annak fontosságára, illetve megnyitotta azt a látogatók előtt. Mára már csak két olyan fa maradt, amelyeket maga Chernel István ültetett, egy kínai vörösfenyő, amelynek ez az egyetlen hazai ivarérett példánya, és egy hatalmas kaukázusi jegenyefenyő, amelynek törzsén villámcsapás hagyott nyomokat.

Az arborétum nem nagy, de a tél közeledtével is buján zöldellő tündérkertnek tűnik, ahogy a hatalmas fenyők és a gyönyörű struccpáfrányok közt sétálunk. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság által fenntartott parkban közel 300 növényfaj él, kora tavasszal a kárpáti sáfrányok alkotnak virágszőnyeget, kicsit később rododendronok tündökölnek. A parkban kialakítottak egy védett növényeket bemutató tanösvényt, amely nemcsak a Nyugat-Dunántúl kipusztulással fenyegetett növényfajainak bemutatóhelye, de szükség esetén innen történhet a növények visszatelepítése is az alkalmas élőhelyekre.

Madarak a parkban

Az arborétumban egy kis madárvédelmi központ is működik, amelyben 1994-es fennállása óta már több ezer madár fordult meg – többségüket szerencsére sikeresen szabadon engedték.

– meséli Ottó Erzsébet madárgondozó. Közéjük tartozik például Tilda, a vándorsólyom. „Ő már 12 éve a telep lakója, és elég kalandos a története. A lábán található gyűrű alapján tudtuk kideríteni, hogy mielőtt hozzánk került, Olaszországban meglőtték, és egy ottani mentőközpontban gyógyították meg. Miután onnan elengedték, sajnos Szombathelyen ismét megsérült, ablaknak repült, eltört a szegycsontja, ezután került be hozzánk. Sérülése miatt sajnos nem tud már tökéletesen repülni, nem tudna vadászni, ezért maradt itt.”

Tilda közelében egy áramütést elszenvedett egerészölyv üldögél. Ezt a madarak többsége nem éli túl, amelyek igen, azok az esetek többségében nem lesznek már önálló életre képesek. A telepnek jelenleg mintegy 130 lakója van, a bemutatott madarak között vannak még vörös vércsék és gólyák, amelyek évről évre szaporodnak is. A szülők már itt fogják leélni az életüket, de az egészséges fiókák nemcsak a fészekből, de a telepről is kirepülnek és vadmadárként élnek tovább.

Minden elengedett madár gyűrűt kap, ez alapján tudják a szakemberek, hogy a hosszabb-rövidebb ideig itt gondozott madaraknak jó esélyeik vannak a természetben. Számos érdekes megfigyelés is bizonyítja ezt. Idén például egy innen kirepült gólyafiókát regisztráltak Németországban, korábban három itt kikelt fióka repült együtt Máltáig, egy vörös vércse gyűrűjét pedig Albániában olvasták le.

A bemutatott madarak legnépesebb csoportját a fehér gólyák alkotják, jelenleg 14-en élnek a telepen, legtöbbjük fiókaként sérült meg. „Július–augusztus a fiókák kirepülésének időszaka, és sok fióka az első szárnypróbálgatások alkalmával sérül meg, rosszul landolnak, nekirepülnek tereptárgyaknak, a sérüléseikből pedig nem tudnak tökéletesen felépülni.”

Mirtill, a barátságos darázsölyv

Erzsébet természetvédelmi mérnökként végzett, egy egyetemi tanulmányút során járt itt először, és egyből beleszeretett a helybe. Később eljött önkénteskedni, ma pedig már ő az egyik gondozó a központban, és úgy érzi, megtalálta a helyét a madarak között. Ahogy Mirtillt, a darázsölyvet a kezére veszi, a madár azonnal hangos kiáltozásba kezd. „Mirtill nagyon kedves, a darázsölyvekre egyébként is jellemző, hogy nagyon bizalmasan viselkednek az emberrel, ha bekerülnek egy ilyen helyre. Őt három éve, szárnysérülés miatt hozták be, mostanra már megismer bennünket, az idegenektől azonban kicsit tart.”

Tavasszal és nyáron nagyon sok énekesmadár-fióka kerül be, egy pár napos fiókát 3-4 hét gondozás után tudnak elengedni, míg ragadozó madarak esetében ez az idő több hónap is lehet. Az állatok nyugalma érdekében az ideiglenesen bekerült madarakat nem láthatják a látogatók, ráadásul itt zajlik a visszavadítás, és ennek során nagyon fontos, hogy a madarak ne szokják meg az emberek közelségét. A röpdékben elhelyezett kamerák és okostelefonunk segítségével ugyanakkor lehetőségünk van belesni az ott folyó munkába. A központba emlősök is rendszeresen bekerülnek, mókusból és sünből van a legtöbb, de szoktak jönni denevérek, nagy pelék, és volt már vidra is.

A látogatóközpont névadója a neves kőszegi madarász, a Kőszegi Tájvédelmi Körzet létrehozásában nagy szerepet játszó Bechtold István. Az épület nemcsak különleges formája, hanem a benne található kiállítások miatt is érdekes, nem véletlen, hogy az év ökoturisztikai létesítményének szintén megválasztották már. Az alsó szinten kapnak helyet az ideiglenes kiállítások, és itt látható a Kőszegi-hegység élővilágát bemutató tárlat, amelyhez vezetőfüzetet is kérhetünk. Ennek segítségével a gyerekek játékosan ismerkedhetnek meg az itt élő fajokkal.

A galérián egy interaktív kiállítást alakítottak ki, ahol (nem túlzás) órákra elmerülhetünk a madarak világában, annyi érdekességet találni. A tablók olvasgatása mellett tevékeny ismeretszerzésre is bőven van lehetőség. Összehasonlíthatjuk például a madarak és az emlősök csontjának tömegét, kipróbálhatjuk, hogyan boldogulnánk gólyaként vagy meggyvágóként, és meghallgathatjuk azt is, mennyire más hangokat ad a fekete rigó különböző élethelyzetekben. Sajnos most nekem nem volt annyi időm, mint amennyire egy madárimádónak szüksége lenne az alapos elmélyüléshez, de a kisfiamnak megígértem, hogy tavasszal elhozom őt ide, és akkor egy fél napot egészen biztosan eltöltünk itt.

A cikk először a Turista Magazin 2019. december-januári számában jelent meg.