Egy vándorút, amely bebarangolja a varázslatos Bakonyt, megmutatja a Vértes egyedi értékeit, valamint feltárja előttünk a Gerecse rejtett szépségét. E nagyszerű túra teljesítésével nemcsak több jelvényt gyűjthetünk be, de a hazai tájak igazi felfedezőivé is válhatunk.
A hosszabb távú túramozgalmaknak megvan az a szépségük, hogy mi dönthetjük el, mit akarunk kihozni belőlük. Bejárásuk lehet egy rendszeres, hétvégi családi program, sátorozós túra a haverokkal, de akár egy nagyszabású kaland is, attól függően, hogy részletekben vagy egyben tervezzük végigjárni az esetenként több száz kilométeres távot. Az elmondottaknak a Közép-dunántúli Piros mintegy 270 km-es hosszával kiválóan megfelel, és látnivalókban bővelkedő útvonalával igazán gazdag túraélménnyel szolgál. Mi a Bakony „fővárosából”, Zircről induló, a Duna-parti Piszkén végződő túrának a főbb látnivalóit, érdekességeit és egyben hangulatát fogjuk bemutatni, kedvet és tippet adva a hosszú vándorút bebarangolásához.
A Közép-dunántúli Piros a "Bakony fővárosából", Zircről indul
Piros úton a Bakonyban
Ha nem csupán a természet értékeire és az erdő csendjére vagyunk fogékonyak, akkor már rögtön a túránk nulladik kilométerénél számos nevezetességet és kuriózumot tekinthetünk meg. Zirc értékeinek jelentős részét a híres apátság épületegyüttesében, illetve kertjében találjuk, ahol többek között a Reguly Antal nevét viselő műemlék könyvtár, a Bakonyi Természettudományi Múzeum és egy közel 20 hektáros arborétum kapott helyet. A 65 ezer kötetes könyvtár ősnyomtatvány-, folyóirat- és könyvritkaságokkal bír, míg a múzeum átfogó képet ad e sokszínű vidékről. Az arborétum nem csupán hazai, hanem a világ öt kontinenséről származó növénygyűjteményével, továbbá kis tavacskájával gyönyörködteti a látogatókat.
Zircet elhagyva a látványos, a kirándulók körében rendkívül népszerű Cuha patak völgyében kezdjük meg a terepezést. A meredek oldalakkal, sziklákkal szegélyezett szorosban egészen a völgy felső bejáratának számító Vinyéig követjük a piros jeleket.
Ezt az útszakaszt nem csupán a vadregényes környezet és a patak teszi egyedivé, de itt vezet Magyarország egyik legszebb vasútvonala is, amely több alagúttal és egy viadukttal teszi még izgalmasabbá e tájat.
A vinyei bélyegzést követően a Fenyőfőre vezető országúton gyalogolunk, majd a nevében a sajátos vadászati mód emlékét őrző Hálóvető-árokban (kifeszített hálóba hajtották az apróvadat) dél felé vesszük az irányt. Mielőtt bükkösökben felérnénk a Magas-Bakony legmagasabb pontjára, megmásszuk a Kék-hegyet, ahol ma is felismerhetők egy hajdani vár sáncai. A Bakony-vidék egyik legszebb részén járunk, amelynek panorámáját a 709 méter magas Kőris-hegyen álló Vajda Péter-kilátóból csodálhatjuk meg. A Bakony legmagasabb csúcsát követő szakaszon a Boroszlán tanösvény értékeivel ismerkedhetünk meg, valamint egy kis kitérővel felfedezhetjük az Odvas-kő-barlang látványos üregét. Ma is jól kivehető kelta halomsírok mentén érjük el túránk 30. kilométerét, egyben a Bakonyt átszelő országutat, illetve a túrából való kiszállást biztosít buszmegállót.
Hosszú, mintegy 270 km-es vándorlásunk során végig a piros sávot kell követnünk
A piros út innen hangulatos erdőben, hosszú kilométeren keresztül kanyarogva követi a régi vasút nyomvonalát. Széles erdészeti úton és szűk ösvényeken érjük el a Mátyás-pincét, majd némi kaptatóval megmásszuk a Felső-Hajagot, amelynek túloldalán találjuk Hárskutat, a Dunántúl legmagasabban fekvő községét. Ekkor már a 60. kilométerünknél járunk, és már nyolc pecsétet is begyűjtöttünk az igazolófüzetünkbe. Ezt követően 5–600-as hegyeken átkelve, a Papodon álló kilátó fantasztikus panorámáját is átélve érjük el a Bakony síparadicsomának számító Eplényt. A sípályák után főként völgyekben vezető utunk érinti Olaszfalu Alsópere nevű településrészét, ahol hotelként üzemelő vadászkastélyt, illetve arborétumot találunk.
Bakonynána határában megcsodálhatjuk a híres Római fürdő sziklakatlanját és vízesését, majd Tésen áthaladva – ahol már 90 kilométernél járunk – érdemes egy kis kitérővel közelebbről is szemügyre venni a település szélmalmait.
Hosszas gyaloglást követően romjaiban is látványos várhoz érünk, amely egy sziklára épült lakótorony volt hajdanán. Az erdő csendjében álló Pusztapalotát a Vár-völgyön keresztül hagyjuk el, majd kisvártatva Várpalotára, egy igazi erősséghez érkezünk. A város legfőbb nevezetessége a Thury György kapitányról elnevezett vár, amely a török hódítókkal szemben sokáig hősiesen helytállt. A kiállításoknak, rendezvényeknek helyet adó vár – ha a koronavírus-járvány miatt nem tart épp zárva – egész évben látogatható, érdemes legalább egy-két órát rászánni a megtekintésére.
Nemcsak a szélmalmairól íres Tést, hanem a Tési-fensík kevésbé ismert részeit is felfedezhetjük a túra során
Várpalotától Inotán és a Baglyas-hegyen át vezet az út a Csór feletti sziklás terepre. A település határáig már közel 120 kilométert gyalogoltunk Zirctől, és immáron merőben más terepen járunk, mint utunk elején. A Szenes-horog látványos sziklavonulatától a Csillag-hegy kilátóját célozzuk meg, majd Iszkaszentgyörgy gyönyörű barokk kastélya mellett is elhaladva a Fehérvárcsurgói-víztároló felé vesszük az irányt. A piros épphogy csak érinti a tavat, és miután a műúton átvezet Gúttamásin és Isztiméren, a Bakony leghosszabb és egyik legizgalmasabb szurdokvölgyébe visz minket. A vadregényes Burok-völgy függőleges oldalfalai számos kisebb barlangot, kőfülkét rejtenek. Nem véletlen, hogy az egykori bakonyi betyár, Savanyó Jóska is itt talált menedéket üldözői elől, hiszen a sziklás, fabedőléses terep helyenként ma is nehezen járható, kiváló rejtekhely.
Az 50–90 méter mély, sajátos mikroklímával, élővilággal és különleges földtani értékekkel bíró völgyet 12 kilométer hosszan járjuk végig, majd kanyargós úton, a hamuzsírkészítés emlékét őrző Hamuház érintésével érkezünk meg Kisgyónbányára.
Ez a pár épületből álló telep hajdanán bányászok, majd természetjárók kényelmét szolgálta. Jó pár éve várja felújítását, reméljük, ez hamarosan bekövetkezik. Kisgyónbányától egy meglehetősen egyhangú, közel 15 kilométeres szakasszal érjük el a Vértes kapujának számító Mórt, amely elsősorban kiváló borairól ismert. Túránk 175. kilométerénél járunk, amikor átszeljük a várost, illetve beszerezzük a 25. pecsétlenyomatot a füzetünkbe.
Mór központjában, a Szent Kereszt templom közelében
A Vértes változatos vidékén
Mór városát elhagyva kezdetben enyhe emelkedéssel, majd gyakorlatilag szintben haladva szeljük át a Vértes nyugati erdőségeit. Az akácosok és a helyenként löszös, homokos talaj már-már az Alföld hangulatát idézi. Így érjük el Oroszlányt, amely az elmúlt években látványos eredményeket ért el a szocialista bányászvárosi miliő levetkőzésében. A határában fekvő XX. akna és bányatelep ma múzeumként funkcionál, amely a környékbeli szénbányászat mindennapjait és látványos gépszörnyeit mutatja be.
Aknatornyából tökéletes kilátás tárul elénk a Vértes vonulatára és többek között a közeli Majkpusztára, ahol hajdanán a kamalduli „néma” szerzetesek éltek.
Túránk során a 17 remetelakást, a szépen felújított Esterházy-kastélyt és a halastóval is büszkélkedő parkot mindenképpen érdemes megtekinteni. Ehhez alig pár száz métert kell csak letérnünk a piros útról.
Pihenő a Baglyas-hegyen, szemben a Tési-fennsík
Következő állomásunk Vértessomló, amelyet enyhe emelkedéssel érünk el túránk 200. kilométerénél. Pecsételünk, majd a hegység tagoltabb és vadregényesebb keleti része felé vesszük az irányt. Érintjük a közelmúltban felújított Szép Ilonka-forrás erdei pihenőhelyét, kis kaptatóval felkapaszkodunk a Macska-bükk feletti fennsíkra (némi kitérővel festői panorámában lehet részünk a Körtvélyesről), majd leereszkedünk Szárra, mielőtt erdős terepen haladva újra egy lenyűgöző kilátást nyújtó magaslatra hágnánk fel. A mindössze 385 méter magas Zuppa-tetőről kiválóan rálátni a Vértes keleti oldalára, ami egyben búcsúzást is jelent ettől a vidéktől, hiszen már a Gerecsében járunk.
A Zuppa-tetőről kiváló rálátás nyílik a Vértesre
A Gerecse ismert és kevésbé ismert részein
Miután átkeltünk az M1-es autópálya alatt, és elhagytuk a pár házat számláló Nagyegyházát, a nem csupán nevében érdekes, de anno titkos szovjet bunkereket is rejtő Lófingató-hegy sziklafalai alatt érjük el Óbarok községét. Fejér megye egyik legkisebb önálló települését az innen 3 kilométerre fekvő Csabdi felé tartva hagyjuk el, amelyet sík és egyenes úton érünk el. A település 12–13. századi templomromja mellett szépen rendben tartott pihenőhely található. Itt túránk 230. kilométerénél járunk, ahonnan a kanyargós ösvény a panorámás Somlyóra, utána pedig a Tarján pecsételőpontjáig vezet.
A Maróti-hegy oldalában, a Gerecsecivilizációtól legelzártabb területén jránuk, szemben a Nagy-Gerecse tömbje
A rendezett sváb falutól majdnem nyílegyenesen baktatunk át az országúton Héregre, a Gerecse egyik legrégebbi, az Árpád-kor óta lakott településére. Szerencsére a község megőrizte népi építészetének jellegzetes lakóházait, és a környék többi falujához hasonlóan Héreg is rendezett és takaros. Innen alig egy kilométerre, a Nagy-Gerecse oldalában fakad a Király-kút. A forrás környezete kiváló a táborozáshoz. Hatalmas esőbeállót és tűzrakót is találunk itt.
Észak felé haladunk tovább, és a tölgyerdős hegyoldalban vezető ösvényünk hamarosan eléri Pusztamarótot. A történészek szerint a török had itt ütközött a mohácsi csata után a legnagyobb ellenállásba. A jól védhető Pusztamarót térségében védők nagy létszámú serege sáncolta el magát. Ellenállásukat a törökök csak Budáról hozott ágyúkkal tudta megtörni. Ennek az eseménynek az emlékére állították 2003-ban a tisztás közepén a jellegzetes emlékművet. Pusztamaróttól csupán 6 kilométert kell gyalogolni az Északi-Gerecsében, hogy elérjük piszkei végállomásunkat. Utolsó kilométereink igazán szép erdőben búcsúztatják a túrát, amelynek utolsó pecsétjét a közeli Lábatlanon vagy Süttőn is benyomhatjuk a füzetünkbe, lezárva ezzel a Közép-dunántúli Pirosat, egy élményekben igazán gazdag vándortúrát.
![magas_bakony_utvonal [Átalakított]](/media/thumbs/ma/ga/sb/magas_bakony_utvonal-atalakitott-708b7e99-8830735.jpg)
A túra kiírója a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség, a Komárom-Esztergom Megyei Természetjáró Szövetség, a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség, valamint az Észak-dunántúli Területi Természetbarát Szövetség. A 270 km hosszú túra bejárását igazolófüzettel, az útvonalon kihelyezett bélyegzők lenyomatával kell igazolni. Pecsételni a túra saját bélyegzői mellett más túramozgalmak bélyegzőivel is lehet, továbbá azon bélyegzők használata is elfogadott, amelyeken az adott település vagy hely neve szerepel. Az itinerként is szolgáló füzetet többek között a túramozgalom szervezőitől, illetve a turistashop.hu webáruházban lehet beszerezni 1260 Ft-os áron. A túrát időkorlát nélkül, tetszőlegesen szakaszolva is bejárhatjuk. Ezt követően az igazolófüzetet a területileg illetékes természetbarát vagy természetjáró szövetséghez kell eljuttatni, ahol a teljesítést ellenőrzik, igazolják, majd a kitűző vagy jelvény, illetve az oklevél kiadásáról intézkednek. Jelvény nem csupán az egész Közép-dunántúli Pirosért jár: külön tájegységi szakaszjelvényeket is begyűjthetünk, ez pedig különösen motiváló lehet a vérbeli jelvényvadászok számára.
A cikk a Turista Magazin 2020. áprilisi számában jelent meg. Korábbi lapszámainkat ide kattintva érheted el.
