Valószínűleg már te is sejted: nem gőte volt, hanem valami sokkal váratlanabb.
Szakmár külterületén, az Ökördi-erdőteleki-keceli-lápokon folyt a gőtemonitorozás, melynek során a gőtecsapdában egy lápi pócra (Umbra krameri) akadtak a kutatók – számol be róla a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. Ez azért nagy szó, mert az apró termetű halfaj állománya rohamosan csökken, főleg az elmúlt, aszályos években.
Lápi póc volt a gőtecsapdában az Ökördi-erdőteleki-keceli-lápok egyik területén
A lápi póc egy ősi halfaj, nem sokkal a dinók kihalása után, 60 millió évvel ezelőtt jelent meg. A folyószabályozások előtt rengeteg volt belőle, még a disznókkal és a baromfikkal is ezt etették a gazdák. A kis, kb. 6-8 centisre megnövő ragadozó hal rovarlárvákkal, apró rákokkal, puhatestűekkel, férgekkel táplálkozik, ivadékként pedig zooplanktont fogyaszt.
Ami a küllemét illeti, barna színű, foltos, oldalán rézvörös csíkkal, hosszú hátúszóval, lekerekített farokúszóval. Uszonyait felváltva is képes mozgatni, így halad a törmelékes aljzaton, kicsit olyan, mintha sétálna. Mocsarakban, lápokban, tőzeges tavakban, vízinövényzettel gazdagon benőtt kubikokban és holtágakban, csatornákban találkozhatunk vele.
Sajnos élőhelyei eltűnőben vannak
a vízrendezési munkálatoknak, folyószabályozásoknak, lecsapolásoknak köszönhetően. A nem megfelelő vízügyi beavatkozások, mint a mederkotrás, a rézsűrekonstrukció, a vegetáció-gyérítés és a helytelen vízkormányzás, illetve a klímaváltozás okozta szárazság szintén veszélyeztetik a lápipóc-populációkat, de a faj a vízszennyezésre is érzékeny. Szintén veszélyeztető tényező számára az inváziós amurgéb (itt írtunk róla), ami ugyanazokon az élőhelyeken telepszik meg, de sokkal jobban alkalmazkodik a kihívásokhoz, ráadásul elfogyasztja a pócivadékokat is.
Amurgéb
Ma a lápi póc jelentősebb állományaival a Kiskunságban, a Hanságban, a Kis-Balaton térségében, valamint a Tisza mentén találkozhatunk. A faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Megmentésére a MATE (Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem) halas kutatói, a Tavirózsa Egyesület, illetve a nemzeti parkok dolgoztak ki egy védelmi programot, ám ehhez egyelőre nem áll rendelkezésre a megfelelő anyagi háttér.
A lápi pócról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
