Jane Goodall a napokban újra Budapestre látogatott. Legutóbb két éve járt itt, ahogy akkor, most is telt ház és vastaps fogadta. A világhírű etológust világszerte hatalmas tisztelet övezi, lénye és előadása nem csak inspiráló, de reményt is ad a bolygó jövőjéért aggódók számára.
A világhírű főemlős-kutató és természetvédelmi aktivista a Jane Goodall Intézet meghívására látogatott el újra Magyarországra, az ELTE-n tartott előadás mellett felavatta azt a pesthidegkúti tanösvényt is, amit róla neveztek el. A 84 éves kutató évtizedek óta fáradhatatlanul járja a világot, évente 300 napot utazik, hogy megváltoztassa az emberek gondolkodását, és ráébressze őket arra, hogy senki nem vonhatja meg a vállát, mondván, mit számít ő a nagy egészben. „ Mindannyian hatással vagyunk a jövőre, minden egyes cselekedet számít, és mindenkinek meg kell tennie a tőle telhető legtöbbet azért, hogy megóvjuk ezt a csodás bolygót, amin élünk.”
Goodall ezúttal is csimpánzok nyelvén köszöntette hallgatóságát, és ahogy évtizedek óta mindig, most is elkísérte őt kedvenc plüssmajma, Mr. H.
Jane Goodall talán még mindig a tanzániai Gombe Nemzeti Parkban élne a csimpánzok között, ha 1986-ban egy csimpánzkutató konferencia rá nem ébreszti arra, hogy nagy a baj, az emberi tevékenység miatt a csimpánzok száma rohamosan csökken és élőhelyeik egyre zsugorodnak. Akkor döntötte el, hogy kutatás helyett a természetvédelem és az ismeretterjesztés felé fordul. „Hogyan lehet, hogy a legintelligensebb teremtmény tönkreteszi ezt a gyönyörű bolygót?” - teszi fel a kínzó kérdést Goodall már az előadás elején, melyben életéről és küldetéséről mesélt népes hallgatóságának.
Ezúttal is telt ház fogadta Budapesten
„Tarzan a rossz Jane-t választotta”
Jane Goodallban már négy évesen is benne volt a természettudósokra jellemző kíváncsiság. Egyszer például még a rendőrséget is riasztani kellett miatta, mert órákra eltűnt, és édesanyja nem tudta, hol van. Ő eközben teljes nyugalommal ücsörgött a tyúkólban, figyelte a tyúkokat, mert szerette volna kideríteni, honnan jön a tojás. Afrikával való kapcsolata, tízéves korában kezdődött. Akkor olvasta a Tarzant, és menthetetlenül szerelembe esett. De nem csak Tarzan, hanem a vadon is elvarázsolta, és ettől kezdve arról álmodott, hogy Afrikába megy és a vadon élővilágát fogja kutatni.
Goodall a tanzániai Gombéban szeretett csimpánzai társaságában
23 éves volt, mikor először lépett Afrika földjére, és hamarosan találkozott a híres régésszel, antropológussal, Louis Leakey-vel, aki épp akkor keresett valakit egy csimpánzkutató projektre, és Goodall személyében megtalálta a tökéletes embert a feladatra. Goodall a Tanganyika-tó partján kezdte meg kutatásait, és fél évre volt szüksége ahhoz, hogy a csimpánzok annyira a bizalmukba fogadják, hogy már ne rohanjanak el előle.
Egy tapasztalatlan huszonéves lány kutatásaival kapcsolatban, akinek még diplomája sem volt, a tudományos élet képviselőinek nem sok bizodalma volt. Egészen az első jelentős megfigyelésig, mely során Goodall leírta, hogy a csimpánzok egy vékony ággal veszik ki a termeszeket a bolyból, melyről ráadásul előtte gondosan leszedegették a leveleket. Vagyis bebizonyosodott, hogy nem az ember az egyetlen, aki eszközt használ, sőt készít.
„Sokkal intelligensebbek, mint ahogy azt, mi gondoljuk róluk”
A tudománytörténeti jelentőségű megfigyelés után nem csak a fotósok, tévések jöttek Gombéba, de a pénz is, így biztosítottnak tűnt a kutatás folytatása. Goodallt elsősorban a csimpánzok szociális viselkedése érdekelte, például az anyák kapcsolata a kölykeikkel, a csoporton belüli hierarchia, de többször tanúja volt annak is, hogy a csimpánzok igen agresszívek is tudnak lenni egymással, és vadásznak is, például kisebb majmokra.
Nem számokkal különböztette meg az általa megfigyelt csimpánzokat, ahogy az akkoriban megszokott volt, hanem nevet adott nekik, mert úgy vélte, Szürkeszakállú Dávid, Flo, Fifi és a többiek mind külön egyéniségek voltak
A tudományos élet nagyjai kezdetben azért is bírálták, mert nevet adott az általa tanulmányozott csimpánzoknak, ahelyett, hogy számokkal különböztette volna meg őket, és olyan „emberi” érzéseket tulajdonított nekik, mint a szomorúság vagy a boldogság. „ A csimpánzok nagyon hasonlítanak ránk, a DNS-ük alig 1 %-ban különbözik az emberétől, az immunrendszerük szinte megegyezik a mienkkel, és sokkal intelligensebbek, mint ahogy azt mi gondoljuk róluk”- mondja erről az előadáson.
„A bolygó már most szenved”
Goodall remekül érezte magát Gombéban, közben Phd-t is szerzett Cambridge-ben, eljött azonban az a bizonyos 1986-os konferencia, amikor ráébredt, hogy a csimpánzok veszélyben vannak. Egyre több helyen fogyatkoznak az erdők, az illegális vadászat, a vadhús kereskedelem is egyre komolyabb problémát jelent. „A csimpánzok olyan sokat adtak nekem, tudtam, most nekem kell mindent megtennem értük.”
Jane Goodall 2015-ben a Fővárosi Állat- és Növénykert Emberszabású Majmok Házában, ahol Teleki Géza antropológus, főemlőskutató emléktáblájának avatásán vett részt
Az általa létrehozott Jane Goodall Intézet globális hálózata ma már összesen több mint 110 országot foglal magában. Világossá vált számára az is, hogy a hosszú távú természetvédelmi programok a helyi lakosság bevonása nélkül nem valósíthatók meg. Annak érdekében, hogy a helyiek partnerek legyenek a környezetvédelmi erőfeszítésekben, először javítani kell az életkörülményeiken, és olyan fejlesztési programokat kell ajánlani számukra, melyek nemcsak, hogy fenntarthatók, de valós megélhetést jelentenek számukra. Programjaik keretében segítik például a gyerekek, a nők oktatását és a vízgazdálkodási problémák megoldását is.
„A bolygó már most szenved„- mondja Goodall. „Sok fiatallal találkozom, akik dühösek és szomorúak a jövőjük miatt. Az ősi indián mondást én meg is változtatnám, nem kölcsönkaptuk a bolygót unokáinktól, hanem elloptuk tőlük azt. Meg kell változtatnunk a hozzáállásunkat. ”
„Amíg élek, remélek”
Gooodall munkája során nagy hangsúlyt fektet a fiatalokra, ezért hozta létre 1991-ben a Roots and Shoots környezeti nevelési programot. A Tanzániában, 20 középiskolással indult programnak ma már 100 országban működnek csoportjai, melyek saját lakóhelyük természetvédelmi problémáival foglalkoznak. A névnek szimbolikus jelentése van. „A mélyben kúszó gyökerek átszakíthatatlan hálója szilárd alapot alkot. A friss rügyek kicsinynek tűnnek, de hogy elérjék a fényt, akár még a falat is áttörik. Képzeld csak el, hogy e falak azok a gondok, melyekkel mi magunk terheljük meg a bolygónkat. Száz-és százezer gyökér és rügy, száz- és százezer ember szerte a világon áttörheti ezeket a falakat."
Ma már 100 országban működnek Roots and Shoots csoportok
Magyarországon 2006-ban, a Jane Goodall részvételével jött létre a Rügyek és Gyökerek Egyesület, melynek csoportjaival Goodall mostani látogatása során is találkozott, a róla elnevezett tanösvény átadásán. Talán kevesen tudják, de a Hármahastár-hegyi repülőtér melletti Vörös-kőváron él egy különös hüllő, a kaszpi haragos sikló. Itt 2011 óta folyik az MME Hüllő és Kétéltűvédelmi szakosztályának haragossikló-védelmi programja, melynek keretében 2016-ban Jane Goodall engedhetett szabadon egy rádió nyomkövetővel ellátott példányt. Az 1 km hosszú, 6 információs táblából álló tanösvény bemutatja ezt a különleges hüllőt és annak élőhelyét.
Jane Goodall és egy kaszpi haragos sikló találkozása 2016-ban
Goodall a jelenlegi, nem túl szívderítő helyzet ellenére is, bizakodó. Szerinte a jövő generációja, a tudományos rohamos fejlődése, a természet ellenállóképessége is bizakodásara ad okot, ahogy az is, hogy a közösségi média segítségével ma már annyi embert lehet elérni, mint korábban soha, és sokkal könnyebbé vált, hogy közös célok érdekében összehozzuk a hasonló gondolkodású embereket. „Azt hiszem, nem sok időnk maradt. Önöknek és nekem kell megtennünk a változtatásokat. Ha továbbra is másokra hagyjuk ezt a feladatot, elkerülhetetlenül zátonyra fut a hajónk.”
Bővebb infó:
http://www.janegoodall.hu/
Köszönjük az előadáson készült képeket Bajomi Bálintnak! (http://balint.bajomi.eu/)
Kapcsolódó cikkek:
Ez a legújabb tanösvény Budapesten
Haragos siklók Budapest szívében
Emléktáblát kapott Teleki Géza természetvédő, Jane Goodall is ott volt
