Egyedi sziklás vidék, lepusztult ipartelep, felhagyott agyag-, homok- és bauxitbányák, ezek a disztópikus hangulatú tájak úgy festenek, mintha a Mad Max, a Dűne, vagy a Szárnyas fejvadász egyes jeleneteiből vágták volni ki. Összeállításunkban olyan különleges, bizarr szépségű hazai helyszíneket mutatunk be, amelyek olyanok, akár egy űrbéli tájon sétálnánk, ahová már csak a megdöbbentő látványért is érdemes ellátogatni.
„Marsi expedíció” Gánton
A vörös bauxit elképesztően látványosan borítja a dombokat Gántnál. Egykoron itt zajlott Európa legnagyobb bauxitkitermelése, amit 1926-tól egészen 1987-ig folytattak.
A hajdani bányák krátereiben hátramaradt vöröses salakbuckák hihetetlen látványt nyújtanak, aminek egyediségét leginkább a marsi tájhoz lehet csak hasonlítani.
A Ridley Scott rendezte Mentőexpedíció című filmet simán forgathatták volna itt, de a Dűne képi világa sem áll távol e kietlen, vörös sivatagot idéző tájtól.
Hazánkban léteznek más földöntúli hangulatot árasztó helyek is, de kétségtelenül a gánti az egyik legnagyobb külszíni fejtés, ami a turisták kedvenc fotótémája. Látványa annak ellenére is természetesnek hat, hogy tudjuk, mindez a sokévi bányászat következménye. A bányák felfedezésében a Bauxitföldtani Park tanösvénye és a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum segít, ami március 10. és október 31. között keddtől vasárnapig (10.00 – 18.00) fogadja a látogatókat, de indulás előtt mindig érdemes tájékozódni a nyitvatartásról. További infók ide kattintva érhetők el.
Agyagbánya holdbéli tájjal
A solymári vár közelében található felhagyott agyagbánya, noha tájseb, mégis látványos.
Igazi szürreális, kietlen vidék, szürke, sárga és vöröses föld, körülötte bizarr formájú domborulatok.
A bányaudvar nyugati részén az erózió érdekes formákat hozott létre, mintha egy ősöreg elefánt bőre borítaná a dombokat. A helyszín akár a Mad Max-filmek jeleneteinek is helyet adhattak volna, de a Hold című sci-fi tökéletes kulisszája is lehetne.
A felhagyott külfejtésben nem ritkák a vasas, illetve mangános festésű növénylenyomatok a homokkőben. A csapadékvíz és az erózió által barázdált vidék – melynek felszínét kisebb-nagyobb árkok szabdalják – madártávlatból futurisztikus, valószerűtlen látványt nyújt. Megközelíthető gyalogosan a solymári vár alatti Major utcából, mely a bányaútban folytatódik, illetve busszal (Solymár Auchan) a 10-es útról, valamint a Vasút utcai parkolóból.
A Gerecse legizgalmasabb föld alatti „lyuka” – Szelim-barlang
A tatabányai Szelim-barlang a kirándulók nagy kedvence. Nem véletlen.
A 45 méter hosszú és átlagosan 18 méter magas üreg már méreteivel is elkápráztat.
Ezt a hatalmas űrt a víz oldotta a kőzetbe, hiszen egykor forrásbarlang volt. És azon sem csodálkozunk, hogy a filmesek is felfedezték maguknak ezt a nem mindennapi térélményt nyújtó háromlyukú barlangot.
Itt forgott az Eragon című fantasy, amiben John Malkovich, Jeremy Irons és Robert Carlyle is játszott. De a Vaják egyik epizódjában is feltűnt a barlang, mint egy sárkány lakhelye. Az itt talált leletek alapján a régészek arra jutottak, hogy 70-80 ezer éve már a Neander-völgyi ember is megtelepedett a barlangban, emellett előkerültek innen az állatvilág képviselőinek maradványai (mamut, farkas, gyapjas orrszarvú, ősbölény, barlangi medve).
Mi pedig egy hangulatos, a sziklafal peremén haladó ösvényen juthatunk el az üreghez, illetve föntről, a sétányról is lelépcsőzhetünk, majd a hatalmas „plafonon” át felnézve az ég felé, úgy érezhetjük magunkat, mintha nem a Földön, hanem egy teljesen másik bolygón járnánk.
A Turul-szobor közelében található barlang 1982 óta fokozottan védett.
Az üreg nyílásaitól Tatabányára és a Duna síkjára látunk rá, de bal felé feltűnnek a Vértes magaslatai is.
Tökéletes disztópikus filmdíszlet – Inotai hőerőmű
Az inotai hőerőmű az 1950-es évek legnagyobb ipari beruházása volt Magyarországon, egykor a szocializmus egyik szimbólumának számított. 2001-ben az erőművet bezárták, azóta az enyészet ül tort a gyárépületeken.
Ám ez a pusztulófélben lévő ipari emlék és „gépi esztétika” sokak fantáziáját megmozgatja.
A hőerőmű hatalmas csarnokai, az elhagyatott épületekbe beszűrődő fény, a roppant vasszerkezetek, rozsdás kazánházak, a hűtő- és szénszállító tornyok izgalmas látványt nyújtanak.
Hatalmas ipari tér fantasztikus cső- és lépcsőrendszerrel. A kazánház egyetlen megmaradt kazánja, a 4-es kazán
Nem véletlen, hogy a filmesek is felfigyeltek ezekre a különleges, pusztulásukban utópisztikus hangulatot árasztó terekre. Az erőmű területén több filmforgatás is zajlott, köztük olyan hollywood-i produkciókkal, mint a Szárnyas Fejvadász 2049 Ryan Goslinggal és Harrison Forddal, a Vörös Veréb Jennifer Lawrence-szel, vagy a John Wick: The Continental Mel Gibsonnal. De az 1984 és a Brazil című filmek is simán foroghattak volna itt. Az erőmű napjainkban zárt terület, csak vezetővel látogatható.
Posztapokaliptikus sziklavilág – Bél-kő
Talán nincs az országnak még egy annyira jellegzetes magaslata, mint a Bél-kőként ismert hegytömb. A lenyesett tetejű, látványosan sziklaráncos oldalú monstrum a Bükk-fennsík nyugati végződése, melyből helyenként 100 méternyi magasságot bontott el az évszázados bányászat. Gigantikus tájseb, de a legmagasabb pontján lévő kilátópontról hátborzongatóan gyönyörű a kilátás a felhagyott bányaudvarra, és a háttérben a fél Északi-középhegységet is megcsodálhatjuk.
A hatalmas bányaoldal, a szürkés, sivár sziklateraszok parádésan megidézik a világvége utáni reménytelenséget, ugyanakkor mégis van benne valami szomorúan monumentális is. A bányaudvar fennsíkjáról letekintve, olyan érzése támad az embernek, minta az utolsó élőlények egyike lenne egy kősivatagban.
Bármelyik posztapokaliptikus sci-fi ideális forgatási helyszíne lehetne.
A Bél-kő oldalában tanösvény kanyarog fel a hegy tetejéig. Ez a vidék minden évszakban kihagyhatatlan az ország legkülönlegesebbjeinek sorából.
