Ha két túra között olvasnál egy jó könyvet, hallgatnál egy érdekes podcastet, esetleg lenne kedved egy kiállításhoz, akkor állj meg itt egy kicsit, mert van néhány tippünk számodra.
A nádor, aki eredetileg kertész akart lenni
Habsburg-Lotharingiai József főherceg 1795-ben vette át a nádori tisztséget Magyarországon, miután bátyja, Sándor Lipót életét vesztette egy vegyészkísérlet során. József nádor 20 éves volt, amikor Magyarországra jött, nem beszélte a nyelvet, és alig tudott valamit a magyar kultúráról. Nádorként eltöltött 50 éve alatt azonban annyi mindent tett az országért és különösen Pest-Budáért, hogy halálakor úgy emlékeztek rá, mint aki „Habsburgnak született, de magyarként halt meg”.
A nádor amellett, hogy közvetítő szerepet töltött be a bécsi udvar, vagyis bátyja, I. Ferenc és Magyarország között, fejlesztette, szépítette és támogatta Pest-Budát. József nádor fiatal korában kertésznek tanult, és ez egész életében a legkedvesebb foglalatossága maradt. Ennek nyomai ma is láthatók, gondoljunk csak a Margit-sziget idős platánjaira vagy a Városliget vadgesztenyéire, amelyeket még az ő idejében ültettek el.
Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum József Nádor és Magyarország csinosítása című kiállítása bemutatja, hogy a nádornak milyen szerepe volt a tájátalakításban, a kertépítésben, a közlekedésfejlesztésben, a főváros modernizációjában vagy épp a tudományos-ismeretterjesztő könyvek kiadásában, de megtudhatjuk, hogyan lett nádori magánbirtokból közkert a Margit-sziget és mivel foglalkozott a Királyi Szépítő Bizottmány.
A múzeum hétfő kivételével mindennap 10 és 17 óra között várja a látogatókat. További részleteket a Magyar Mezőgazdasági Múzeum oldalán találtok.
Földmesék Borneótól Mexikóig
Hogyan aratják az indiai lótuszt? Miért tartják nagy becsben a macskaméretű tanzániai patkányokat Kambodzsában? Mi köze van Angelina Jolie-nak Thaiföld misztikus tetoválásához? Ilyen és ehhez hasonló izgalmas kérdésekre kaphatunk választ A sárkány gerince című könyv húsz érdekes történetéből.
A szerző, Balogh Boglárka tizennégy éve járja a világot és kutat fel különleges történeteket. Szabadúszó újságíróként olyan magazinoknak ír, mint a National Geographic Magyarország vagy a Nők Lapja, és elsősorban az ember és környezetének viszonya, a modern és a hagyományos világ ütközése, az ember-állat konfliktusa és egymásra hatása érdekli.
A könyvből megismerkedhetünk még például a Kínában élő miao törzzsel, a Li folyó vidékének utolsó kormoránhalászaival, a thaiföldi fejvadászok leszármazottaival, találkozhatunk Borneó orvvadászból lett vadvédőivel és a híres thaiföldi elefántsuttogóval, akit az egyik legbefolyásosabb állatvédőnek tartanak.
Csirkebusz és főtt krokodil
Szűcs Péter újságíró, volt rádiós műsorvezető, egy print magazin főszerkesztője, majd évekkel ezelőtt úgy döntött, főállású utazóblogger lesz, és Peter’s Planet címmel blogot indított. Azóta járja a világot, és közben még egy nagysikerű könyvet is írt Dharma címmel.
Péter nemrégiben Kirgizisztánban és Türkmenisztánban járt, majd Chile következett, ahonnan a Húsvét-szigetre is eljutott. Ez az Utazási podcast című műsorban elhangzott beszélgetés még az év elején készült. Mátai András műsorvezetővel főleg Guatemaláról beszélgettek, de szóba került még számos más ország is, például El Salvador, Costa Rica, Új-Zéland és Szaúd-Arábia is.
Guatemalát Péter leginkább helyi buszokkal járta be. A közép-amerikai ország úthálózatának csak úgy a harmada van leaszfaltozva, ezért strapabíró buszokra van szükség. Ennek a feltételnek a leselejtezett amerikai iskolabuszok felelnek meg, amelyek szép számmal járják az országot, a kidíszített járműveket csirkebuszoknak becézik. És hogy milyen íze van a főtt krokodilnak? A beszélgetésből az is kiderül.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
