A Cuha-völgy szurdoka méltán foglal el kitüntetett helyet a magyar természetjárásban. Látványos sziklák között bukdácsoló patak, gyönyörű erdő, az ország legszebb vasútvonala és ma már vasalt utak tömkelege - ráadásul mindez közvetlenül is elérhető. Innen azonban csak pár lépés a talán még látványosabb, ám kevésbé ismert Alsó-Cuha-szurdok!
A Vinye felől vonattal és autóval is elérhető Cuha-völgy szurdokán felsétálni, vízállás függvényében pancsolni a gázlókon, majd vonattal visszazakatolni Vinyére – minden bizonnyal ez az egyik legjobb családi túra hazánkban. Nem csoda, hogy egy szép hétvégén látogatók sokasága keresi fel a szurdokot, amely kiépítettsége ellenére meg tudja lepni a kezdő túrázókat.
Mindig látni olyat például, aki hagyományos babakocsival próbál átkelni a patakon, és hát valljuk be, az átkelések sem mindig egyszerűek. Sok lábbeli csobbant már a Cuhába! Amilyen sokan járják a patak ezen szakaszát, annyira kevesen ismerik a közeli Alsó-Cuha-szurdokot, amely látványában talán még vadregényesebb, igaz, nagyobb testvérénél jóval rövidebb.
Letérő a Remete-barlanghoz
A Cuha patak neve feltételezhetően a szláv eredetű „sucha” szóból származik, amellyel sokat találkozhatunk például a Felvidéken. A szó jelentése „száraz” - utalva ezzel arra, hogy szárazabb időben nem igazán van víz a patakban, amely hazánk éghajlatán, mészkővidéken járva azért meglehetősen szokványos.
Amiért szeretjük a Cuha-völgy szurdokát, pont azért fogjuk imádni az Alsó-Cuha-szurdokot is.
Bámulatos az, ahogy a hordalékával kemény medrét folyamatosan egyre mélyebbre véső Cuha-patak egy törésvonalon át utat talált a lassan kiemelkedő magas-bakonyi platók között, és lépést tartva azok függőleges mozgásával, folyamatosan közéjük vájta magát. Az Alsó-Cuha-szurdokban a patak két oldalán álló sziklafalak még monumentálisabbak, egyes szakaszokon könnyű elképzelni, hogy nagyvíz idején száraz lábbal nem lehet megúszni a kalandot, s bár a patakátkeléseket itt nem könnyíti kikövezett meder, van igazi játszótérnek számító barlang a patak felett!
Az Alsó-Cuha-szurdok jóval rövidebb ugyan nagyobb testvérénél, de magasba tornyosuló sziklafalai, omladékos medre, a patakba dőlt fák látványa, a két vadregényes barlang és a helyenként merész vezetésű ösvény kiemelkedően látványos szűkületet alkot.
Mászóka az erdő mélyén: a Remete-barlang
A hangulatos Ördög-rét faházzal és tűzrakó helyeivel piknikezésre csábít, ám inkább a túra végén érdemes ezt megtenni, ha innen indítjuk túránkat. A réttől a szurdok irányába pár lépésre tábla jelzi jobb kéz felé az erős kaptatón megközelíthető Remete-barlangot. Amúgy a piros barlang jel mellett futó piros háromszög jelzése egy, a szurdok legvadabb szakaszát kikerülő jelzés, amelyet pont azért létesítettek, hogy a patak mentén nagyvízkor is fel lehessen menni.
A barlang jelzés a barlang felső szájához vezet. Ha elsőre itt nem érezzük, hogy be kellene bújnunk a nem túl nagy üregbe, gondoljuk át: az alatta lévő kis teremből egy mintegy 7 méteres guggolós járat vezet ki a szabadba, ahonnan a sziklafalon tudunk visszamászni a felső bejárathoz. Ezt a gyerekek általában annyira élvezik, hogy tíz kör alatt meg sem állnak, de azért a mászásnál óvatosak legyünk (inkább csak nagyobb gyerekekkel kivitelezhető a mutatvány)!
A Remete-barlangban
A grandiózus szűkület és a Zsivány-barlang
A barlangtól feltétlenül érdemes visszatérni a megjárt úton a patakpartra, hiszen rögtön a szurdok kezdése a leglátványosabb. Egy csapásra megváltozik ugyanis a táj: hatalmas, moha lepte, sötét sziklafalak vetnek árnyékot a patakmederre, bal kéz felé a Zsivány-barlang hatalmas ürege tátong. Elsőre nekem a Szlovák-Paradicsom jutott eszembe, ott érkezünk meg ennyire hirtelen a szurdokhoz.
A szurdok első, rövid, de roppant vadregényes szakaszán hatalmas sziklatömbök között kell le és föl másznunk, vagy azokon lépdelnünk még szárazabb időszakban is, hiszen a mederben száraz időszakban is mély tócsákban áll a víz. A keresztben heverő fatörzsek csak tovább vadítják a terepet, olyannyira, hogy a Zsivány-barlangot követően akár el is bizonytalanodhatunk, hogy van-e itt még jelzés a patak ezen szakaszán.
A nem kevésbé vadregényes folytatás
Mindenképpen érdemes felkapaszkodni a Zsivány-barlanghoz is: a rengeteg, hazánkban található, hasonló nevű erdőmélyi üreg között ez minden bizonnyal az egyik legszebb és legvadregényesebb. Az üreg hatalmas szája álmosan nyílik a faóriások között az alant zúgó patakra. Könnyű elképzelni, hogy rejtekhelyet talált itt magának a zsivány!
Az igazán vadregényes rész, a sziklaszoros valóban mindössze kb. kétszáz méter hosszú, de azért fentebb sem szelídül meg teljesen a látvány. Bár a hatalmas sziklafalak a patak közvetlen partjáról eltávolodnak, vadregényességéből a víz folyását nehezítő görgetegek miatt nem veszít a patak.
Óvatosságra még jó darabig szükség van a csúszós kövek között, a kidőlt fákon néha csak mászással jutunk át, és a kövek mellett összegyűlt iszap is tartogathat meglepetést. A Pakuts-pihenőig tartó szurdok körülbelül felénél, egy nagy kanyart követően szelídül meg aztán a patak. Itt már könnyebb a lépés, a sziklákon csak esetenként kell egyensúlyoznunk, de a látvány itt is magával ragadó. Majd végül az ösvény eltávolodik a pataktól és kiér a Pakuts-pihenő kis tisztására. Innen a sárga és piros kereszt jelzéseket követve kényelmesen visszasétálhatunk az Ördög-rétre, vagy a Zsidó-rétet keresztezve Vinyére sétálhatunk.
Az Alsó-Cuha-szurdok leglátványosabb szakasza
A túrát az étteremmel és parkolóval rendelkező, tömegközlekedéssel is elérhető Vinyéről érdemes indítani, innen egyszerűen a piros kereszt visz minket körbe. A körtúra 6,6 kilométer hosszú mintegy 100 méter szintemelkedéssel. De a túrát Bakonyszentlászlóról, illetve a Bakonyszentlászló és Csesznek közötti országútról, az Ördög-rét irányából is tervezhetjük (ez utóbbi a legrövidebb verzió). A meglepetés és a felfedezés öröme garantált!
A cikk először 2022 májusában jelent meg.
