Az ország egyik legritkább rovarfaja a remetebogár, nevéhez méltóan szereti az erdő csendjét, kerüli a zavarást, és még rajzani is akkor rajzik, amikor más rovarok már túl vannak ezen. Míg pár száz évvel ezelőtt a remetebogár átlagos fajnak számított hazánkban, a megfelelő élőhelyek fogyatkozása miatt mára nagyon megritkult.
A szakemberek 2009 óta tudnak a faj több élőhelyéről a Mátrában. Legutóbbi látogatásunk alkalmával mi is megnéztünk egy ilyen élőhelyet, a Szállás-hegyen, ahol idős kocsánytalan tölgyek állnak. A panoráma gyönyörű, bár ez a tény a remetebogarat kevéssé érdekli, számára sokkal fontosabbak ezek az idős tölgyek, amelyeknek korhadó törzsében éldegélnek a bogár lárvái.
A remetebogár életének kulcsfontosságú szereplői az odvas, idős tölgyek
A lárvák több éven keresztül fejlődnek, és a tölgyek korhadó üregének faanyagát eszik. Bábozódáskor szintén a korhadt fa szemcséiből készítik bábbölcsőiket. A báb már ősszel átalakul, de a kifejlett bogár majd csak a következő év nyarán hagyja el a bábbölcsőt.
A remetebogár lárvája
Az imágók viszonylag rövid, néhány hetes életük során a lárvák lakta odvaktól általában nem távolodnak messzire.
A remetebogarak délután és este aktívak, ilyenkor az odú körül mászkálnak, és csak nagyon ritkán repülnek.
A hím – meglepő módon – a sárgabarackéra emlékeztető illatot áraszt.
Van egy szintén ritka és védett bogárfaj, a fűzfapattanó, amelynek lárvái nagytestű odúlakó rózsabogarak lárváival és bábjaival táplálkoznak, és alkalmanként a remetebogárét is elpusztítják. A fűzfapattanó lárvájával mi is találkoztunk, amikor a mátrai Szállás-hegyen jártunk.
A fűzfapattanó lárvája
Ez az élőhely nemcsak azért különleges, mert gyönyörű, hanem azért is, mert nagyon jól látszik, hogy a nagyvadak elől elzárt terület, micsoda átalakuláson képes átmenni akár pár év alatt is.
Ha túl sok a nagyvad egy területen, akkor az nemcsak a lágy-, de a fásszárúakon is meglátszik
Itt három éve kerítették körbe a hegytető egy részét, épp a remetebogár miatt, ugyanis a faj túlélése érdekében fontos lenne, hogy a kocsánytalan tölgyeknek legyen utánpótlása. Ha azonban a vadak lerágják a csemetéket, nem lesz.
És ha a tölgyek eltűnnek, akkor velük együtt a remetebogár is el fog tűnni.
Ráadásul egy esernyőfajról beszélünk, vagyis ahol ő ott van, ott jó eséllyel más védett bogár fajok is élnek. Így az élőhely pusztulása őket is veszélybe sodorja.
A nagyvadak elől elzárt területen már néhány év alatt szemmel látható volt a változás
Itt csak pár év kellett hozzá, hogy a tölgyek melletti tisztáson a lerágott növényzet helyett egy tarka virágos rét alakuljon ki. Hihetetlen, hogy mennyi virágfaj virágzik itt egyszerre. A háttérben a Kékes magasodik, másik oldalon a gyönyörű tölgymatuzsálemek állnak. Számunkra idilli a látvány, a remetebogár számára pedig mindez az életet jelenti.
Egy gyönyörű tarka rét alakult ki ott, ahol nem rágják le a nagyvadak a növényeket
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
