A Mátra vulkanikus tömbje hazánk legmagasabb, egyik legtagoltabb és egyben legvadregényesebb hegyvidéke, amelynek egyedi értékei minden évszakban vonzzák a természetjárókat. Teljes felfedezéséhez ez a rövidnek mondható jelvényszerző túra biztosan nem lesz elég, de remek esszenciát kaphatunk a hegység páratlan hangulatából, természeti kincseiből és történelméből.
Számos módon ismerkedhetünk hazánk földrajzi értékeivel és históriájával, ám az ezeket ötvöző tematikus túrák kiváló apropót adnak új élmények és ismeretek szerzésére. A Kékes Turista Egyesület által életre hívott Rákóczi jelvényszerző túra a Mátrában egy mindössze 43 km hosszú, mintegy 1400 m szintemelkedésű útvonalat foglal magában, amelyet a sportosabbak akár egy nap alatt is bejárhatnak, de ennek a gyalogtúrának a lényegét inkább a fent említett szempontok adják, így érdemes akár több napot is rászánni.
Rákócziak a Mátra vidékén
1603-ban báró felsővadászi Rákóczi Zsigmond egri várkapitány (1607-től erdélyi fejedelem) II. Rudolf magyar királytól adománybirtokokat kapott Borsod és Heves vármegyében, amelyeknek Gyöngyös városának negyede és a környékbeli falvak is részei voltak. A birtok ura a 17. század végén és a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc volt, aki először 1694-ben járt Gyöngyösön, majd 1700-ban itt töltötte a karácsonyt a Szent Bertalan-templom mellett lévő palotájában. Az általa vezetett szabadságharc idején itt rendezte be udvartartását, illetve innen folytatott béketárgyalásokat a Habsburgokkal. Gyöngyös mindvégig kitartott Rákóczi és a szabadságharc mellett, elsősorban a kuruc seregek ellátása révén. Ez idő tájt a Parádi-medence is Rákóczi-birtok volt, a debrői uradalom részeként, s ekkor állíttatta fel a nagyságos fejedelem a vidék első üveghutáját Parádóhuta közelében, a Som-hegy oldalában. Ez a huta tekinthető az egykor világhírű parádsasvári üvegmanufaktúra ősének. A korszak igényeinek megfelelően valószínűleg háborús célokat is szolgált – a kuruc seregek is használták az itt készült üveggránátokat.
A szabadságharc leverése után II. Rákóczi Ferenc birtokait elkobozták, és a környék egykori urának emléke hosszú időre feledésbe merült. Magyarország hajdanán leggazdagabb, a haza szabadságáért küzdő főnemese az 1711-ben bekövetkezett bukást követően is hű maradt elveihez, nem fogadta el a neki felajánlott kegyelmet, és a kényelmes élet helyett a törökországi emigrációt választotta. A hazafias és példamutató fejedelem emléke a 20. század elejére kultusszá lett. Ekkor hozták haza Törökországból hamvait, majd helyezték örök nyugalomra a kassai Szent Erzsébet-dómban. Manapság Gyöngyösön és Mátra-szerte is él Rákóczi emlékezete, amelyet nem csupán szobrok és helynevek sokasága, de egy túraútvonal is éltet.
II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk születésének 300. évfordulója alkalmából 1976-ban az Országos Erdészeti Egyesület Mátrafüredi Helyi Csoportja a Gyöngyöst Parádfürdővel összekötő, sárga sáv jelzésű turistautat felújította, majd és a szabadságharc vezetőjének tiszteletére Rákóczi-turistaútnak nevezte el. A Mátrát észak–déli irányban átszelő, több mint 30 km-es turistaút a hegység egyik legszebb és legváltozatosabb útvonala, amelyet 2002-ben a Kékes Turista Egyesület további látnivalók és Rákóczi-emlékeket őrző helyek bevonásával mintegy 13 km-rel meghosszabbított.
Parádés parádi látnivalók
Mi ezt a valóban nagyszerű túrát – a kényelmesebb tömegközlekedési lehetőségeket szem előtt tartva – Parádsasvárról indulva mutatjuk be, de akár Gyöngyösről is kezdhetnénk, mert a jelvényszerzés szempontjából a menetirány, a szakaszolás, illetve a menetidő is tetszőleges lehet. A Rákóczi-turistaút első sárga jeleit a néhai parádsasvári üveggyár bejáratánál pillantjuk meg, illetve az első igazolójelet is itt találjuk. A valaha nemzetközileg is ismert üzem az 1767-ben Parádóhutáról ide áttelepült üveghuta modern utóda volt, s így a Rákóczi által alapított parádi üveggyártás méltó folytatója.
A szebb napokat látott üzemet a II. Rákóczi Ferenc utcán hagyjuk el, de még mielőtt a Rákóczi-szobornál végleg magunk mögött hagynánk a települést, érdemes megcsodálni a még működő üvegmanufaktúrák pompás alkotásait. A zöldbe kiérve kacskaringós úttal vesszük az irányt Parádóhuta felé, miközben változatos erdőkben haladva két igazolójelet is begyűjtünk a Sós-cseri- és a Hársas-tetőn. Látványos panorámák nyílnak előttünk a Mátra hegyeire és a Vár-hegy meredek oldalából a Köszörű-völgyi-víztározóra, amely a Parádi-medence ivóvízellátását szolgálja. Hat kilométer után érjük el a hangulatos kis falut, a Parád nagyközséghez tartozó Parádóhutát, amely település közelében Rákóczi építtette az első mátrai üveghutát 1708-ban. A falu déli részén érdemes megkóstolnunk az útvonal által is érintett Klarissza-csevice vérképzést segítő, magas vastartalmú gyógyvizét.
A méhészkerti igazolóponthoz tett kitérő után a műúton gyalogolunk le Parádra, ahol túránk tizedik kilométerénél – a Hársfa utcában – egy újabb igazolóhelyhez, még pontosabban Asztalos Johák fafaragómester házához érkezünk. Az 1980-ban elhunyt művész alkotásait a Kékesi u. 2. sz. alatt (a régi tűzoltószertár épületében) tekinthetjük meg, amelyek közül különösen figyelemreméltó a Rákóczi-szabadságharc történetét bemutató dombormű, valamint Vidróczki Marcinak, a Mátra híres betyárjának az életnagyságú szobra. Parádon tájház és palóc ház is mesél a környék kultúrájáról, a nagyközségen áthaladva pedig több vendéglátóhelyet is kipróbálhatunk.
A völgyben hosszan elnyúló település főutcáján a Parádi-Tarnát vízfolyását kísérjük, hamarosan pedig már Parádfürdőn (közigazgatásilag szintén Parádhoz tartozik) koptatjuk az aszfaltot. Elhaladunk a pompás Cifra istálló mellett, ahol egy páratlan kocsimúzeumot tekinthetünk meg, majd újabb vendéglátóhelyek mellett elhaladva befordulunk az erdőbe vezető Ilona-völgybe, miközben megkerüljük a szebb napokat is látott Károlyi-kastélyt és parkját. Itt, a település és a kastélypark határában találjuk újabb igazolójelünket, a Rákóczi-fát, amely napjainkra már sajnos csak egy odvas, fekvő torzója az egykoron hatalmas, több száz évet megért, 6 m törzskerületű kocsánytalan tölgynek, amelyhez a hagyomány szerint anno a fejedelem kikötötte a lovát.
Vadregényes mátrai bérceken
Parádfürdőt a hegyek irányába üde rétek, valamint százéves vadgesztenyékből és kislevelű hársakból álló, hangulatos fasor által kísért aszfaltcsíkon hagyjuk el. Rövidesen a Szent István-csevice szén-dioxidban dús, ízletes vizével olthatjuk szomjunkat. Az itteni pihenőhelynél igazolójelet is találunk. Az erdészeti utat elhagyva a Macska-lyuk vízmosásában kaptatunk a Rózsaszállás erdészházig. A fárasztó emelkedő leküzdése során pompás bükkök között haladunk, tavasszal pedig odvas keltike és a szagos müge gyönyörű virágszőnyegében gyönyörködhetünk.
Az erdei laknál is igazoljuk ottjártunkat, majd a Disznó-kő meredek oldalában – óriási, mohás sziklatömbök között – folyamatos emelkedéssel kapaszkodunk felfelé. Hamarosan elérjük a Mátra főgerincét és az Országos Kéktúra ösvényét, amellyel a mi sárga jelzésű utunk együtt halad északnyugat felé, a panorámás Disznó-kő irányába. A Parádi-medencére pazar kilátást nyújtó kilátóhelyet a kék háromszögön tett rövidke kitérővel érhetjük el: túránk felénél, egy újabb igazolópontnál járunk. Innen a Kis-Sas-kő északi oldalában felhágunk a gerincre, ahol a 898 m magas Sas-kő sziklapárkányáról tárul elénk kilátás. Kicsivel később az Erzsébet-sziklánál is körbetekinthetünk a magasból.
Ezt a szakaszt a panorámák mellett a látványos sziklaalakzatok teszik felejthetetlenné, mielőtt egy füves ösvényen lejtésbe kezdenénk a Sötét-lápa nyergébe, ahonnan megkezdjük a „kékesi rohamot”. Hazánk legmagasabb pontját, az 1015 m magas Kékest nem túl meredek emelkedővel hódítjuk meg. Az igazolójelet az ikonikus csúcskő mellett felállított Rákóczi-emlékoszlopon találjuk.
A hegytető varázslatos mátrai panorámáját csupán a tévétorony körteraszáról élvezhetjük, de nem sokkal később, a sárga háromszög jelzésen tett kitérő során festői tisztásra érhetünk, ahol szédületes panorámában lehet részünk a Karancstól a Bükkig, előtérben a Mátra hegykoszorújával.
A hegység főgerincére visszatérve bükkösökben és fiatal fenyvesekben ereszkedünk az igazolójellel ellátott Som-nyeregig, onnan pedig a 24-es utat keresztezve érkezünk meg a turistautak jelentős csomópontjának számító Mátraházára. Az itt található jellegzetes, pagodaszerű egykori menedékház volt az üdülőhely első épülete, amelyről később a település (hivatalosan ma Gyöngyös város egyéb belterülete) a nevét kapta.
Változatos látnivalók és mesés panorámák
Harmincadik kilométerünknél járunk, amikor büfékkel, vendéglátóhelyekkel és szállodákkal szegélyezett utunk elhagyja Mátraházát és környékét, nemsokára pedig a Hórakó szakadékszerű mélyedését is elérjük. A Hórakó elnevezés arra utal, hogy ebben a fagyzugos mélyedésben sokszor még májusban is látni havat. Pár lépéssel később a hegyoldalból felkapaszkodunk a Kecske-bérc kiugró sziklájára, ahonnan a szanatóriumra, a Somor-patak völgyére és a Kékesre nyílik szép kilátás. Itt is begyűjtünk egy igazolókódot, majd a sárgára visszatérve hotelek és parkolók mentén igyekszünk a következő panorámás igazolóhelyünkre.
A sárga rom jelzésen teszünk kitérőt a Hanák Kolosról – a mátrai turizmus úttörőjéről és a hegység első útikalauzának megalkotójáról – elkeresztelt kilátóhoz, ahol az Alföldbe simuló mátrai táj megragadó látványa fogad bennünket. Az emlékoszloppal, padokkal és tűzrakóval ellátott pihenőhelytől meredekebb lejtésbe kezdünk, és egy kilométer után a Rákóczi-forráshoz érkezünk, amely a Mátra egyik legismertebb és sokak szerint legfinomabb vizű forrása. Ligetes, kőrises erdőrészen átkelve újabb panorámás helyre érünk fel, amely nem más, mint a fedett kilátóteraszos, 478 m magas Muzsla-tető. Innen elsősorban a Sás-tó felé kanyargó országútra és Mátrafüredre (hivatalosan ma Gyöngyös város egyéb belterülete) látunk rá, de jól látszanak a mátraaljai települések, Gyöngyös és a Sár-hegy is.
Pár száz, meredek ereszkedésben megtett métert követően már Mátrafüred utcáin sétálunk, majd a kápolnánál található igazolójel feljegyzése, némi aszfaltkoptatás, a kisvasút sínjeinek keresztezése és a vadaspark érintése után a Szent Anna-tó, illetve a Sár-hegy felé vesszük az irányt. Ez a mindössze 500 m magas hegy mind társulásokban, mind fajokban rendkívül gazdag. Az alig néhány száz hektárnyi területen félszáz védett növény- és közel száz védett állatfaj találja meg az életterét, amelynek megismerésében a mi sárga utunkkal párhuzamosan haladó, 12 állomásos tanösvény nyújt segítséget. Megcsodálhatjuk a festői kápolnával díszített Szent Anna-tó feltöltődött mocsárvilágát, a hegyoldal cserjés és bozótos élőhelyeit, a Sár-hegy nyergében pedig a terület legértékesebb növénytársulását, a pusztafüves lejtősztyeppet is szemügyre vehetjük. A Sár-hegy növényvilágának híres kutatója Szerencsés Imre gyöngyösi gyógyszerész és botanikus volt, akinek emlékére a kopasz Cseplye-tetőn kopjafát állítottak.
Túránk utolsó körpanorámáját és a végállomás előtti utolsó terepi igazolójelét találjuk itt, mielőtt egykori szőlőparcellák mentén meredeken leereszkedünk Gyöngyösre. Megtettünk 43 kilométert: e maratoni táv akár egyben is abszolválható, de a látnivalókra így aligha jut elég idő. Érdemes Gyöngyösön is szétnézni, hiszen itt található többek között a messze földön híres természettudományi gyűjteménynek otthont adó Mátra Múzeum, valamint a Mátravasút Múzeum is. Élménygazdag túránkat a Könyves Kálmán téren, II. Rákóczi Ferenc szobránál fejezzük be, méghozzá az itt olvasható szabadságharci jelszó lejegyzésével, amely az igazolófüzetünk huszadik, azaz utolsó túrakódját jelenti.
Infók a jelvényszerzéshez
A Rákóczi jelvényszerző túra a Mátrában tetszőlegesen szakaszolható, teljesítése nincs időkorláthoz kötve. Az útvonalleírásban megjelölt helyeken jelek, illetve megválaszolandó kérdések feljegyzésével igazolhatjuk a bejárást. A kitöltött igazolólapot (egy C/5-ös válaszborítékkal együtt) postai úton kell eljuttatni a Kékes Turista Egyesület címére (3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 1.). A sikeres teljesítésért 1200 Ft ellenében jelvény jár. A Rákóczi-úttal kapcsolatban minden részletet megtalálunk az egyesület oldalán (kekesturista.hu), ahonnan a túra igazolólapját is letölthetjük.
