Aki szeret keskeny ösvényeken túrázni, azt hegységeink közül legjobban a Mecsek „kényezteti el". Összeszedtük a hegység legszebb túraösvényeit, és a körülöttük sorakozó látnivalókat is.
Mivel más hegység nincs a közelben, a pécsi természetjáró szervezetek figyelme és energiája a Mecsekre koncentrálódott, ezért viszonylag sok egynyomos ösvény maradt fenn és nyílt meg a túrázók előtt. Bemutatjuk a Mecsek hangulatos, keskeny csapásait, amelyeken öles bükkök és görbe tölgyek között vagy épp patakparton sétálhatunk a baranyai rengetegben. A válogatásba olyan turistautakat gyűjtöttünk össze, amelyek széles erdei utak helyett valódi ösvényeket követnek.
Csalóka név, garantált élmény
A Kővágószőlős fölötti Panoráma út neve olyat ígér, amit a Jakab-hegy meredek lejtőjét szintben átszelő ösvényen hiába keresünk. Ugyanis az 1992-ben kialakított, keskeny csapáson a rég felnőtt erdő miatt nincs kilátás, legfeljebb a lombok között pillanthatunk ki néha-néha a Dráva síkjára. Ennek ellenére emlékezetes élmény végigjárni a hozzávetőleg 4,5 km hosszú ösvényt, ami nagyrészt mohaszőnyeges tölgyesben és fenyvesfoltokon át, itt-ott sziklakibukkanásokat kerülgetve kanyarog. Az ösvényen található a Babás-szerkövek panorámás sziklaterasza, és végigjárását érdemes összekötni a Jakab-hegy tetején álló, bivakszobát tartogató turistapihenő és a Zsongor-kő meglátogatásával is. Ezeket a látnivalókat köti össze az alábbi túra.
Ebéd utáni andalgás Pécs fölött
A közel százéves Rotary-körsétány jó példa arra, hogy milyen az, amikor egy turistautat nem csak kifestenek két lehetséges célpont közé, hanem a vonalvezetésben rejlő lehetőségeket is számításba veszik. Sőt, a Rotary ösvény vonzereje igazából csakis az utóbbiban rejlik, ugyanis nem tart sehonnan sehova, csupán megkerüli a Tubes tömbjét, tartva az 550 méteres szintet. A déli lejtőn szellős tölgyesben, az északin elegyes erdőben, sokszor öreg bükkök között sétálhatunk, miközben néhol ki-kilátunk a tájra. Az ösvény mentén padok és információs táblák sorakoznak, végigjárását pedig javasolt összekötni a tubesi kilátó és a misinai tévétorony felkeresésével.
Csorgás a patak mentén
Lóré, azaz lóvasút – a fakitermelés emlékét őrzi nevében az Orfű melletti Lóri-völgy, ennek ellenére természetes környezetben, vadregényes erdőben sétálhatunk végig az árok alján. Az ösvény több ízben is keresztezi a medret, melyben csapadékos időszak után helyenként zúgókat, máshol apró medencefüzéreket alkot a víz. A közelben található a Sárkány-szakadék és a hegység legnagyobb hozamú vízfakadása, a Vízfő-forrás, de egy könnyű körtúrára ráfűzhető egy erdei kulcsosház és Baranya megye legmagasabb fekvésű (egykori) falva, Vágotpuszta is.
„Betyártanya" körül a mecseki karszton
Az orfűi tórendszer völgyébe torkolló, hosszú és egyenes csapású Szuadó-völgy a Mecsek egyik legvadregényesebb helyszíne. A szűk árok alján több forrás táplálja a mélybe el-elnyelődő patakot, kiszélesedő pontján izgalmas, betyártanyát idéző bivakkunyhó áll, az ösvény pedig hol a patakmeder kőgörgetegeit kerülgeti, hol a lejtőn harántol. A természetesen kaotikus rengeteg végigjárása önmagában is élmény, de érdemes felkeresni a Balázs-hegyi-kilátót, hogy letekinthessünk a Pécsi-tóra, majd végigsétálni az Orfűi-tó partján, benézni a Sárkány-szakadékba, végül egy sűrű bükkös ösvényén útba ejteni a Büdös-kúti kulcsosházat. Mindez belefér az alábbi, közepes hosszúságú túrába.
Baranyai vadonélmény
A Mecsek természeti látnivalókban leggazdagabb része a Nagy-Mély-völgy és környéke: vízesések, zúgók, óriási hozamú források és barlangok tarkítják a szűk és mély völgyet. A mindig élénk patak partján futó ösvény nemcsak gázlókat tartalmaz, hanem helyenként egyesül is a mederrel, egy ponton pedig a partra függesztett hídon követi a vízfolyást. A szomszédos Petnyák-völgy parti csapását és a Zsidó-völgy száraz árkának őserdőszerű rengetegét is érdemes végigjárni, ha a Nagy-Mély-völgybe látogatunk. Hogy menet közben egy pillanatig sem fogunk unatkozni, arról a szomszédos Meleg-Mányi-völgy terjedelems mésztufagátja, az Ágnes-vízesés sziklaképcsője, a Mánfai-kőlyuk sötét szádája, és a mánfai Árpád-kori templom gondoskodik.
Cserkelés egy vár körül
A Keleti-Mecsekbe mélyülő Vár-völgyet a legtöbben a benne húzódó aszfaltúton járják végig, pedig akad itt egy nem kevésbé kényelmes, ellenben sokkal látványosabb alternatíva is. A piros jelzésű ösvény a völgy déli oldalán alig hullámozva szeli át az árkokkal sűrűn tagolt lejtőt. A pazar és buja, természetszerű bükkösben kilátás nincs ugyan, de a természetélmény intenzív, és félúton a Márévár falai alatt (vagy között) tarthatunk pihenőt. Aki végigsétál az ösvényen, annak már csak rövid ráadás a Delelő-rét és a Pásztor-forrás kellemes pihenőhelyének felkeresése, és javasolt felkapaszkodni a kurta, de meredek emelkedőn a Cigány-hegyi-kilátóhoz is.
Szurdokok ösvényein
A Keleti-Mecsek nyugati peremébe belehasít három szűk völgy, amiket más hegységeinkben simán szurdoknak neveznének. Helyenként annyira elkeskenyednek, hogy a patakot csak vékony, gázlós ösvény követi, néhol pedig a mederbe is kell gázolni. A Hidasi-völgy a leghosszabb és legszebb, itt található a Csurgó mésztufasziklája is; a Takanyó völgy rövidebb, de középső szakaszán látványosan mély és hasadékszerű, míg a Sín-gödör – amint azt neve is sugallja – egy szakadék jellegű, vérbeli szurdok kis zúgók füzérével és nagyobb sziklafalakkal. Utóbbi ösvényének végigjárása néhol ügyességet is igényel. Hármukat egy túrára is felfűzhetjük, de ha errefelé barangolnánk, ejtsük útba a Márévárat, a Cigány-hegyi-kilátót, Pusztabánya rétjét vagy a püspökszentlászlói arborétumot is.
A legismeretlenebb szurdokban
A Mecsek talán legismeretlenebb szurdokát, a Csepegő-árkot hosszú szakaszon szép, néhol komoly magasságokba emelkedő, meredélyszerű lejtőket átszelő ösvény tárja fel. A keskeny völgyben nagyobb vízesés csordogál, mellette szeljük át kétszer is a patakot, majd az egyenes csapás a völgyoldalba emelkedik. A kis szurdokot rövid körtúrán járhatjuk végig, amelynek fordulópontján áll a Vörösfenyő kulcsosház, de része a szászvári vár is.
