A soron következő jelvényszerző túránk első pillantásra elég nagy vállalkozásnak tűnhet, ám ha elhivatott természetjárók vagyunk, és a kijelölt útvonalak követésével szemben előnyben részesítjük a saját magunk által megtervezett, komplex túraterveket, akkor e mecseki expedíció teljesítésével valóban a hegység turistájává, igazi ismerőjévé válhatunk.
A Dunántúl déli részén emelkedő, a Dunántúli-dombság nagytáj részét képező, hazánk középhegységeitől elkülönült Mecsek több szempontból is különleges hely: két fő kőzettípusa, a mészkő és a homokkő roppant eltérő arculatú egységekre bontja. Nagy erdői, szelíden hullámzó lankái és meredek, vadregényes hegyoldalai változatos tereppel csábítják a túrázót Baranya megye szívébe.
Felfedezéséhez a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség már 1966-ban meghirdette a Mecsek turistája elnevezésű érintőpontos túramozgalmát, amelynek célja immáron több mint 50 éve változatlan: bemutatni e varázslatos hegység ismert és rejtett értékeit.
Sokaknak főként a Pécshez közeli, országosan is ismert kirándulóhelyek juthatnak eszükbe, amelyek közül a 30 helyszínt felkereső tematikus túránk is tartogat párat, ám az összes állomás felkereséséhez már alapos böngészésbe kell kezdenünk a Mecsek turistatérképén, kiváltképp akkor, ha hatékonyan szeretnénk gyűjtögetni az igazolópontokat. Nincs ugyanis megszabva, hogy a listában szereplő helyeket merről és milyen sorrendben kell felkeresnünk, a szervezők szabad kezet adnak a túratervezéshez. Nagy segítséget jelent viszont, hogy a kiírásban szereplő helyeket tájegységi csokorba szedték, így könnyebben beazonosíthatjuk kirándulásunk célpontjait.
A Mecsek nyugati tájain
A Nyugati-Mecsek felkeresendő pontjai közül több helyszín is igen népszerű a hazai kirándulók és üdülők körében. Az egyik ilyen a Pécs határában, a Magyarürög nevet viselő városrész felett található Éger-völgy, amely nevét az errefelé látható csodálatos égerekről kapta. Az itt csörgedező patakra gátat építettek, és az egykori legelők és rétek helyén kis tavacskát, valamint kiváló piknikezőhelyet hoztak létre.
Az innen induló kék kereszt jelzésen bejárhatjuk az egész Éger-völgyet, majd a nyergen átkelve elérjük a festői Szuadó-völgyet. Előtte viszont még érdemes a nyeregből egy kis kitérővel felkeresni a Vörös-hegyen álló igazolópontunkat, a Cinke-tanya emlékkövét. Egykoron itt egy faház állt, amelynek négy építője jelentős szerepet játszott a Mecsek turistatörténelmében és értékeinek megismertetésében. A ház helyén ma egy pihenőhely, illetve egy kőtömb és egy emléktábla található.
A Szuadó-nyeregbe visszatérve észak felé követjük tovább a kék keresztet. Hamarosan egy újabb helyszínt fedezhetünk fel.
A környék legvadregényesebb részén járunk, ahol a Szaudó-völgy meredek falába felkapaszkodva egy őserdei hangulatot árasztó bükkösben kígyózik az ösvényünk, számos víznyelőt érintve.
Ha kirándulásunkat tavaszra időzítjük, csodálatos medvehagymatengerben is gyönyörködhetünk. Ez az út elvezet minket az elragadó Sárkány-szakadék mohás sziklarengetegébe, valamint az Orfűi-völgy híres mesterséges tavaihoz is. A négy tó közül a második legnagyobb a kiváló természettudósról elnevezett Herman Ottó-tó, amely szintén szerepel a felkeresendő látnivalók listáján. A közel 30 ha-os vizes élőhely számos hal- és vízimadárfajnak ad otthont, de ha szerencsések vagyunk, vidrával is találkozhatunk. A tavat a helyi horgászegyesület gondozza, vízre szállni csak csónakkal lehet, a fürdőzés pedig tilos.
A Herman Ottó-tótól északra és délre két ismert – közel ugyanolyan távolságban fekvő –mecseki helyszínre is ellátogatunk. Magyarhertelendet elsősorban termálfürdője és a határában álló Napszentély-kilátó miatt szokták felkeresni, Abaligeten pedig a Mecsek leghosszabb patakos barlangja csábítja kalandra a turistákat. A változatos formakincséről ismert barlang 466 m-es főága óránként induló túravezetéssel látogatható, a bejárattól néhány méterre található Denevérmúzeumban pedig a járatokat lakó repülő emlősök kevésbé ismert világával ismerkedhetünk meg.
Legnyugatibb célpontunk a hegységben az Árpád-kori templomáról nevezetes Hetvehely, de ugyanebből a korból származó templomot csodálhatunk meg Cserkúton is, amelynek freskói egyedülállóak: ezt a csöpp falut Pécs közében kell keresnünk.
A megyeszékhely szintén szerepel a listánkon, ahogy a város csodálatos természeti környezetének arculatát meghatározó Jakab-hegy is. Ez a 602 m-es hegy a Nyugati-Mecsek legmagasabb pontja, amelynek tetején több kiváló turistacélpontot is találunk, mint például a panorámás István-kilátó vagy a Zsongor-kő lenyűgöző sziklaképződménye.
A Közép-Mecsek értékei
Pécs felett számos kilátópont van. Az egyik ilyen a Közép-Mecsek legmagasabb csúcsán, a 611 m-es Tubesen található. Terméskőből épített, panorámás kilátója szintén szerepel a túramozgalom kiírásában, hasonlóan a tőle 800 m-re nyugatra fekvő, római őrtoronyra emlékeztető Sós-hegyi kilátóhoz. Utóbbinál a magasra nőtt fák lombkoronái miatt a kilátás kevésbé élvezhető, de falai így is tökéletes menedéket nyújtanak az időjárás elől behúzódó vándoroknak.
A Mecsek közepén fekvő Mánfa környékén több varázslatos helyszínre is ellátogatunk. A faluhoz legközelebbi a festői Sugói-rét, ahol a Rákos-völgyi vadászház áll, de igazi „hegyek közé szorult” idillt a Meleg-mányi-völgyben találunk.
Ez a hegység egyik legszebb szurdokvölgye, ahol látványos mésztufalépcsők, vízesések és apró tavacskákat alkotják a természeti díszletet.
Itt található az Ágnes-vízesés is, amely a Mecsek legnagyobb vízesése. Innen nem messze, pár száz méterre keletre áll a Tripammer-fa. Tripammer Károly (1872–1926) volt Pécs első erdőmestere, aki sokat tett a Mecsek erdészeti és turistaútjainak kiépítéséért. Emlékére az erdészet bekerített és táblával ellátott egy öreg tölgyet, amely később az 1970-es években elpusztult. Helyén egy fiatalabb kocsánytalan tölgy tör a fény felé.
Mánfától nyugatra a Nagy-Mély-völgy és a Zsidó-völgy találkozásánál találjuk soron következő pontunkat. A Kőlyuk (másik nevén Mánfai-kőlyuk) bejáratának mérete a hegységben egyedülálló, fokozottan védett státuszát pedig gazdag élővilága miatt kapta. A triász időszaki mészkőben, tektonikus törésvonal mentén kialakult barlang – ma már 180 m hosszban feltárt – járatának vizét vízgazdálkodási célra hasznosítják. Jelenleg 19 denevérfaj telel vagy szaporodik a barlangban, amelynek látogatásához engedély szükséges. Innen a piros és zöld jelzésű turistautakon 2 km-re nyugatra találjuk a csupán kilenc házból álló, romantikus kis falut, Vágotpusztát, amely az utolsó felkeresendő közép-mecseki pontunk. A mára teljesen elnéptelenedett, dombok között megbúvó kis üdülőfalu közigazgatásilag Mánfa településrésze, fehérre meszelt kis haranglába pedig napjainkra Baranya megye elnéptelenedett falvainak jelképévé vált.
Felfedezőúton a Keleti-Mecsekben
A hegység ezen részén 13 helyszínt jelöl meg az igazolólapunk, amelyek között jó pár izgalmas és páratlan természeti értéket is megismerhetünk.
A legészakabbra található helyszínünk a Vékény határában húzódó Csepegő-árok, amelyet az ott eredő Csöpögő-forrás, a szurdokvölgyön végigfutó, bővizű patak kisebb-nagyobb zúgói és látványos vízesései tesznek vonzó célponttá.
Az Óbánya és Kisújbánya között húzódó Óbányai-völgy is bámulatos természeti csodákat rejt, de itt találjuk a híres Ferde-vízesést és a mesébe illő Csepegő-sziklát is.
Ezt a szurdoktúrát érdemes egybekötni a listában szereplő, innen délre fekvő Somosi-kút felkeresésével, valamint a Kisújbánya feletti, 524 m-es Cigány-hegy megmászásával, ahonnan körpanorámás kilátóról csodálhatjuk meg a Keleti-Mecsek belső, szelíden hullámzó vonulatait, erdőségeit. Mielőtt újabb csúcsokra hágnánk, megemlítjük jelvényszerző túránk két másik völgyállomását, amelyek egymással párhuzamosan, Zobákpuszta közelében fekszenek. A hajdanán romantikus Hidasi-völgy ma inkább vadregényes hangulatot áraszt. Virágos rétjeit sok helyen már az erdő uralja, patakján átívelő kis fahídjainak nyoma sem maradt, és sok a kidőlt fa is, de mindezek csak fokozzák a hely varázsát. A másik kalandos szurdokunk a Takanyó völgy, ahol szintén zúgók és kis zuhatagok nyomába eredünk.
Túratematikánk kihagyhatatlan állomása a Mecsek és egyben Baranya megye legmagasabb pontja, a 682 m-es Zengő, amely a monda szerint a hegy erdőségeiben és völgyeiben zúgó, zenélő szél hangja miatt kapta nevét. Innen nem messze megmásszuk a jellegzetes Hármas-hegyet és a szintén kilátótoronnyal büszkélkedő Köves-tetőt is.
Ezen magaslatok alatt fekszik a mecseki falusi turizmus jelentős központjának számító Hosszúhetény, illetve Püspökszentlászló, ahol hegyek közé zárt kis falu múlt századi idilljéből kaphatunk ízelítőt. A szépen felújított házak mellett a múzeumként funkcionáló püspöki kastély és pompás arborétuma már önmagukban is lenyűgöző látnivalók. Innen 2 km-re keletre, a Róka-hegy túloldalán találjuk a Réka-kunyhót, amelyet szintén fel kell keresni a jelvény elnyeréséhez, ám a nyugalmat és a nomád szálláshelyek hangulatát kedvelő turisták akár éjszakázhatnak is a kis kulcsosházban. Mecseki felfedezőutunk legkeletibb, egyben felsorolásunk utolsó állomása Zengővárkony szelídgesztenyése. Itt találjuk a hazai természetjárás és természetfilmezés egyik legnagyobb alakjának, az 1987-ben elhunyt Rockenbauer Pálnak a síremlékét. A legtöbbek számára kéktúrafilmjeiről ismert televíziós rendkívül sokat tett a Dél-Dunántúl értékeinek feltárásáért, a helyi turizmus fellendítéséért, ezért nem véletlen, hogy túramozgalmunk tiszteletből ide is ellátogat.
A Mecsek turistája túramozgalom kiírója a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Teljesítése nincs sem időhöz, sem kijelölt útvonalhoz kötve. A 30 érintőpontot tetszőleges irányból és sorrendben felkereshetjük, csupán azt kell hitelt érdemlően bizonyítanunk az igazolólapon, hogy jártunk az adott pontnál. Az igazolólap az egyesület honlapjáról ingyenesen letölthető. Az igazolás történhet bélyegzőlenyomattal, fotóval, túravezető aláírásával, illetve bármilyen (postai, bolti, plébániai, vendéglői stb.) pecsét lenyomatával, amely utal az adott helyszínre. A túramozgalomnak nincs saját bélyegzője, más jelvényszerző túrák kihelyezett bélyegzőit ugyanakkor használhatjuk. Pecsétpárna mindig legyen nálunk! Ahhoz, hogy kiérdemeljük a Mecsek turistája címet, valamint a kitűzőt, az összes pontot fel kell keresnünk, ezt követően pedig az igazolólapot postai úton kell eljuttatnunk a szervezőhöz.
A cikk a Turista Magazin 2020. júniusi számában jelent meg.
