Némelyik a tájban tündöklő fehér „vitorlaként” már messziről vonzza a tekintetet, de vannak a környezetükben megbújó hazai buddhista szentélyek is. Megismerésükhöz nem kell elköteleződnünk, elég a kíváncsiság, ami sokrétű felfedezéshez is vezethet.
A Buddha tanításait követő vallás talán legismertebb hazai építménye a zalaszántói Béke-sztúpa, melynek jellegzetes formája messzi kilométerekről is jól látszik a település fölé magasodó Világosvár-hegyen. Évről évre rengeteg kiránduló keresi fel ezt a „látványosságot”, ami napjainkra a balatoni táj egyik ikonikus helyszínévé vált, és ahol a meditációs központ keleti stílusú épületegyüttese, a rengeteg imazászló és persze maga a sztúpa kiváló hátteret biztosít egy ázsiai hangulatú szelfi elkészítéséhez: mintha csak Indiában jártunk volna a hétvégén. Aki a felszínes szemlélődésnél, pár fotó elkészítésénél kicsit jobban érdeklődik az ilyen létesítmények iránt, annak a kezdeti ismeretszerzés után valószínűleg egyre több kérdése lesz a témával kapcsolatban. Természetesen ebben a cikkben nem a buddhista filozófiai mélységeit szeretnénk taglalni, csupán e vallás hazai épületeit szeretnénk bemutatni, melyek közül nem csupán a zalaszántói áll természetjárásra csábító környezetben.
Bár a sztúpákat szigorú hagyományok szerint építik, külsejükben és energiájukban is eltérőek lehetnek
Európa legnagyobb sztúpája
A zalaszántói szentély népszerűségét nem csak lenyűgöző méretének köszönheti, (30 méter magas 24 méter széles), de könnyű megközelíthetősége, illetve az erre haladó Országos Kéktúra – aminek itt bélyegzője is van – is fokozza a hely ismertségét. Sokan hiszik úgy, hogy az 1993-ban felszentelt Béke-sztúpa az első ilyen hazai építmény, holott az a sorban már a 6. volt, igaz, kétségtelenül a legnagyobb és azóta is a legismertebb. Az első sztúpa (Magyar Bodhiszattva sztúpája) már 1982-ben állt Magyarországon a 15. kerületi Molnár Viktor utcában, egy magántelken.
A Béke-sztúpa Buddha-szobor Dél-Koreából származik
A zalaszántói építmény a magyarországi Buddhista Béke Sztúpa Alapítvány elnökének, a tiszteletreméltó Bop Jon koreai buddhista szerzetesnek a kezdeményezésére épült meg, amihez jelentős segítséget nyújtottak a tibeti buddhista szerzetesek is. Az első lépés 1990-ben a helyszín megtalálása volt, ami a zalaszántói polgármester ajánlkozásával gyorsan meglett: a falu önkormányzata, lakossága és a helyi erdészet is támogatta a nem mindennapi építkezést, ami akkoriban 40 millió forintra rúgott. Az összeg külföldi és hazai támogatók felajánlásaiból gyűlt össze.
A sztúpa Buddha tudatát és bölcsességét, valamint minden élőlényhez fűződő együttérzését és szeretetét jelképezi. A béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe.
Őszentsége 14. dalai láma, Tendzin Gyaco 1993. június 17-én ünnepélyes keretek között és nagy örömmel szentelte fel a Béke-sztúpát, amit bárki szabadon felkereshet. Az épület a hagyományoknak megfelelően lett megépítve: gondos helyszínválasztás, tájolás, a háromszintes szentély kivitelezésének szigorú szabályaival. Az ide látogató első pillantásra érzékeli a hely egyedi hangulatát: tiszteletadásunk jeleként az épületet úgy kell körüljárnunk, hogy az nekünk mindig jobb kéz felől essen. A buddhista hagyományok szerint miközben az óra járásával megegyező irányba körbejárjuk a sztúpát, jó kívánságokat fogalmazunk meg mások, illetve magunk hasznára.
A 30 méter magas zalaszántói sztúpa Tátika várából nézve
2007-ben a sztúpát felújították és újraszentelték, később meditációs központ is épült mellette, ahová bárki bebocsátást nyer, csupán a cipőnket kell levennünk, illetve illik csöndben maradni. A szomszédos ajándékboltban számtalan keleti holmit vásárolhatunk szuvenírnek, de akár komolyabban is elmélyíthetjük a buddhizmusról szerzett ismereteinket. Érdemes ugyanezt tennünk a környék látnivalóival kapcsolatban is. A szomszédos Rezi, illetve Tátika várához is megéri ellátogatni, illetve felfedezhetjük a Keszthelyi-hegység látványos Vadlány-likait, és pompás medvehagymás erdőtájait is.
A zalaszántói meditációs központba bárki bebocsátást nyerhet, csak maradjunk csendben!
Megvilágosodás-sztúpa Becskén
A Cserhát szelíd lankái között egyszer csak egy vakítóan fehér épület tűnik fel. Becske határában, a Csiga-hegyen járunk, aminek szakrális díszét a Láma Ole Nydahl által megalapított Gyémánt Út buddhista közösség építette 2008-ban. Ezt a sztúpát eredetileg Hamburgban tervezték megépíteni, de végül itt kapott helyet a közösség által megvásárolt 50 hektáros területen. A becskei elvonulási központ fontos szerepet tölt be a Gyémánt Út közösség életében. A hétvégék meditációs programokkal, munkával töltött aktivitásokkal telnek, és minden nyáron egy hatalmas, több ezer fős nyári kurzus színhelye a központ, ahol Láma Ole Nydahl és számos más buddhista tanító is személyesen tart előadásokat, illetve szertartásokat.
A Cserhát lankái között megbúvó becskei sztúpa
A Csiga-hegyen álló sztúpát a Petőfi Sándor utca végén lévő parkolóból keskeny, kövezett szerpentinúton közelíthetjük meg. A kilenc méter magas, fehérre festett, négyszögletes alapú építmény Buddha 35 éves korában elért megvilágosodását jelképezi. A sztúpa felső részében aranyozott, ülő Buddha-szobor látható, az építmény környezetében pedig tájékoztató táblákon adnak felvilágosítást a magyarországi buddhista életről és a legfőbb tanítókról.
A világ legrégebbi sztúpája az Asóka által i. e. 249-ben építtetett Dhamek-sztúpa az indiai Szárnáthban, a legnagyobb pedig a 127 méter magas Phra Pathom csedi a thaiföldi Nakhonpathomban.
Ezek a vallási építmények kezdetben csupán földhalmok voltak. Buddha halála után (2500 évvel ezelőtt) a testét elhamvasztották, és a hamvait nyolc sztúpába osztották szét. Az i. e. 3. században Asóka felnyittatta ezeket a sztúpákat, és a hamvakat szétosztotta az általa épített több ezer sztúpában. Természetesen napjainkban már nem minden sztúpa tartalmazza Buddha hamvait, de megépítésük változatlanul szigorú szabályok és szertartások szerint történik.
Minden nyáron több ezer ember érkezik Becskére, ahol több napon át tartó előadás-, és szertartás-sorozatot tartanak
Na de mi van bennük?
Persze e zárt épület láttán egyből felvetődik bennünk a kérdés: vajon mi van a belsejében? Az arra alkalmas buddhista tanító (láma) határozza meg a sztúpa helyét és tájolását, ő helyezi el az épület különböző szintjeibe Buddha tanításait, ereklyéit, szentképeket, drágaköveket, egyéb védelmező tárgyakat, illetve az épület közepére kerülő életfát, ami a központi csatornát jelképezi.
A sztúpák építésének a fő célja az, hogy segítsenek a lényeknek megtisztítani a tudatukat a negatív benyomásoktól, illetve pozitív benyomásokat gyűjteni, ami így végső soron a megvilágosodáshoz segíti őket.
Az Országos Kéktúra nyomvonalától alig pár száz méterre fekvő Becske-sztúpához már csak a kilátásért is érdemes ellátogatni, de ha igazi körpanorámára vágyunk, akkor a közeli Szandavár romjaihoz kell felkapaszkodnunk, melynek sziklabércéről a Börzsönytől a Mátráig pásztázhatjuk a terepet. Becskétől nem túl távol egyébként két egyedi kilátót is felkereshetünk. Az egyiket északra, Magyarnándor közelében kell keresnünk, a másikat délnyugatra Legénd határában.
Csoma-emlék és sztúpa Taron
A Cserhátot és a Mátrát elválasztó Zagyva-völgyben, a mára igen forgalmassá vált 21-es út mentén, Tar község határában találjuk a híres tibetológus, Kőrösi Csoma Sándor életművét bemutató kiállítást, hazánk egyik legjelentősebb buddhista templomát és a Béke-sztúpát. A tari sztúpa érdekessége, hogy beléphetünk az épület belsejébe, ahol láthatjuk a megállás nélkül forgó „mani-korló”-t (imamalom), aminek belseje egy tonna papírtekercset rejt. Ezen Buddha tanának lényegét tartalmazó szent szöveg áll, amely négyszázmillió mantrát tartalmaz.
A tari sztúpa különlegessége az állandóan forgó imamalom
Ezt a szentélyt is maga a 14. dalai láma szentelte fel 1992. július 22-én, a magyarországi egyházak és az állam képviselői jelenlétében a magyar bodhiszattva (buddhista szent), Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából.
Kőrösi Csoma Sándornak óriási szerepe volt a buddhista filozófia nyugati világba történő közvetítésében
Nem véletlenül nevezték el Kőrösi Csoma Sándor Emlékparknak a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség centrumát, hiszen az erdélyi világjáró nem csupán kutatója, de gyakorlója is volt a keleti vallásnak. Az emlékpark bejárása mellett a környék más nevezetességeit is felfedezhetjük, mint például a hajdanán itt élt Pokoljáró Tar Lőrinc udvarházának maradványait, illetve az általa emelt szép templomot, amit a település déli határában, a Mátra hegylábainál találunk. Tartól északra Sámsonháza csodás sziklafala tartogat látványos geológiai felfedezést, keletre pedig egy másik híres szakrális helyet, a mátraverebélyi Szentkutat kereshetjük fel.
Taron a látogatók számára kialakított parkban a sztúpa mellett más felfedeznivaló is akad
Szerte az országban
Magyarországon jelenleg tíz sztúpa áll. Több kimondottan a tömegek számára épült, némelyik azonban magántelken áll, elzárva a nyilvánosság elől. A Heves–Borsodi-dombságban is találunk Kőrösi Csoma Sándor emlékét őrző sztúpát. A Tan Kapuja Buddhista Egyház uszói elvonuló központjában 1987. augusztusa óta áll „A Nyugati Tanítvány Sztúpa”, a nyírségi Biriben pedig a gyógyulni vágyókat várja a Gyógyító Buddha-sztúpa, igaz, csak előre egyeztetett időpontban, mert ez az építmény magántulajdonban van, csakúgy, mint a látogatóktól teljesen elzárt Sákjamuni Buddha-sztúpa, ami Budakeszin található.
Az imazászlók mantráit a szél teríti szét a térben
1987-ben szentelték fel Budapest XXII. kerületében, az Árja Maitréja Buddhista Meditációs központ kamaraerdei területén a Maitréja-sztúpát. Maitréja egy bódhiszattva, aki majd megjelenik a Földön, eléri a teljes megvilágosodást, és a tiszta tant fogja tanítani. A jóslatok szerint Maitréja lesz a történelmi Buddha utódja, az eljövendő kor Buddhája. A fővárosban egyébként még további három sztúpára lelhetünk rá a IX. kerületben (Tiszta Tudat-sztúpa) és a XV. kerületben (Csoma-sztúpa), Kamaraerdőben pedig Láma Anagarika Govinda-sztúpát tervezik megépíteni a buddhizmus támogatói.
A cikk 2022 márciusában jelent meg először.
