Persze a mezőny kétségkívül erős, de keletkezéstörténete tényleg kihagyhatatlan látnivalóvá teszi a Mucsényi-barlangot, amely ráadásul szabadon látogatható és könnyen megközelíthető.
A határon átnyúló Novohrad-Nógrád Geopark nem véletlenül része az UNESCO Globális Geopark Hálózatának. Területén országosan is egyedi látnivalót kínálnak a vulkáni kürtőkitöltések merész sziklatűi, az oldalukban több helyütt látható bazaltorgonákkal, valamint a rajtuk trónoló várromokkal (Salgó, Somoskő, Ajnácskő, Fülek, Bagolyvár), a Kazár melletti, gyakran csak magyar „Kappadókiának” nevezett riolittufa-formáció, vagy éppen a Medves-vidék szentélyének számító Szilvás-kő rejtélyes sziklahasadékai.
Különleges élmény továbbá a Bárna feletti Nagy-kő lényegében civilizációmentes panorámájának megcsodálása, a szomszédos Kis-kőnél pedig betekinthetünk egy vulkán belsejébe!
Ajnácskőről a határon túlra eső vulkánok legszebbjeit akár egy hétvége alatt is felfedezhetjük, s közben például megcsodálhatjuk a Szár-kő mintegy 50 méter magas bazaltoszlopait, vagy a Ragács tetején található különleges barlangot is.
A Medves-fennsíkon való túrázás szintén különleges élmény, hiszen a meglepően lapos „rónaságról” csak a környék magasabb hegyei látszódnak. Különösen a környék legmagasabb csúcsa, a Karancs, amelynek kilátójából lényegében az egész Palócföld belátható.
Végül, de nem utolsósorban ott vannak a látogatóközpontok (köztük a világszenzációnak számító Ipolytarnóccal), az egykori kőfaragó mesterek világát bemutató eresztvényi tanösvény, vagy éppen a régi kőszállító kisvasút megmaradt alagútja, a Dunel, az ország egyetlen, alagútban vezető túraútvonalával.
Ebbe az impozáns listába illeszkedik az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület felett elhelyezkedő, de már Szlovákiában található Mucsényi-barlang (Mučínska jaskyňa), amely a Kárpát-medence kisszámú fatörzslenyomat-barlangjainak egyike.
A barlangot egyetlen, kb. 12 m hosszú, 2,5 m széles és 1,5 m magas vízszintes járat képezi, különlegességét pedig egyértelműen keletkezésének történetében kell keresni. Erről árulkodnak egyébként a barlang falán több helyütt is felfedezhető, elszenesedett famaradványok is.
A barlang kialakulásának története kb. 19-20 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor is egy kidőlt, feltehetőleg tűleveles fát egy akkoriban működő vulkán hamuja fedett be (ez lett a jelenlegi befogadó kőzet, a riodácit tufa).
A fatörzs elszenesedett, majd évmilliókkal később, amikor a Mucsényi-patak bevágódása lehetővé tette a levegővel való érintkezését, szép lassan kimállott a fa szerves anyaga. Az így keletkezett üreg a riodácit tufa elaprózódása folytán később tovább tágult, de alapvetően megőrizte a fatörzs eredeti alakját.
A barlang a szlovákiai Mucsény (Mučín) településről egy 2,7 km-es könnyű túra során közelíthető meg legegyszerűbben: a főútról nyíló Völgyiho utcán vezet ki a tanösvény jelzése (fehér négyzet zöld sávval átlósan áthúzva). Az Ipolytarnóc melletti geológiai bemutatóhely nagy kört leíró tanösvényéről egy rövid kitérővel és navigáció használatával szintén könnyen elérhető a barlang.
A cikk először 2021 szeptemberében jelent meg.
