Nagyvázsony nem csak gyönyörű váráról nevezetes, közvetlen környéke is bővelkedik romokban, nem is akármilyenekben. Most bemutatjuk a kevésbé ismert csepelyi templomromot.
A nagyvázsonyi Kinizsi-vár minden környékbeli kirándulás és balatoni nyaralás méltó célpontja, de természetjáróként nagyon adja magát a vár közelében fekvő impozáns templomromok felkeresése is. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy az ország egyik legjobb romtúrája szervezhető itt meg, hiszen mindössze egy alig 8 kilométeres túrával négy templomromot is becserkészhetünk. Kivéve a csepelyit, cikkünk főszereplőjét. Az impozáns és méltán híres romok között a talán kevésbé látványos csepelyi pusztatemplom romjai ugyanis kiesnek ebből a látványos körtúrából, éppen ezért most ezt mutatjuk be. Kötelező program a történelmi helyszíneket kedvelő, elhivatott túrázók számára!
Romról romra
De először nézzük meg röviden, milyen is az a kihagyhatatlan romtúra Nagyvázsony környékén! A legjelentősebb emlék minden bizonnyal a nagyvázsonyi temető mögött található, 1483-ban alapított Szent Mihály kolostor romja. Mint ismeretes, Kinizsi Pál a harctéren tett jelentős szolgálataiért cserébe kapta Vázsonykő várát, s a legendás hadvezér jó viszonyt ápolt a pálos szerzetesekkel (eredetileg síremléke is a kolostorban volt). A török harcok miatt rövid életű, monumentális méretű kolostorban (1543-ban, Fehérvár eleste után hagyták el a szerzetesek a kolostort, amelyet nem sokkal később fel is robbantottak) jelentős kódexek készültek. Köveiből később megerősítették a várat, illetve ahogy ez már lenni szokott, a környék lakói is felhasználták azokat az építkezéseknél. A ma is jelentős falakkal rendelkező rom kihagyhatatlan látnivaló.
Az OKT nyomvonalán kissé odébb található az egykori Tálod falu temploma, az előbbinél jóval szerényebb méretekkel rendelkező Szent Ilona templomrom, majd a Kinizsi-forrásnál egy újabb jelentős pálos emlékre bukkanunk: az Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett kolostor első ismert okleveles említése 1263-ból való. Végül, de nem utoljára a zöld jelzésen a település felé visszakanyarodva a ma Nagyvázsonyhoz tartozó Nemesleányfalu egykori falusi templomának romantikus maradványait kutathatjuk fel a temetőben.
Csepely falu megfakult emléke
Amennyire járt a Nagyvázsonytól délre és nyugatra fekvő táj, annyira ismeretlen a településtől északkeletre fekvő terület, kivéve a Kab-hegy felé egyenesen tartó jelzést. Mondjuk nyomós oka van annak, hogy nincs a környéken sok turistaút, hiszen a katonák használták ezt a területet az elmúlt évtizedekben, meglehetősen intenzíven. Ennek legjelentősebb nyoma minden bizonnyal a legnagyobb hazai szellemvárosként számon tartott Kis-Moszkva romjai a Déli-Bakony első lankáin, valamint a nemrég átadott, a tótvázsonyi lőtér megfigyelőtornyaként hasznosított épületből kialakított kilátó.
A 77-es főútról Úrkút felé tartó országút közelében, egy kis erdőfoltban találjuk az először 1233-ban említett Csepely falu templomának romjait. Akkoriban ez a környék a bakonybéli apátság szőlőtermő vidéke volt, a feltárások eredménye szerint a falut tehetősebb emberek lakták, leginkább királyi pohárnokok és vadászok, akik a 14. századi adatok szerint is közvetlenül a királynak tartoztak szolgáltatásokkal. A történelmi források szerint később, 1453-tól a falu lakói aztán már Vázsonykő urának adóztak.
A ma is látható romok a település egykori, egyhajós, torony nélküli templomához tartoznak, amelyet támpillérekkel erősített kerítőfal övezett. Az 1958-as ásatások a templomtól északra egy nemesi udvarház alapfalait is feltárták. A fent említett romokhoz képest a csepelyi a Nagyvázsonytól legtávolabb fekvő és leginkább félreeső rom, amelyet a nyári aljnövényzet jelentős mértékben el is takar. Ettől függetlenül a történelmi helyszíneket kedvelő túrázóknak érdekes célpont lehet, amelyet azonban a vegetációs időszakon kívül érdemes becserkészni.
A cikk 2022 januárjában jelent meg először.
