A hangyaboglárkák nemcsak szépek, de életmódjuk is nagyon különleges. A lepkék petéiket kizárólag egyetlen növényfaj virágába rakják, a kikelt lárvákat pedig vöröshangyák fogadják örökbe. A Dél-Mezőföldön nemcsak ezekkel a ritka lepkékkel találkozhatunk, de sok egyéb érdekességgel is.
A boglárkalepke-félék apró termetükről és szárnyuk általában kék színéről könnyen felismerhetők. Hazánkban számos fajuk él, melyek közül öt faj a speciális életstílusú hangyaboglárkák közé tartozik.
A hangyaboglárkák sajátossága, hogy petéiket minden faj kizárólag egyetlen növényfaj virágaiba teszi, így élőhelyük is kizárólag a gazdanövény élőhelyéhez kötött, azaz velük szoros kapcsolatban élnek. A hangyaboglárkák további érdekessége, hogy a kikelt lepkehernyók egy idő után a talajra ereszkednek, ahonnan a fajra specializálódott vöröshangyák a bolyukba viszik őket. A hernyók ezután a boly belsejében élik tovább életüket. Egyes fajok a hangyák petéivel táplálkoznak - ilyen faj például a vérfű hangyaboglárka. Másokat úgy etetik a hangyák, mint a saját lárváikat - erre példa a szürkés hangyaboglárka.
A vérfű hangyaboglárka az őszi vérfű, a szürkés hangyaboglárka a védett kornistárnics virágaiba petézik. Mindkét növényfaj a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet homokbuckái között meghúzódó ritka lápréteken tenyészik. E növényfajok virágzása augusztus végére, szeptember elejére esik, ezért lepkéik is ebben az időben repülnek.
A Dél-Mezőföldön nyár végére kiszáradó, kis kiterjedésű kékperjés lápréteket találunk, melyek mára a teljes eltűnés szélére sodródtak. Az egyre melegebb nyarak miatt egyre hosszabb időre kiszáradnak, talajvizük egyre mélyebbre húzódik. Ennek következtében, elsősorban a tájidegen bolygatott kultúrerdőkből meginduló gyomosodás hatására özönfajok szorításába kerülnek.
A túltartott vaddisznóállomány túrásaival a sokszor mindössze fél hektár, vagy még kisebb kiterjedésű élőhelyeket teljesen tönkreteheti, mivel a túrás helyén megindul a gyomfelverődés. Az özönfajok kiszorítják az őshonos növényfajokat, így a hangyaboglárkák törpepopulációinak is meg vannak számlálva az órái. Sajnos ezen kis kiterjedésű láprétek fenntartása a legtöbbször szinte megoldhatatlan megközelítésük miatt nehézkes, vagy egyáltalán nem megoldható. Aki esetleg augusztusban is túracipőt vesz és felkeresi a tájvédelmi körzet ezen területeit, sok érdekes és ritka lápréti növény- és állatfajjal találkozhat. Ha szerencséje van, a mostanság petéző vérfű- és szürkés hangyaboglárkákat is megcsodálhatja. Mindkét lepke hazánk ritka, védett, veszélyeztetett faja.
Kapcsolódó cikkek:
Nemcsak a tenegrekben, a Dráva mentén is élnek medúzák
Ritka halászmadár költött a Dráván
Tündérfátyolszőnyeg lepte el Gemenc vizeit
Ritka növényfaj a Baláta-tavon
