Június 9-én már egy erősebb előrajzást lehetett látni Szeged mellett a Maroson, így a kérészek tömeges rajzása bármikor beindulhat a Tiszán is.
Aki szeretne részese lenni ennek a látványos, ám igen rövid ideig tartó eseménynek, annak bizony készenlétben kell állnia. A tiszavirágok násztánca ugyanis csak alig néhány órán át tart, és jóformán kiszámíthatatlan, hogy mikor következik be. Ehhez ugyanis sok mindennek klappolnia kell: befolyásolhatja a hőmérséklet, a vízállás, a szélviszonyok és a felhősödés is. Azt sem lehet továbbá előre megjósolni, hogy milyen mértékű lesz a rajzás. Vannak évek, amikor intenzitása messze elmarad a korábban tapasztaltakhoz képest.
A Kiskunsági Nemzeti Park adott hírt arról, hogy június 9-én a Maroson már beindult a tiszavirágzás, ami biztos előjele annak, hogy a napokban a Tiszán is beindul a látványos természeti jelenség. A rajzás általában előrajzással indul, amikor még csak pár száz vagy ezer rovar jelenik meg a felszínen. A főrajzáskor a kérészek több százezren, akár milliónyian is lehetnek, majd ezt követően az utórajzás újra kis létszámú. Az esemény az esti órákban, leginkább 18-21 óra között figyelhető meg.
Szegeden, Mindszenten a kompnál, Tiszaugnál, Tiszainokán, Tiszakürtön és Csongrádon a Körös-toroknál érdemes figyelni őket a következő napokban – olvasható a nemzeti park oldalán.
A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 cm-es, a fehér farksertéivel 12 cm hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére. A megtermékenyített peték a folyófenékre süllyednek, kikelnek, majd az aljzatba és a partoldalba fúrják magukat, és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben kb. 20-szor vedlenek, majd három év múltán a víz felszínére emelkednek. A tiszavirágok ezután kezdenek el repülni, párosodnak, majd elpusztulnak, ez a folyamat csupán néhány óráig tart. A tiszavirág egyedeinek tömeges megjelenését és a folyó fölötti násztáncát hívja a népnyelv tiszavirágzásnak. A rovar védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint egyedenként. Az élő és az elhullott egyedek gyűjtése egyaránt tilos. Bűncselekmény, ha valaki a rovarokat elpusztítja, telepét felássa, büntetőjogi kategória továbbá az is, ha a rajzásukat bármi módon megzavarjuk.
