A környezettudatos gondolkodás ma már az életünk természetes velejárója, de évtizedekkel ezelőtt még forradalmi tettnek számított az, hogy valaki belekiáltotta a nagyvilágba: baj lesz, ha nem vigyázunk!
Rachel Carson eredetileg tengerbiológus volt, több sikeres könyvet is írt a témában, de legnagyobb hatású munkája az 1962-ben megjelent Néma Tavasz című könyv. A korszakalkotó mű a rovarirtó DDT hatásaira fókuszálva hívta fel a figyelmet a vegyszerek túlzott használatának veszélyeire.
Rachel Carson
Ember, nem vagy mindenható
Carson elsőként beszélt arról, és könyvében példákkal is bizonyította, hogy a növényvédő szerek mértéktelen használata visszafordíthatatlan pusztítást okoz az élővilágban, és megjósolhatatlan következményei lehetnek az emberre.
Az író egy elképzelt, jövőbeli városról mesél, ahol egy nap mintha különös rontás támadna a vidékre, aminek nyomán elnémulnak a madarak, eltűnnek a rovarok, az emberek és a háziállatok megbetegszenek, a patakokból, folyókból kipusztulnak a halak. „Ez a város a valóságban nem létezik. Igen könnyen juthat azonban hasonló sorsra ezer meg ezer város Amerikában, vagy bárhol a világon. Nem ismerek olyan helyet, ahol egyszerre történt volna meg mindez a szörnyűség, amit leírtam. De mind megtörtént már valahol, és sok valódi, létező közösség szenved a leírt csapások közül akár többtől is. A sötét árny szinte észrevétlenül lépett közénk, és ez a fenti, elképzelt tragédia könnyen válhat kegyetlen valósággá, amivel mindannyian szembesülünk."
Ez a környezettudatos gondolkodás – amit a legtöbben ma már alapnak tekintünk – abban az időszakban forradalmi újdonságnak számított. A 60-as években egymást követték a nagy tudományos eredmények, és az ember egyre inkább kezdte elhinni magáról, hogy bármit megtehet és bármire képes. Mindeközben azonban nem vette észre, hogy a vegyszerek túlzott használatával az élővilágot és saját magát is megmérgezi.
Felébresztette a világ lelkiismeretét
A vegyipar, látva hogy a könyvnek mekkora hatása van, megpróbálta hiteltelenné tenni Carsont, de nem jártak sikerrel.
A Néma tavasz nyomán az Egyesült Államokban hivatalos vizsgálatok indultak a könyv állításainak ellenőrzésére, ami végül a DDT betiltásához vezetett.
A DDT-t egyébként 1968-ban a világon elsőként nálunk vonták ki a forgalomból. Az Amerikai Egyesült Államokban 1972-ben tiltották be a használatát. Carson ezt már nem érhette meg, mert könyve megjelenése után másfél évvel, 1964-ben mellrákban meghalt.
Nagy hatású könyve azonban változást hozott, és nem csak az átlagembert késztette arra, hogy egy új, környezettudatosabb szemszögből is szemlélje a világ és saját környezetének történéseit, de a tudósok körében is megindult a másképp gondolkodás. 1971. május 11-én a világ 2200 tudósa - köztük például Szent-Györgyi Albert – hívta fel a világ vezetőinek figyelmét a környezetszennyezés hatásaira.
Az első Föld napja
Nem sokkal korábban, 1969 januárjában a olajkatasztrófa történt a kaliforniai Santa Barbara partjainál, 13-16 millió liter nyersolaj ömlött a tengerbe, miután megsérült egy olajfúró torony. Gaylord Nelson, Wisconsin állam demokrata szenátora ezután kezdeményezte, hogy szervezzenek egy országos eseményt, amellyel felhívhatják a figyelmet a levegő és vizek szennyezésének problémájára.
Természeti katasztrófa: Santa Barbara partjainál 13-16 millió liter nyersolaj ömlött a tengerbe 1969-ben
1970-ben ez lett az első Föld Napja, amelynek bázisát az egyetemisták jelentették. Az eseményt, amelyen 20 millió amerikai vett részt, a modern környezetvédelmi mozgalmak születésnapjának is tartják.
Magyarország 1990-ben az elsők között csatlakozott a nemzetközivé vált Föld napjához, amit ma már több mint 190 országban ünnepelnek.
Ma már egyre többen vannak azok, akik nem csak beszélnek arról, mennyire fontos a környezettudatos életmód, de maguk is megpróbálnak ennek megfelelően élni. És erre szükség is van, hisz a Föld egyre betegebb. Bármerre nézünk, csak környezeti problémákat látunk, amiket mi, emberek okoztunk, és amiket nekünk is kellene helyrehozni. Szóval, nincs más választásunk, muszáj lesz összeszedni végre magunkat.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
