Az Erdők Világnapja alkalmából bemutatjuk, mitől igazán különlegesek a Normafa környéki erdők. Remélve egyúttal, hogy ezzel hozzájárulunk ahhoz is, hogy minél többen természetjáróként járjanak a Normafán.
Az elmúlt évek szakmai vitáit figyelemmel kísérve nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Normafa az ökoturisztikai fejlesztések hazai állatorvosi lova. Egyik oldalon az átlagember számára néha talán kevésbé látható, védett természeti értékek sora, másik oldalon a kirándulók tekintélyes méretű és növekvő tömege, valamint a kérdés, hogy egyáltalán kell-e, s ha igen, mivel kell őket kiszolgálni. Annyi bizonyos, hogy a hegytetőt hétvégente néha valóban kritikus mértékben ellepő látogatókat jó lenne valamelyest „széthúzni” a területen.
Péntek délutáni nyugalom a Normafán
A WWF Magyarország remek kiadványa alapján mutatunk most egy, a Normafán valószínűleg szinte mindenki által megcsodált, mégis minden bizonnyal kevés emberben tudatosult szempontot, amiért bizony érdemes bakancsot húzni és felfedezni a hegygerinc sétaútjától távolabb eső turistaösvényeket is. Kiváló túratematika ugyanis a Normafa faóriásainak felfedezése!
Faóriások a Normafán
Közvetlenül a hegygerincen vezető sétaút mellett is láthatunk pár faóriást, de ilyenkor, lombfakadás előtt könnyedén ki lehet szúrni az úttól távolabb, a fák között álló famatuzsálemeket is. Annyira sok van belőlük a környéken, hogy a WWF Magyarország 2014 és 2015 során szisztematikusan fel is mérte őket. Azt tudjuk, hogy miért fontosak és miért különlegesek az idős fák és az idős erdők, főleg itt, egy világváros peremén. Az idős fák ugyan csak kis részét alkotják egy igazi őserdőnek (amelyek egy része erdőrezervátumokban található), vagy éppen az itteni faállománynak, de az életközösségekben betöltött szerepük mégis óriási, így természetvédelmi szempontból az öreg erdők különösen értékesek.
Az óriásfák magas aránya az erdőben valóban látványos
A WWF szakemberei és önkéntesei a 70 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fákat listázták (ez 220 cm kerületnek felel meg), ugyanis ezek a fák már meghaladják a gazdasági erdőkben előforduló idősebb fák átlagos méreteit.
A több napon át tartó térképezés eredménye 777 db, 70 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fa lett, az átlagos törzsátmérő pedig 87 cm volt. Sőt, 300 fa elérte a 80 cm-es átmérőt, 219 fa pedig a 90 cm-t is, 140 óriás pedig 1 m feletti átmérővel rendelkezett.
A legtöbb nagy fa bükk volt, amely szintén különleges itt, egy világváros szélén, viszonylag alacsony tengerszint feletti magasságon. „Ahol régóta nem a fakitermelés a cél, megőrizte őket a hely szelleme” – írja a WWF kiadványa, ugyanis máshol kivágták a bükköket és tölgyet telepítettek helyükre, itt pedig a város közelsége és a turizmus évszázados jelenléte megmentette őket. De hát a név kötelez: a Normafa névadó fája is egy vihartépte bükk volt.
Egy napjainkban készült hasonló felmérés biztos sok, időközben elpusztult fáról is hírt adna
Őserdő a Normafán?
Őserdő-e a Normafa erdeje? Nyilván nem, de azért érdekes összevetni a Normafa parkerdejét igazi őserdők mutatóival. A szakemberek által hazánkban leginkább őserdőnek nevezett Kékes Erdőrezervátumban ugyanis 13 db, 80 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fa található hektáronként, egy igazi kárpáti vadonban ugyanez a szám 21. A Normafán „mindössze” 5-6 példány akadt hektáronként, de – és itt jön az érdekesség – közülük 11 fa nagyobb átmérőjű volt, mint a vizsgált kárpáti őserdő bármelyik példánya.
A kék körút jelzés bejárása például kiválóan alkalmas a fák felfedezéséhez
A Normafa famatuzsálemei közül sok valószínűleg szabad állásban nevelkedett egy réten, vagy annak a szélén, így terebélyesebbé tudott válni, s környezetében csak később nőtt erdő. A Normafa faóriásainak jelenléte olyan turisztikai és természetvédelmi érték, amely nem csupán egy jó túratematikát kínál, de muszáj (lenne) figyelembe venni bármilyen, a területet érintő fejlesztésnél is.
A cikk a WWF Magyarország által készített Faóriások a Normafán című kiadvány alapján készült, amely sok más érdekességet is bemutat, továbbá letölthető a WWF honlapjáról.
