A gomba egyébként ehető is, de általában nincs gusztusa hozzá az embernek.
A késői csigagombák még szép számban megtalálhatóak az erdők talaján, annak ellenére, hogy az éjszakai fagyokat a legtöbb gomba nem bírja, így mostanra egyre kevesebb fajjal lehet találkozni. „A fiatal korban tapadósan nyálkás apró gombák mostanra kiterültek, és a vastag avar alól is kikandikálnak” – számol be róla az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook-oldalán, akik az utóbbi hetekben rendszeresen jelentettek az aktuális gombahelyzetről.
A késői csigagomba (Hygrophorus arbustivus) fehéres-bézses színű, 3-5 cm-es kalapja a közepe felé sötétebb, barnásabb. Lemezei ritkásak, fehérek vagy szürkések. Maga a gomba 5-7 cm-esre nő meg. Általában júliustól októberig, más források szerint decemberig terem, legfőképp tölgyesekben vagy más lomberdőkben, de hazánkban nem annyira jellemző gombafaj. Egy biztos: az Aggteleki Nemzeti Park területén most is láthatod.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
