Az alföldi puszták már napok óta pacsirtaénektől hangosak, jelezve, hogy nyakunkon a tavasz.
A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján megszólal a pacsirta, akkor a tavasz is hamarosan beköszönt. A Körös–Maros Nemzeti Park pusztáin már napok óta dalolnak a kikelet hírnökei – írja a nemzetipark-igazgatóság a honlapján.
Vélhetően az enyhe időjárásnak köszönhető, hogy a vonuló mezei pacsirták a szokásosnál korábban tértek vissza. A nemzeti parkos szakemberek a Kígyósi-pusztán már február 12-én meghallották az első pacsirtaszót. Azóta a napsütéses időszakokban egyre több helyen csendül fel az ének. A hímek így akarják kijelölni a saját területüket.
A mezei pacsirta (Alauda arvensis) Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
A mezei pacsirtát nem könnyű észrevenni. Egyrészt, mert „terepszínű” (földön fészkelő madárról lévén szó, erre nagy szüksége is van), másrészt azért, mert csak akkor énekel, ha nagyon magasra (60–80 méterre) felszáll, s ilyenkor már nehezen látható. Odafent szárnyát rezegtetve, ciripelésre emlékeztető, mégis dallamos hangot hallat. Akár fél órán keresztül is képes megállás nélkül dalolni, miközben leendő költőhelyét kémleli. Jellegzetes énekének nincsenek ismétlődő strófái, hangot hangba öltve, folyamatosan változtatja a dallamot. Itt meg is hallgathatod, hogyan dalol a pacsirta:
Magyarországon egy másik pacsirtafaj, a búbospacsirta is honos. Könnyű őket megkülönböztetni, mivel utóbbinak egy jellegzetes, hetyke tollbúb van a feje tetején. Míg a mezei pacsirta a településektől távoli mezőkön fészkel, addig búbos társa kedveli az ember közelségét, a városokban él, és télire sem vonul délebbre. A búbospacsirta a földön énekel, a mezei pedig csak a magasban.
A búbospacsirta (Galerida cristata) szintén védett faj hazánkban, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Forrás: kmnp.hu
