A panelházak között is találkozhatsz hazánk leggyakoribb denevérével

A rőt koraidenevér ugyanis szinte mindenhol megtalálható, legyen szó az erdőről vagy a városról. Most ki is színezheted.

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép)
2020. április 2.

A rőt koraidenevér ugyanis szinte mindenhol megtalálható, legyen szó az erdőről vagy a városról. Most ki is színezheted.

Sok más társával ellentétben a rőt koraidenevér nem barlangokban tanyázik – de nagyjából minden máshol igen. Fák odvaiban, lakótelepeken, az épületek réseiben, templomtornyok tetőzetében, padlásokon fordul elő. Egyszer Miskolcon egy épület tetőszerkezetében 900 példányt találtak. Kiszúrhatjuk erdők, tavak, tisztások, focipályák, legelők, szeméttelepek fölött, utcai lámpák körül. Vadászni alkonyatkor jár, de akár nappal is megfigyelhetünk repkedő példányokat. Lepkéket, bogarakat, szúnyogokat, levéltetveket eszik. Nemcsak a legjobban urbanizálódott, hanem a legalkalmazkodóképesebb denevérfaj is.

Egyébként nemcsak itthon gyakori (bár védettnek védett, Magyarországon 1901-től, a természetvédelmi értéke 25 000 Ft), de Európában majdnem mindenhol megtalálható, illetve Ázsia egy részén. Skandinávia déli részén, Nyugat-Szibériában, Türkmenisztánban, Üzbegisztánban, Japánban, Észak-Kínában, Burmában, Kasmírban, valamint a Maláj-félszigeten is előfordul.

A mályi madármentők is ápoltak már rőt koraidenevért, ami így nyammogott a lisztkukacon:

Ami a paramétereit illeti, a testhossza 6-8,2 cm, a testtömege pedig 15-40 gramm. A hangja 20 kHz magasságú, ciccegéshez hasonló. Nagyon gyorsan repül, a sebessége akár az 50 km/h-t is elérheti. Jó sokat vonul, vándorol, ősszel akár 500-1600 km-t is, naponta pedig akár 20-40 km-t megtesz. A Wikipédia szerint a leghosszabb ismert vonulási távolsága 2347 km. A rőt koraidenevér egyébként úszni is tud. Ennek a képességének akkor veszi hasznát, ha beleesik a vízbe, ami időnként előfordul, mivel arányaiban súlyosnak számít.

A hímek magányos „farkasként”, többnyire elkülönülten élnek, csak párzáskor keresik fel a nőstényeket. A kisdenevérek június közepén, július elején jönnek a világra, többnyire két-három tesó van. Téli álmot novembertől márciusig alszanak, de sokszor megszakítják, ha kicsit felmelegszik az idő, még vadásznak is.

Itthon a favágás jelenti a legnagyobb veszélyt a rőt koraidenevérekre, sokszor előfordul, hogy velük együtt vágják ki a fákat, ahogy nemrégiben Apostagon is történt. Az szintén előfordul, hogy egy épületfelújítás során betömik azokat a réseket, ahol a denevérek bebújtak.

A színezőt itt találod, és ha azt szeretnéd, hogy a denevér úgy nézzen ki, mint az életben, a piros és a barna ceruzát kell elővenned.

Forrás: Wikipédia, termeszetvedelem.hu


Cikkajánló