Páratlan látnivalóival a hegység névadó magaslata és közvetlen környezete igazi kuriózumnak számít a hazai természetjárásban. Csodás panorámáján túl bámulatos sziklaalakzatai, barlangjai, természetes és épített értékei, és az ehhez tartozó legendák és misztikus történetek teszik még izgalmasabbá ennek a különös, ék alakú hegynek a felfedezését.
A Pilis nevezetes helyszíneinek bejárása távban nem tűnik soknak, ám a látnivalók sokasága miatt alighanem egész napos túrának ígérkezik. Mi Pilisszentkeresztről indulva egy 16–20 km-es körtúra keretében fogjuk bemutatni fantasztikus értékeit, amit a táj és az ember közösen alkotott. Túránk kiindulópontja a 756 méter magas Pilis keleti lábánál fekszik. Pilisszentkereszt több szempontból is remek hely, mert a festői környezetén túl a túrázó itt mindent megtalál a kényelméhez. Van itt étterem és cukrászda, több bolt és kocsma, szállás és látnivaló is bőven akad, illetve a sűrűn közlekedő buszok miatt kiváló a tömegközlekedése.
Rögtön a település határában, a zöld jelzésű utat követve, kezd feltárulni előttünk a környék panorámája, valamint a lombok között megbúvó ciszterci kolostor megmaradt romjai. Az 1184-ben alapított apátság épületéből mára alig maradt valami. A törökök, csakúgy mint a térség más kolostorait, úgy ezt is felégették, köveit pedig a helyiek építőanyagnak széthordták. Az egykor közel 60 méter hosszú gótikus kolostor falai közt temették el II. Endre király 1213. szeptember 28-án meggyilkolt feleségét, Gertrudis királynét. Tragikus történetét Katona József híres drámája, a Bánk bán dolgozta fel.
Klastrom-kút a ciszterci romoknál
A romoktól alig pár méterre elhaladunk a Klastrom-kút padokkal ellátott pihenőhelye mellett, és a Pilis hegy alatti földek mentén egy sok száz éve épült egyedi kőútra térünk rá. A térképeken is feltüntetett „Római út” valóban izgalmas látványt nyújt mindazok számára, akik szeretnek a lábuk elé nézni. Főként az út felső szakaszain találkozhatunk a gondosan kivitelezett, még látható útszerkezettel, valamint a szabályosan sorakozó kváderkövekkel, melyek egyértelműen fejlett mérnöki tudásról és precíz kivitelezésről árulkodnak.
Vaskapu
A Pilis diadalíve
A kezdetben murvás, köves úton egyre közelebb érünk a Pilis oldalához, ami több pompás érdekességet is rejt, de mind közül a Vaskapu az egyik legizgalmasabb sziklaképződménye. Felkapaszkodhatunk ide a Római útról induló jelzetlen ösvényen, ami a meredek és csúszós Vaskapu-szurdokon keresztül vezet, vagy némi kerülővel, a Vaskapu-völgyön keresztül is felérhetünk. Mindkét út vadregényes, katlanszerű völgyszorosban visz, utóbbinál viszont látványos barlangokat is felfedezhetünk. Erről majd később, most nézzük meg, mit tud maga a Vaskapu.
A Pilis meredeken leszakadó keleti oldalának közepén két egymás felett emelkedő, messzire ellátszó, diadalívszerű sziklakaput találunk. A két roppant látványos képződmény egy feltehetően lepusztult hévizes barlang maradványai lehetnek. Kicsivel feljebb a hegyoldalban egy sziklapárkányról csodálhatjuk a panorámát.
Az egyes vélemények alapján hévizes, mások szerint freatikus körülmények hatására létrejött képződményekkel a Vaskapu-völgy környékén is találkozhatunk. Ha ebből az irányból kapaszkodunk fel a hegytetőre, érdemes kis letéréssel felkeresni a Szoplák-barlang sziklafalak közt megbúvó nyílását, és némi felfedezőkedvvel a Jóreménység-barlanghoz is ellátogathatunk. Utóbbi is mindössze 100 méterre található a Vaskapu-völgy elágazásától, igaz ezt a távot meredek és sziklás terepen kell megtenni.
Barlangokban errefelé nincs hiány
Egy tekintélyes, közel 6 méteres sziklafal aljában található a Jóreménység-barlang. A 21 m hosszú, 3 m mély járat felső-triász dachsteini mészkőben alakult ki. A tágasnak mondható, képződményekben gazdag barlangot az 1980-as évek elején bontották ki az esztergomi barlangkutatók. A barlang egybefüggő termében különböző cseppkövek és borsókövek is találhatók, csupán egy fejlámpa kell a megcsodálásukhoz. Ide nem messze találjuk a jóval nehezebben megközelíthető Pilis-barlangot, de ezt a rókalyukszerű üreget vasajtóval védik.
Jóreménység-barlang
Ha könnyebben megközelíthető, kényelmesebb barlangi élményekre vágyunk, akkor a hegy túloldalára, Klastrompuszta környékére kell ellátogatnunk. A turistautakon is megközelíthető Leány- és Legény-barlangot a Vaskapu-völgyből kivezető piros kereszten, majd déli irányba fordulva a piros jelzéseken is elérhetjük. Útközben elhaladunk a számos legendát magába foglaló Simon halála mellett, majd egy vadregényes völgyben leereszkedünk a több barlangot is rejtő fenséges Csévi-szirtek alá. A Pilis híres barlangjai igazán megérik a fáradságos kitérőt, azzal együtt is, hogy innen majd vissza kell kapaszkodnunk a hegytetőre.
A Jóreménység-barlang belülről
A fehér mészkősziklák közt ásító hatalmas barlangbejáratok már kívülről is lenyűgözők, hát még, ha belépünk az előcsarnokukba. Ez a Leány- és Legény-barlangra egyaránt igaz, még annak ellenére is, hogy az üregeknek csak pár tíz méteres részét tudjuk megcsodálni. A barlangok végében található vasajtók ugyanis már csak a hivatásos barlangászoknak enged betekintést a hegy gyomrába. Ennek ellenére is mindkettőben találkozhatunk denevérekkel és látványos mészkőképződményekkel, melyeket a víz folyamatosan formál, már ki tudja, milyen régóta.
Leány-barlang
A monda úgy tartja, hogy annak idején, mikor a török had felégette a környéket, ez a két barlang nyújtott menedéket a helyieknek. Ki tudja, miért – talán az illem követelte meg –, de az asszonyok és lányok az egyikbe, míg a férfiak és legények a másik üregbe bújtak el a pogányok elől. Innen kapták a nevüket a barlangok, melyeket már az őskor óta használt az ember.
Betonfedezékek a Pilis tetején
Fent a Pilis tetején
Komárom-Esztergom és Pest megye határán járunk, amikor visszakapaszkodunk a Pilis hegy ék alakú, sokak fantáziáját beindító platójára. Vannak, akik egy elfeledett „ősmagyar” piramist látnak bele, egyesek szerint a hegy egyértelműen egy ufó-leszállópálya, mások pedig úgy vélik, hogy a tetején egykor működő katonai bázis atomfegyvereket rejtett. Nos, ide fogunk ellátogatni, de a naiv elképzelések nélkül is izgalmas látnivalókban lesz részünk.
Szép kilátás pont a Pilis oldalából, pilisi kilátások bélyegző
Már a Pilis 756 méteres csúcsáig vezető út során is részünk lehet panorámában, amennyiben a hegyoldalban vezető zöld sáv jelzést követjük, és nem pedig a zöld háromszöget, ami egészen a Két-bükkfa-nyeregtől indulva unalmas kanyargással végig az aszfaltúton halad. A Pilis-tető oldalában a térképen is feltüntetett „Szép kilátás” pontnál elsősorban nyugati irányba tekinthetünk ki a fokozottan védett, meredek sziklagyepes hegyoldalból, ugyanakkor itt találjuk a Pilisi kilátások túramozgalom egyik pecsétjét is. Fent a hegytetőn újabb bélyegző várja a lenyomatok gyűjtögetőit.
Boldog Özséb kilátó
A hegyoldalban vezető hangulatos ösvényről felhágunk a Pilis csúcsára. Ez a terület több évtizedig a turisták elől elzárt, honvédségi terület volt. Mára azonban már nemcsak jelzett turistaút vezet fel rá, hanem kilátó is áll a csúcson, amit a közeli Klastrompusztán élt pálos rend megalapítójáról, Boldog Özsébről neveztek el. A kilátó a régi geodéziai mérőtorony átépítésével jött létre, és 360 fokban lehet róla belátni a környéket. Rálátunk innen a közeli Dobogókőre és gyakorlatilag a hegység valamennyi vonulatára és magaslatára. Közvetlenül alattunk találhatók azok a romos betonfedezékek, melyek az 1980-tól 1995-ig itt működő, Budapestet oltalmazó 11. honi légvédelmi rakétadandár egyik rakétaosztályának békebeli tüzelőállásáról árulkodnak. Atomfegyvereket itt aligha őriztek, de hogy pontosan mit is csinált itt a honvédség, arról ide kattintva olvashatsz.
A hegység legmagasabb pontjáról déli irányban a szerpentines Grófi-úton lehet leereszkedni. Az út kényelmes, már-már sétányszerű, a kilátás pedig innen is fantasztikus.
Ahogy leérünk, és befordulunk a meredek Pilis-oldal alá, válaszút előtt állunk. Rajtunk áll, hogy mi fér még bele a túránkba. Kisebb kitérővel ellátogathatunk a bővizű Trézsi-kúthoz, továbbá a közeli Orsody-kastélyhoz, amit Orosdy Fülöp báró, nagykereskedő – Kossuth egykori titkárának fia – 1899-ben építtetett, miután hazatelepedett Törökországból. Az impozáns épületet a közelmúltban újították fel, korábban a Belügyminisztérium üdülőjeként szolgált egészen a hetvenes évekig, majd értelmi fogyatékos gyermekek bentlakásos iskolája lett. Napjainkban a kastély szálláshelyként is szolgálja a zarándokokat.
Szerpentines ösvényen ereszkedünk le a Pilis-tetőről
Nagyobb leágazással viszont a Szántói-kőfülkét, vagy akár a zarándokhelyé vált Boldogasszony-kápolnát is meglátogathatjuk, ami közvetlenül Pilisszántó felett, a Pilis oldalába vájt kőfejtőnél található. A kápolnát Makovecz Imre tervezte a magyarok védőszentje, Boldogasszony tiszteletére. Az ősi magyar hitvilágból származó Boldogasszony fogalma és a kereszténység Mária-kultusza mára már eggyé vált. A két harangtornyos, kemencére emlékeztető kápolna belsejében ül szétáradó sugarak közt a Boldogasszony, meglehetősen modern formában ábrázolva.
Boldogasszony kápolna
Akárhogy is döntöttünk, pilisszentkereszti kiindulópontunkra a piros turistaút vezet vissza, ami a hegylábhoz vezető zöld jelzéstől még egy kilométeres sétát ígér a községig. Persze, aki nem körtúrában gondolkodik, az Pilisszántón is befejezheti a kirándulást, ahonnan szintén sűrűn közlekedő autóbuszjáratokkal teszik könnyűvé a tervezést.
A cikk 2020. májusában jelent meg először.
