Ősszel lehet látni a legtöbb szongáriai cselőpókot a Körös-Maros Nemzeti Park szikes pusztáin.
A szongáriai cselőpók hazánk legnagyobb pókfaja. Elterjedési területe Kínától a közép-ázsiai sztyeppéken át egészen a Fertőzugig nyúlik - írja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján. A pókkal a KMNP összes részterületén lehet találkozni.
A szongáriai cselőpók nem sző hálót. 20-30 cm mély, földbe vájt lyukakban él, ahonnan szürkületkor bújik elő, hogy tücsköket, futóbogarakat, különböző rovarokat zsákmányoljon. Ősszel lehet a legnagyobb eséllyel megpillantani, a téli elvermelés előtt ugyanis aktívan vadászik az alkonyati órákban.
A puszták mellett kisebb falvak nagy, füves udvaraiban is feltűnhet, főleg az esti villanyfénynél a rovarokkal együtt. A pók nagyjából 4 cm hosszú, de ha kiterjeszti a lábait, akkor akár 10 centi is lehet. Teste barnás, szürkés, krémszínű, és nagy csáprágóval rendelkezik.
Alapvetően nem támad, csak akkor csíp meg valakit, ha megszorítják, megnyomják vagy veszélyben érzi magát - írja a nemzetipark-igazgatóság. Olyan erőset csíp, mint a lódarázs, és később émelygést, hányingert és heves szívdobogást is tapasztalhat az „áldozat”.
A pókok a telet mély repedésekben, furatokban töltik. Az utódokat a nőstények gondozzák, első vedlésükig a saját utótestükön hordozzák őket. ilyenkor az üregek tetejét befonják, lezárják, hogy ne essen baja a kis pókoknak. Akár 2-3 évig is élhetnek.
Kapcsolódó cikkeink:
Ilyen farkaspókot még nem láttak Magyarországon
Ritka bagoly tűnt fel Kisdombegyház határában
Már a Kígyósi-pusztán is virulnak az ősz hírnökei
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
