Ez a fura kinézetű lény Észak-Amerikában, a Mississippi vidékén honos, de már számos európai országból leírták. Nálunk is több helyen megtalálták, legutóbb a Duna egyik mellékágában, Bajánál.
Az óriás mohaállat nálunk először a Ráckevei Duna-ágban bukkant fel 2011-ben, azóta már a Tisza-tóban és a Hármas-Körösben is megtalálták, a napokban pedig a Sugoviácban észlelték – számolt be róla a baon.hu.
Az óriás mohaállat nádszálakhoz rögzült 15-40 cm átmérőjű telepeit sok-sok apró mohaállatka alkotja, tehát nem egyetlen egyedről beszélünk, hanem sok-sok, egyenként csak néhány milliméteres mohaállat által alkotja az óriás telepet.
Az alábbi videóban a kanadai Vancouver közelében megtalált óriás mohaállat-telepeket láthatunk közelről.
A telepek – amelynek belsejét a mohaállatok által kiválasztott kocsonyaszerű anyag alkotja – a vízhőmérsékletre igen érzékenyek, az optimális tartomány 16-20°C között van számukra. Ősszel a mohaállatok elpusztulnak, a telet az úgynevezett túlélő képletek vészelik át, amelyekből aztán minden tavasszal új telepek képződnek.
A mohaállatok (Bryozoa) első pillantásra akár szivacsnak is tűnhetnek, de a rendszertanban egészen máshol kell keresni őket. A mohaállatok törzsének mintegy 8000 ma élő faja van. Ezek többsége a tengerekben, jellemzően sekélytengerekben él. 50 édesvízi fajuk van, ebből – az óriás mohaállattal együtt – tíz faj él Magyarországon.
A faj terjedésében jelentős szerepe van a madaraknak, valamint az utóbbi évek melegedő időjárásnak. Hogy a jövevény milyen hatással van, illetve lesz a hazai élővilágra, arról egyelőre még nem sokat tudunk.
