Megmérgezett sasok, lelőtt farkasok, határokon átcsempészett teknősök és ritka kaktuszok, panellakásban rejtegetett skorpiók. Csak néhány példa a természet elleni bűncselekmények áldozatai közül. Mit lehetne és kellene tenni ezeknek a bűncselekményeknek a visszaszorításáért? Erről rendeztek konferenciát a napokban Budapesten.
M237. Ez a kódszám ma már több mint egy személytelen jelzés, hisz az M237-es kódszámú svájci farkas történetét az egész ország ismeri. „M237 a vadvilág elleni bűnözést néhány hétre behozta a közbeszédbe” – mondta Fehér Zoltán a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekkel foglalkozó 2020-ban indult LIFE SWiPE projekt záróeseményén, amit május 30-án tartottak Budapesten. „Sajnos a svájci farkas lelövése nem elszigetelt eset, és azt is tudjuk, hogy a médiafigyelmet kapó ügyek csak a jéghegy csúcsát jelentik. A legtöbb esetről nem is tudunk.
A LIFE SWiPE projekt célja, hogy láthatóvá tegye a természet elleni bűncselekményeket és segítse fejleszteni a felderítéshez szükséges eszköztárat.
A Gruppe Wolf Schweiz svájci szervezet közösségi oldalára felrakott fotó a jeladóval ellátott farkasról
A WWF Magyarország által szervezett konferencián a meghívott előadók és a vendégek között a minisztérium, a nemzetipark-igazgatóságok és a civil szervezetek természetvédelmi szakemberei, az Országos Rendőrfőkapitányság, a NAV és a Legfőbb Ügyészség munkatársai egyaránt ott voltak, vagyis mindazok, akik a természet ellen elkövetett bűncselekmények megoldásában kulcsszerepet játszanak.
Sok a felderítetlen eset, és még több, amiről nem is tudunk
A LIFE SWiPE projektben részt vevő országok mindegyikében készült egy átfogó nemzeti jelentés a természet elleni bűncselekményekkel kapcsolatban. A WWF Magyarország és a TRAFFIC munkatársai által készített hazai jelentésről, amely 2015 és 2020 közötti időszakban vizsgálta a Magyarországon elkövetett bűncselekményeket, Kecse-Nagy Katalin a TRAFFIC európai programigazgatója beszélt a konferencián.
A jelentés megállapítja, hogy a hazai jogszabályi keretek összességében megfelelnek, de magas a fel nem derített esetek száma. A 2015 és 2020 közötti ismert esetek 84 %-a nem jutott el a vádemelésig.
Ennek okait a jelentés részben abban látja, hogy az emberi és tárgyi források nem megfelelőek az érintett intézményeknél. A jelentés során készített interjúk és a gyűjtött adatok azt mutatják, hogy sok büntetőeljárást azért szüntetnek meg, mert nincs elegendő erőforrás az ügyek sikeres kivizsgálásához.
Jelentősen nehezíti a nyomozásokat, hogy a speciális képesítéssel és tapasztalattal rendelkező szakemberek száma alacsony.
A létszámbővítés mellett fontos lenne a képzési tantervekbe beépíteni a természet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos oktatást. A NAV-nál ez például már látható eredményekkel járt, számolt be róla Dr. Kheireddine Norbert, a NAV pénzügyőr alezredese. A hivatalnál a védett fajok illegális kereskedelmével kapcsolatos belső képzésüket követően megháromszorozták a felderítéseket, különösen igaz ez a repülőtéren, ahol emellett új típusú röntgenkészülékeket és endoszkópos műszereket is elkezdtek használni a csomagok átvizsgálásánál.
Imre Gergely a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) kiemelt főnyomozója előadásában elmondta, hogy NNI Környezeti Bűnözés Elleni Alosztályán 11 nyomozó dolgozik. Szlovákiában 200 nyomozó szakosodott a környezeti bűncselekményekre, ott azonban minden ilyen ügyet ők visznek, míg nálunk az NNI alosztálya csak a nagyobb horderejű ügyekkel foglalkozik, mint például a 2021-es turai mérgezés vagy a svájci farkas, a kisebb ügyekben a helyi rendőrkapitányságok nyomoznak. Az alosztály foglalkozott egyébként a vörösiszap-katasztrófával is, de vannak állatviadalokkal, illegális hulladéklerakásokkal kapcsolatos ügyeik, és volt már olyan esetük is, amikor
1500 skorpiót foglaltak le egy panellakásban.
Imre Gergely úgy látja egyébként, hogy a felderített ügyek alacsony számában nem elsősorban a kapacitáshiány áll, sokkal inkább az, hogy ezeknek az eseteknek a többsége, például a mérgezések vagy a védett állatok lelövése a természetben történik, ahol nincsenek például térfigyelő kamerák, és sokkal nehezebb bizonyítékokat találni. Ráadásul – tegyük hozzá – természetkárosítás esetén a szándékosság bizonyítása nélkül nem lehet megállapítani a büntetőjogi felelősséget.
Teknősök és hóvirágok
Világszerte komoly problémát jelent a védett fajokkal való illegális kereskedelem, amely nagy hasznot hoz, nem véletlen, hogy a szervezett bűnözés is rácsatlakozott már. Az illegális kereskedelemből származó haszon éves szinten megközelítheti a 20 milliárd eurót. A repülőterek a lefoglalások leggyakoribb helyszíneinek számítanak, az EU-ban például 2018 és 2020 között a lefoglalások átlagosan 33%-a történt repülőtereken.
Az idén 50 éves washingtoni egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) nemzetközi kormányközi egyezmény, amelyet azért hoztak létre, hogy a vadon élő növények és állatok egyedeivel folytatott nemzetközi kereskedelem ne veszélyeztesse fennmaradásukat. Az 1973-ban megkötött egyezményt eddig 183 ország írta alá, Magyarország 1985-ben csatlakozott. Az egyezmény közel 38 ezer faj kereskedelmét szabályozza, illetve tiltja.
Frissen kibújt kikeleti hóvirágok
Magyarországon a vizsgált időszakban, 2015 és 2020 között 344 illegális kereskedelemmel kapcsolatos eset került napvilágra. Az érintett fajok között a görög teknős és a hóvirág volt leggyakoribb, de a lefoglalt fajok között volt az indiai törpebogáncs, amiből gyógyhatású szereket készítenek, a barna medve, ami főleg trófeaként, szőnyegként került elő, illetve az oroszlán, ami az esetek többségében - meglepő módon- élő állat volt. De kőkorallok és elefántcsontból készült termékek is mindig ott vannak még a gyakran lefoglalt áruk között.
Az Aztekium Valdezii egy ritka kaktuszfaj, amit 2013-ban fedeztek fel. Ez a faj volt a főszereplője az egyik legnagyobb hazai természet ellen elkövetett bűncselekménynek. Néhány éve nyolc magyar állampolgár közel 1200 különleges mexikói növényt csempészett hazánkba, köztük a különleges és ritka Aztekium valdezii nevű kaktuszfajt is. Kiderült, hogy a gyanúsítottak rendszeresen jártak Mexikóba, ahol élőhelyükről kiásták és Magyarországra csempészték a növényeket. Olyan kaktuszokat is kiástak, amelyekből csak néhány tő létezik összesen, és olyat is, amely több száz éves volt. A rendőrök a gyanúsítottak otthonában és üvegházaiban több tízezer tő kaktuszt találtak. Az ügy elsőrendű vádlottját vagyonelkobzás mellett 2 év börtönre ítélték próbaidőre felfüggesztve, a másodrendű vádlott 1 év 9 hónap börtönt kapott próbaidőre felfüggesztve. Nyolc gyanúsítottal szemben az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztését alkalmazták, ketten pedig megrovást kaptak.
Sok tennivaló van még, de történnek pozitív változások is
A LIFE SWiPE projekt során készült jelentés szerint sok más mellett probléma az is, hogy a kiszabott büntetéseknek nincs elég visszatartó ereje, a büntetési tételek minimálisak ahhoz képest, hogy egyébként milyen nagy összegek mozognak például az illegális kereskedelemben. Ezen a területen a kiszabott büntetések között a szabadságvesztés és a pénzbírság volt a leggyakoribb, míg foglalkozásától senkit nem tiltottak el, holott ennek valószínűleg lett volna értelme. Fontos lenne az is, hogy ezeknek az ügyeknek a tárgyalásában környezeti ügyekre szakosodott bírók és ügyészek vegyenek részt
A jelentés a problémák mellett az utóbbi években történtek pozitív változásokat és jó gyakorlatokat is sorra veszi.
A természet ellen elkövetett bűncselekmények esetén nagyon fontos a különböző intézmények és szakemberek közötti hatékony együttműködés.
Létrejött például a Nemzeti Környezeti Biztonsági Munkacsoport (NEST), amelyben különböző intézmények működnek együtt. A NEST tagjai között ott van például az Agrárminisztérium, a NAV, a rendőrség, az állat-és növényegészségügyi és természetvédelmi intézkedésekben érintett hatóságok, illetve a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek közül az MME és a TRAFFIC.
A hatóságok és a civil szervezetek együttműködésére jó példa a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a rendőrség kooperációja, akik néhány éve közösen kiképzett méreg-és tetemkereső kutyákat alkalmaznak a ragadozómadár-mérgezések felderítésére. Nemrégiben pedig a WWF Magyarország továbbképzésre vitte a kutyákat, amelyek jó eredményeket értek el a farkas-életjelek gyűjtésében is.
A környezeti bűncselekmények a szervezett bűnözés melegágyai, emiatt az Európai Unió ezeket a bűncselekményeket a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelem során prioritásként kezeli. Magyarországon is egyre nagyobb figyelem irányul ezekre az esetekre, és reméljük a jövőben egyre több felderített eset mellett olyan ítéletek születnek majd, amelyek kellő visszatartó erővel bírnak. A sikeres felderítésekhez nagyon fontos az érintett hatóságok, szervezetek együttműködése, amelynek előremozdításáért nagyon sokat tett a most záruló LIFE SWiPE projekt.
Succesful Wildlife Crime Prosecution in Europe (SWiPE) elnevezésű projekt a természet elleni bűncselekményekkel szembeni büntetőeljárások hatékonyságának növelésével foglalkozik 11 európai országban. A projekt célja, hogy az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés javításával és a sikeresen felderített ügyek számának növelésével eltántorítsa a potenciális bűnelkövetőket, és ezzel hosszútávon csökkentse a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményeket. A projekt 11 európai országban az Európai Unió LIFE programjának pénzügyi támogatásával valósul meg, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének társfinanszírozásával. A projektben számos WWF iroda (Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna), a Fauna & Flora International, a TRAFFIC, a Horvát Köztársaság Főügyészsége és a Horvát Igazságügyi Akadémia vesz részt.
További információk: stopwildlifecrime.eu
