A szegedi füvészkertben a november is szép

A kinti hideg után nagyon jólesett a trópusi ház kellemes melege. Az üvegházban egy valóságos miniesőerdő fogadja a látogatót, hét méternél is magasabb trópusi fákkal, orchideákkal, broméliákkal, páfrányokkal, rovarfogó növényekkel. Van kis tavacska, tündérrózsákkal és egyéb vízen úszó növényekkel, de láthatunk itt trópusi haszonnövényeket is, mint a kakaófa, a banán vagy a bors.

Élő kövületek az üvegházban

A gyönyörű magas cikászok már a tetőt súrolják. Ezek a növények megjelenésükben a pálmákhoz hasonlítanak, valójában azonban nyitvatermők. Virágkorukat a földtörténeti triász és jura időszakban élték, az ősi cikászok körül már a dinoszauruszok is ott nyargalászhattak.

Ahogy az érdekes információs táblák egyikéből megtudom, a feltűnő alakú cikászokra az illegális növénykereskedelem nagy veszélyt jelent. Akár több ezer dollárt is elkérhetnek egy példányért. Mivel a növény magja lassan csírázik, nagy a kereslet a felnőtt példányokra, közülük is főleg a termős egyedekre, ami a vadon élő populációk ivararányának megváltozásához vezet. A szomszédos, mediterrán növényekkel teli üvegházban a gránátalmafától kezdve az olajfán át az ezüst akáciáig, szintén sok érdekesség él. Az ezüst akácia szokatlan módon aranysárga virágait télen hozza. A fajt a 17. században egy bíboros hozta Amerikából Európába, és az ő római kertjéből terjedt el később az olasz és a francia riviérán.

Lótuszos tó lótuszok nélkül

A füvészkert legnagyobb látványossága a 30-as években kialakított lótuszos tó, ugyanis itt található Közép-Európa legnagyobb szabadtéri indiailótusz-állománya. Késő ősszel ezt persze nem élvezhetjük, de a tó, benne a Buddha-szoborral, a körülötte kialakított japánkert és a vörösbe öltözött virginai mocsárciprusok most is gyönyörű látványt nyújtanak.

Az USA délnyugati részein honos mocsárciprusok légzőgyökérbabái jól láthatóak az itteni példányokon is. A mocsaras, nedves talajon ezek a föld feletti függőleges, kúpos kinövések biztosítják a fa számára a gyökérlégzést. A japán sétakert bejáratát egy szép torii kapu díszíti. A tradicionális japán kaput a szentélyekhez, szent helyekhez vezető utaknál helyezik el, mint egyfajta szimbolikus határvonalat az emberek és az istenek világa között.

Egzotikus növényektől a hazai ritkaságokig

1922-ben, mikor a kolozsvári egyetem Szegedre költözött, a város egy darabka szántóföldet adományozott az egyetemnek, hogy ott füvészkertet létesítsenek. Győrffy István 1925-ben kezdte meg a kert növényekkel való betelepítését. Az első indiai lótuszokat például 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavában találta.

A füvészkert a gyűjtemények gondozása mellett fontos feladatot vállal a természetvédelem terén is, például a csak hazánkban, a Duna-Tisza-közi homoki gyepekben élő tartós szegfű védelmében. A fokozottan védett, bennszülött növényfaj természetvédelmi értéke 250 000 forint. A faj egyedszáma jelentősen megfogyatkozott, ezért a füvészkert munkatársai vadon gyűjtött magokból neveltek növényeket, ezek természetes élőhelyen való kiültetésével az állomány túlélését segítik.

Provence-tól Pusztaszerig

A füvészkertben sétálva újabb és újabb érdekes látnivalókba botlik az ember. Ami nekem különösen tetszik, az a változatos tematika, amely szerint kialakították a kertet. Előbb még trópusi növényeket csodálunk, aztán szinte Japánban érezzük magunkat, majd egy rózsakertben szaglásszuk a rózsákat, melyek közt olyan történelmi rózsafajták is vannak, melyeket 1867 előtt nemesítettek. A középkori kolostor gyógynövényes kertjében is vannak még olyan zöldellő fajok, melyek még dacolnak a hideggel.

Ha továbbsétálunk a kis levendulásnál már egy kis provence-i hangulat is meglegyint bennünket, innen pedig néhány lépés, és a dél-alföldi tanyavilágban találjuk magunkat. De itt sem csak egy hangulatos kis tanya van és néhány jól ismert haszonnövény, a témát ezúttal is alaposan körbejárták.

Az egyik kertben például megismerkedhetünk olyan festőnövényekkel, melyeket régen textíliák festéséhez használtak. Megtudhatjuk például, hogy az aranyvesszővel vagy a büdöskével festettek sárgára, a kéket a fagyallal, a fekete bodzával vagy az áfonyával lehetett elérni. De szó esik a rostnövényekről és az olajnövényekről, és azokat a virágokat is bemutatják, melyeket a tanyasi házaknál előszeretettel ültettek a házak elé vagy a kertekbe. De van egy kis méhész ház is, sőt sok méhkaptár is, ahol szezonban méhészeti bemutatókat is szoktak tartani.

Még hosszan lehetne sorolni a szegedi füvészkert érdekességeit, a borostyángyűjteménytől kezdve a sziklakerten át a madárbarát kertig. És tegyük hozzá, mindezeket november közepén láttam. Mi lehet itt tavasszal és nyáron, mikor minden növény a legjobb formáját hozza, és még a trópusi lepkék házába is be lehet menni?! Azt hiszem, heti bérletet kell majd vennem, hogy mindent alaposan meg tudjak nézni.

A cikk 2017 novemberében jelent meg először.