A ciszterciek apátságát egy kifejezetten szélviharos őszi napon látogattuk meg. Szerencsére azonban kényelmes menedékre leltünk a 18. századi falak között, közben pedig megismerkedhettünk a rend és az épület történetével, és már azt is értjük, miért cserélték le hajdanán a hagymakupolát kőből készült toronysisakokra.
Ezt a momentumot azért emeltem ki már rögtön az elején, mert kevesen tudják, de többek között emiatt is egyedülálló Magyarországon a zirci ciszterci apátság. Persze, nem fúj állandóan a szél, de azért elég sokszor, így nem csoda, hogy a barokk kupola megrongálódott. A templom és a monostor jelenleg a magyar ciszterciek központja, liturgikus otthona, az egyik épületében kiállítást rendeztek be a látogatók számára, van egy gyönyörű könyvtára, egy része pedig idősek otthonaként funkcionál.
A földművelő és tanító rend
Már a középkorban állt egy másik ugyanilyen funkciót beöltő épület a mai templom és kolostor közelében. Az akkor itt élő szerzeteseket III. Béla telepítette be Franciaországból, és ezt a birtokot adományozta nekik. A rend már ekkor sem alkalmazott fizetett munkásokat, mint például a bencések, hanem eltartották saját magukat, művelték a földjeiket, és állattenyésztéssel is foglalkoztak. A török hódoltság és a protestantizmus alatt ideiglenesen megszűnt a tevékenységük, és csak a 18. században kaptak újból erőre.
Az a barokk bazilika, amelyet most látunk (illetve annak az első verziója), 1732-től 1752-ig épült részben a régi templom köveiből, attól nagyjából száz méterre. A sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci szerzetesek vették birtokba. Érdekesség, hogy egy épen megmaradt, középkori pillért most is láthatunk odakint, az út mellett, közvetlenül a kerítés szomszédságában. Érdemes megnézni, hasonlóan a középkori romokhoz, amelyekhez az arborétumon keresztül juthatunk el.
Vicces sztori, hogy az egykori rózsaablak darabkáira egy érdekes véletlen folytán pont az itt dolgozó restaurátorok bukkantak rá 2005-ben a közeli szupermarket építésekor, amikor ebédért mentek. A 6 méter átmérőjű ablakhoz tartozó kőtömböket jelenleg az apátság kiállításán lehet szemügyre venni. A rend életében jelentős esemény, hogy az 1700-as évek vége és az 1800-as évek eleje környékén – II. József rendelete alapján – elkezdtek oktatással foglalkozni.
Második virágkorukat élték egészen 1950-ig, akkor viszont betiltották a működésüket. A szerzetesi élet 1989-től indult újra, konkrétan Zircen pedig 1990 első hónapjaiban. Aki a rend felől érdeklődik, az a már említett, minden részletre kiterjedő kiállításon még többet tudhat meg róluk. Mi itt kezdtük a sétánkat, aztán átmentünk az apátság könyvtárába, amely a bazilikához hasonlóan csak vezetéssel látogatható. Előbbiben minden óra 15. percében, míg utóbbiban a 45.-ben indul a bejárás.
A könyvtár, amelybe beleszállt egy vadászrepülő
Úgy tartják, már a középkorban jókora könyvtári állománnyal rendelkeztek a ciszterciek, de sajnos ezek a kötetek elpusztultak. Amikor az 1700-as években megépült itt az apátság, nagyjából 2-3000 könyvük lehetett, és hamarosan könyvtártermük is lett. Az első katalógusban, amely 1815-ben készült, összesen 4157 tétel szerepelt.
Ahogy a ciszterciek elkezdtek oktatással foglalkozni, ugrásszerűen megnőtt a birtokukban lévő kötetek és folyóiratok száma, nem kevesebb mint 65 ezerre (azóta is nagyjából ekkorára rúg az állomány), majd 1847 és 1857 között megépült a ma is látható, különleges könyvtárterem.
A félköríves, dongaboltozatos, kazettás mennyezet egyedülálló Magyarországon, ezért is volt annyira fájdalmas esemény, amikor a második világháborúban egy német vadászrepülő beleszállt a tetőszerkezetbe, és a bútorzatban (valamint sajnos a könyvek egy részében is) komoly károkat okozott.
Ha jól megnézzük a plafont, vagyis az élénkkék színű, csillagokkal díszített négyzeteket, a terem egyik végében láthatjuk, hogy nincs igazán térbeli dimenziójuk, ugyanis a mennyezet többi részével ellentétben itt csak felfestették őket az újjáépítés után.
Ettől a kis eltéréstől eltekintve a könyvtár gyönyörű: a főként „habos kőrisből” készült polcok és faburkolatok igazán széppé és barátságossá varázsolják, de a tudományokat és művészeteket ábrázoló falfestmények is hangulatosak. A terem közepén egy föld- és egy éggömb áll, ez utóbbi, rajta a csillagok képével és a csodálatosan megrajzolt figurákkal, különösen megragadja a figyelmem – simán elfogadnék egy ilyet otthonra, ha nem foglalna akkora helyet, mint egy kisebb fotel. Nagyon tetszik az a praktikus asztal is, amelynek lapját felnyitva egy lépcsőt kapunk, így könnyedén elérhetjük a magasabb polcokon sorakozó könyveket.
A gyűjtemény része 70 ősnyomtatvány és 400 antikva (16. századi kötet), amelyek közül néhány sehol máshol nem lelhető fel Magyarországon. A díszes műemlék könyvtárban persze nem fér el az összes kötet, a maradék egy másik teremben és egy raktárban kapott helyet. A puritánabb könyvtárszobában egy vitrint szenteltek a „legeknek”: itt helyezték el többek között a gyűjtemény legrégebbi darabját, Szent Ambrus püspök 1470-es évekbeli bestsellerét a kötelességekről.
Ráncfelvarrás a templomban
A bazilikát Mária mennybevételének tiszteletére szentelték fel, ami tetten érhető a kapu fölött lévő megkoronázott monogramon, a homlokzaton egy szobor formájában, illetve a főoltárképen, amely Franz Anton Maulbertsch, az egyik legjelentősebb osztrák barokk festő keze munkáját dicséri.
Az oltárépítmény hatalmas, Magyarországon a legnagyobb, valójában annyira nagy, mintha eredetileg nem is ide készítették volna.
Része hat jókora, aranyozott, szenteket ábrázoló szobor, amelyek tömör hársfából készültek, egyenként 300 kilogrammosak, illetve közel 3 méter magasak. Az oltártól balra egy barokk orgonát láthatunk, amelyek bár tökéletes állapotban maradtak meg, ma már csak koncertek alkalmával szólaltatják meg őket. Vigyázat, átverés: az aranyozott részek és a márványnak tűnő festés alatt is fa lapul, gyakorlatilag itt minden abból van.
Ha eddig azt hittétek, hogy egy templomról csak unalmasan és szárazon lehet mesélni, akkor mindenképpen adjatok Péter atyának egy esélyt. Mi tőle halljuk a történetet, hogy amikor 1891-ben a por és a korom már olyan mértékben rátelepedett mindenre, hogy alig lehetett kivenni, mit ábrázolnak a mennyezeti freskók, hívtak egy festőt, hogy oldja meg a problémát. Ez a művész volt Innocent Ferenc, aki a kor szokása szerint kátránnyal alapozott, és arra festette rá a képet, nem is sejtve, hogy néhány évtized, és a színek menthetetlenül besötétednek. Hiába festette újra a freskókat, 30 év múltán a templom gyakorlatilag egy barlangra hajazott.
Megszaladt egy gyökérkefe
A restaurálására 1995-ben került sor, ekkor derült ki teljesen véletlenül, hogy a kép alatt ott egy másik. Történt ugyanis, hogy az egyik tisztításra használt gyökérkefe megszaladt, és leesett egy tenyérnyi darab a képből, alatta pedig ott figyelt az eredeti festmény. Innocent művét letakarították, most tehát ismét a 300 éves, eredeti árnyalatok, színek láthatók a mennyezeten. Slusszpoén: a művész nemcsak simán átfestette a freskókat, hanem az akkori ízlésnek megfelelően egyes alakokat kicsit meg is változtatott, volt, akinek például szakállat és ráncokat pingált, hogy minél komorabbnak és fenségesebbnek tűnjön, úgyhogy a restaurálással egybekötve a kép bizonyos szereplői egyben szőrtelenítésen és fiatalító kezelésen is átestek. A bútorokról szintén le kellett kapirgálni a felső réteget, ami nagyjából 10 évet vett igénybe. A munkálatok 2005-ben fejeződtek be, azóta a templom teljes pompájában látható.
Az apátsághoz egy húszhektáros park tartozik, amely Magyarország legmagasabban fekvő fás gyűjteménye, egyben az egyik legépebben fennmaradt angolkert. Bár télvíz idején talán kevésbé látványos, és erős szélben nem látogatható, ha jó időben járunk itt, ne hagyjuk ki. Legidősebb fája egy több mint 400 éves kocsányos tölgy, amely egyben egy jelkép is: a törökdúlás utáni újraéledést köti össze a jelennel. Az arborétumban egy tó is található, illetve megnézhetjük a középkori apátság 1182-ben épült alapfalait. Az angolpark 1951 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület.
Nyitvatartás:
Keddtől vasárnapig 9–17 óráig
Bazilika: csak vezetéssel látogatható, vezetések keddtől péntekig óránként indulnak. Az első vezetés 10 órakor, az utolsó 16 órakor indul.
Műemlék könyvtár: csak vezetéssel látogatható, vezetések minden óra 15 perckor indulnak.
Jegyárak:
A bazilikába, a kiállításra, a könyvtárba és az arborétumba is külön-külön lehet jegyet váltani, a kombinált jegy 3800 Ft, diákoknak, nyugdíjasoknak 3400 Ft.
További jegyárak és információ: zirciapatsag.hu
A cikk a Turista Magazin 2020. novemberi számában jelent meg. Korábbi számainkat ide kattintva tudod megrendelni.
