Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság címerében szereplő siketfajddal ma már nem találkozhatunk az országban, de a 60-as évekig kis számban rendszeresen fészkelt az Alpokalján. Hogy visszatér-e valaha, az a jövő zenéje.
Legjelentősebb európai állományai Oroszországban, Svédországban, Norvégiában és Finnországban élnek, de többezresre becsülik az Ausztriában, Romániában és Franciaországban még fennmaradt siketfajdok számát. Eurázsiában a tajga övben és a hegyvidéki fenyvesekben élő siketfajd azon kevés állatfaj egyike, amelynek táplálkozásában fontos szerepet tölt be a fenyőtű. Emellett bogyókat, növényi hajtásokat és rovarokat is eszik.
„Az erdő tollas basája”
A hímek és a tojók jelentősen különböznek, a hímek fényes fekete, zöldes, barnás tollazatával szemben a tojókra barnás rejtőszín jellemző. A tavaszi udvarlási időszak, a dürgés a túzokhoz hasonlóan a siketfajdoknál is igen látványos, és márciustól májusig elhúzódhat.
„A kakas évközben mit sem törődik a tyúkokkal, egyéb szárnyasokkal, sőt magaféle czimboráival sem; fiatalabb kakasokat még inkább találhatunk együtt, de öregeket nem. Tavaszfakadással azonban hirtelen megváltozik lénye, mintha más természet költözött volna beléje: társaságkedvelőbb lesz, azaz keresi a tyúkokat s mint az erdő igazi tollas «basája» napközben is közelükben marad” – írja a Magyarország madarai című könyv 1758-as kiadása.
Dürgéskor a hímek tánccal és fura hangokkal igyekeznek elbűvölni a tojókat.
Ilyenkor a hímek agresszívan védik területüket, nemcsak a fajtársakkal, de akár még David Attenborrough-val szemben is.
Érdekes, hogy a dürgési időszakban a tojók viselkedése viszont pont ellenkező irányban változik meg, és szelídek lesznek, szinte keresik az emberek társaságát. Szlovákiában, a Tátrai Nemzeti Parkban is megfigyelhető ez a viselkedés, épp ezért a szakemberek azt kérik az odalátogatóktól, hogy ne simogassák a madarakat a dürgés érzékeny időszakában, ugyanis minden zavaró tényező érzékenyen érintheti a siketfajdokat.
Miért siket a siketfajd?
„A «köszörülés» ideje alatt nyakát előre s kissé felnyújtja, farkát kerekre, legyezőalakban szétterpeszti, szemeit félig becsukja, szárnyait kissé alácsüggeszti s annyira átengedi magát érzelmeinek, hogy a szó szoros értelmében «se lát, se hall». Ez az állapot azonban nem csupán az «elbolondulás» legnagyobb mértéke következtében keletkezik, hanem anatomiailag és physiologiailag is megmagyarázható” – olvashatjuk a Magyarország madarai című könyvben.
A dürgés első szakaszában, a köszörülés közben a siketfajd tényleg nem hall, ugyanis a fejébe száll a vére, és így a hallójárat hátsó falán elhelyeződött, a vértolulás miatt erősen megduzzasztható redő, illetve a szájtátogatás következtében az alsó állkapocs hátsó csontnyúlványa is elzárja a fülnyílást. Innen a siket név. Ahogy azonban a csőrét összecsukja, ismét élesen hall.
Siketfajdok az Őrségben
Vadpáva, vadkakas, erdő lova, hegyi kakas – ezeken a neveken is emlegették régen a siketfajdot, amellyel itthon ma már nem találkozhatunk, csak az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság címerében, amelynek területén hajdan élt.
1948-ban még 200 egyedes állományt élt az ország nyugati szélén, ezen belül az Őrségben élt a legnagyobb, 50-60 egyedes állomány, aztán a két évtized alatt eltűntek a siketfajdok az Alpokaljáról. 1960-ban már csak hat-tíz példány élt nálunk, az utolsó egyedet pedig 1985-ben látták Szalafőn.
Az eltűnés oka leginkább az erdőművelés megváltozásában keresendő. A kisparaszti szálalást felváltotta a nagyüzemi gazdálkodás a maga tarvágásaival, ami miatt egyik napról a másikra tűntek el a siketfajdoknak otthont adó fenyőerdők.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
Top5 turista magazin cikk
Így örül Frici róka élete első havának – Videó
A Városligeti Műjégpálya az egyik legnépszerűbb jégpálya Európában
Varázslatos hazai túraösvények, amelyekért érdemes télen útnak indulni – Hétvégi programajánló
Látogatóközpontot és új kilátókat is kap a mórahalmi Nagyszéksós-tó
