Egy új túrautat adtak át a visegrádi hegyek pompás környezetében a közelmúltban, ami a pálos rend kolostorait, történelmi és kulturális emlékeit, máig élő hagyományvilágát mutatja be. Ez alkalommal a három útvonalból álló Pálos út Visegrádról induló túrakörét, felejthetetlen látnivalóit, gondolatébresztő ösvényét mutatjuk be.
Testi-lelki utazásra hív a közelmúltban átadott, három útvonalból álló Pálos út. Az egyetlen magyar férfi szerzetesrend nyomán mesés környezetben kirándulva elmélkedhetünk az élet misztériumáról, olyan helyszíneket bejárva, ahol egykor – vagy akár napjainkban is – a pálos atyák tevékenykedtek. Az út egyaránt felfogható zarándoklatnak vagy egyszerű túraútvonalnak, a lényeg, hogy a legmegfelelőbb ritmusban és nyitottsággal indulj el rajta, hogy minél több élménnyel érj célba. Az irányjelzőkkel és saját jelzéssel ellátott útvonalat követve bizonyos pontokon a befelé figyelést segítő gondolatok, elmélkedések találhatók – a pálos rend, Esztergomi Boldog Özséb és a hajdani pilisi remeték lelkiségének jegyében. Ezeket az üzeneteket a telefonoddal tudod meghallgatni a kihelyezett köveken található link vagy kód segítségével.
A Szeretet útja nevet viselő tematikus út Visegrád központjából indul, majd teljes hosszában 27 kilométert megtéve érkezik ugyan ide vissza. (A táv rövidíthető!) Visegrádhoz nem csupán Mátyás, hanem a pálos rend is kötődik. A király hitéletével a pálos rendhez fordult, egész uralkodása idején kapcsolatot tartott a szerzetesekkel. Ez is szerepet játszott abban, hogy Mátyás uralkodása idején a rend is aranykorát élte. Kiindulópontunknál találjuk az első pálos követ, amely a szeretetről, és annak mindenek felett álló értékéről oszt meg gondolatokat.
Rálátással a páratlan Dunakanyarra és a visegrádi Keresztelő Szent János-templomra
A túra spirituális tartalmainak megélésében pálos atyák lesznek segítségedre. Virtuális lelki vezetőid a palosut.hu weboldalon, vagy akár offline alkalmazáson keresztül kísérnek állomásról állomásra. Az elmélkedések hallgatható és olvasható formában is elérhetők.
Fel a visegrádi rengetegbe
A kék kereszt jelzésen indulunk útnak, amely a Fő utcán, majd a Salamontorony utcán vezet. A Duna, valamint a túlparton magasodó börzsönyi hegyek csodás látképével kísérve elhaladunk a Salamon-torony mellett, majd a Panoráma utat keresztezve a kék kör jelzésen haladunk tovább, amely a Mátyás-forrás elágazásától háromszáz métert követően eléri a pálos kolostor helyét. I. András király és fia, Salamon ezen a helyen Szent András apostolnak szentelt görög monostort építtetett a 11. században, amit az 1400-as évek derekán a pálosok vettek át. A 14. században a királyi központ egyik egyházi intézménye, egyben királyi temetkezési helye volt. Sajnos a török hódoltság idején ez az épület is rommá vált, mint ekkoriban sok más egyházi épületünk. A romokat ma szép természeti környezet veszi körül: szikár árkok, amelyek egykor a kolostor vízkészletét terelték össze, vagy épp rétek, erdők varázslatos szinergiája. Ebben a miliőben kényelmesen elmerenghetünk az itt található pálos kő témáin: mi a szeretet és honnan fakad?
A Nagy-Villám melletti rét hatalmas tere minden évszakban magával ragadó idillt sugároz
Több jelzésváltással kapaszkodunk fel a Nagy-Villám oldalában, majd a bobpálya mellett elterülő csodás rét szélén újabb pihenőre, elmélkedésre hívnak Csóka János pálos szerzetes gondolatai: „Az ember nem csak passzív módon akar részesülni a szeretetben, jóságban, hanem maga is ilyen akar lenni. Szeretni akar.” Folytatva az utat bevesszük magunkat a visegrádi rengetegben. Jelentős emelkedést megtéve a csodás panorámájú Moli-pihenőhöz tartunk, de még nem sokkal előtte érdemes egy röpke kitérőt tenni a Borjúfő pompás teret engedő sziklaletöréséhez. Innen nem csak a Dunakanyar páratlan látványát élvezhetjük, de a Visegrádi-hegység bámulatos kalderaroncsának központi részére is rálátunk.
Kilátás a Borjúfőről
A fák közül kibukkanó szirt tetejéről elsőként a Duna tükre vonzza a tekintetet, majd pár pillanattal később a látvány teljességét adó, erdővel borított hegyek és völgyek kapcsolata gyönyörködtet. A minket körülvevő vulkanizmus során létrejött táj része a Duna túlpartján magasodó Szent Mihály-hegy jellegzetes hegykúpja is. Tömbje földtanilag a Visegrádi-hegységhez tartozik, csupán a folyó kitartó munkájának köszönhető, hogy ma tájföldrajzi okokból a Börzsönyhöz sorolják. Közvetlenül alattunk az Apát-kúti-völgy húzódik, de a környék más völgyeire, valamint legmagasabb pontjára, a 639 méter magas Prédikálószékre is rálátunk.
Egy Wass Albert idézet olvasható a Borjúfő szikláján: „Maradnak az igazak és a jók, a tiszták és a békességesek."
Kilátásban a Barát-halom gerincén, a Moli-pihenő padjánál is gyönyörködhetünk. A Szeretet útja 4. állomáskövénél a következő kérdést teszik fel nekünk: Tulajdonképpen ki az Isten?
„A több évezredes keresztény hittapasztalat szerint Isten több mint a kozmosz energiája, több mint univerzumot átjáró erő vagy valamiféle őselv, amely mindent működtet. Ő személy, tehát nem valami, hanem valaki. .. Ő a végső valóság, az, aki nem ered semmitől, aki mindig, változatlan és időtlenül van. Ez a végső valóság pedig nem más, mint maga az igazság és a szeretet. .. Az emberekben kiolthatatlanul ott van a vágy az igazságra és a szeretetre. Ezért a keresztény hit állítja, hogy az ember eredendően Istenre vágyik, mert az igazságra és a szeretetre vágyik.”
A Moli pihenőtől is pazar kilátásban lesz részünk
Csóka János pálos szerzetes gondolatébresztő soraival térünk vissza az ösvény követéséhez. Pompás erdőtájban az Országos Kéktúra jelzéseivel közösen haladunk az Úrasztal-oldalban a Palóczky-rét felé, ahol újfent pálos üzenet vár ránk. Ha az erdőben vagyunk, mi is megérezhetjük, hogy hol a helyünk a világban. Az emberben azonban – bármit megszerez is vagy elér az életében –, mindig marad egy hiány, mindig többre vágyik, tovább akar lépni. Ezen a ponton erről a vágyról, avagy keresésről olvashatunk, illetve hallgathatunk elmélkedést.
Pilisszentlászló környékén
Továbbra is a kékkel együtt haladva folytatjuk az erdei vándorlást, érintve a Pap-rét rendezett környezetét, a Szent László-hegy ligetesét, mielőtt beérnénk a hegység szívében bércekkel körbevett Pilisszentlászlóra. Ezt a bronzkor óta lakott települést eredetileg Kékesnek hívták. Mai nevét az 17. század legvégén hajdani uralkodónk tiszteletére Szent Lászlóról kapta, amikor a török megszállás alatt lerombolt és elnéptelenedett falut újjáépítették. III. Endre királyunk 1291-ben vadászházat építtetett a jelenlegi templomdomb tetejére, amit nem sokkal később a pálos rendnek adományozott. A szerzetesek kolostorrá alakították az épületet, ahol többek között Nagy Lajos és Mátyás király is megfordult. Sajnos ez az épület a török hódoltság alatt teljesen elpusztult, helyén ma a Szent László király nevét viselő katolikus templom áll. Itt is találunk pálos követ, aminek szövege az Istennel való kapcsolatról és az imádkozás lényegéről szól.
Erdők és rétek váltakozásában járjuk a visegrádi hegyek pompás környezetét
Utunk Pilisszentlászló határában elvezet a 2021-ben kialakított kálváriához. Innen körbetekintve látszik csak igazán, hogy a festői elhelyezkedésű falut hogyan ölelik körül az egykori vulkánok 400-500 méteres maradványai. Immáron zöld jeleket követünk a Delmár-kúti-dűlőben, ahol útszéli kereszt jelzi következő állomásunkat.
Pilisszentlászló határában kis kitérővel érjük el a nemrégiben kialakított kálváriát. Már csak a szép kilátásért is érdemes ide feljönni
„Miért is élek, hova tart az életem? Van-e folytatása? Mi az, ami igazán fontos? Hogyan jó élni az életet? És a gyakorlatban mennyire élek ennek megfelelően.” Csóka János pálos szerzetes gondolatait olvasva ráébredhetünk, hogy lépéseink irányának meghatározásához elengedhetetlen az átfogó és elmélyült látásmód.
Kilátással a Spartacus-ösvényről
Miután végleg magunk mögött hagytuk Pilisszentlászlót, a túra talán legszebb szakaszához érkezünk. Ez a Spartacus-ösvény, ami gyakorlatilag szintben, hullámzás nélkül tekereg végig az Öreg Pap-hegy sziklaszirtes oldalában. Az 1930-as években létesített, főként vadászati célokat szolgáló ösvényt sokáig nem lehetett látogatni, 2015-ig pedig a természetvédelemre hivatkozva zárták el a turisták elől. Napjainkban bárki szabadon végigjárhatja hazánk egyik legszebb turistaösvényét, melynek bizonyos pontjairól bámulatos kilátást kapunk a mély völgyeket kibélelő erdőkre, a Duna völgyére, és a Dunakanyar látképét meghatározó Szent Mihály-hegyre. A meredek, helyenként szakadékszerű hegyoldal látványos andezit-sziklatornyai a hegység vulkáni múltjáról árulkodnak.
A hegyek ölelésében fekvő Pilisszentlászlóról kényelmes út vezet a Spartacus-ösvényhez
A Spartacus-ösvény szemet gyönyörködtető panorámás szakaszát követően már zárt erdőségben érjük el a közelmúltban felújított Jenő-kunyhót és idilli környezetét. A kő alapra emelt gerendaházat állítólag Horthy Miklós építtette vadászkunyhónak, nevét pedig a kormányzó öccséről kapta. Megpihenve a háznál, csendes szemlélődésre hív a pálos kő üzenete: Figyelj magadra és a téged körülvevő környezetre. Hallgasd az erdő hangjait és próbáld elcsendesíteni a csapongó gondolatokat, hogy megérkezhess a jelenbe. Ebben az elmélyült állapotban őszinte érzéseket tapasztalhatunk, amelyek alapjai lehetnek az imának. Az a legjobb ima, ami épp most a legkönnyebben felemeli a szívedet, a lelkedet a nyugalomba és örömbe.
A Visegrádi-hegység egyik legszebb túraútvonala a Spartacus-ösvény
A Jenő-kunyhótól hangulatos ösvényen ereszkedünk le a sajátságos mikroklímájú Apát-kúti-völgybe, még pontosabban a Bertényi Miklós Füvészkert bejáratához. Az arborétumban a környező tájtól teljesen eltérő növényvilág fogadja a látogatót. Magashegységi hangulatot keltő luc-, duglász-, erdei- és vörösfenyő-állományokat láthatunk itt, de természetesen más növényérdekességet is megcsodálhatunk, ha belépő ellenében végigjárjuk megkapó ösvényeit. A füvészkert bejáratánál álló pálos kő azt a kérdést vizsgálja: hogyan kerülhetünk kapcsolatba a természetfölöttivel? A válasszal kapcsolatban a vándornak annyit előjáróba elárulhatunk: „mint ahogy mindennek a megismeréséhez és megértéséhez, ehhez is nyitottság kell, a tapasztalatszerzéshez pedig idő”.
Csendes bükkösben lelünk rá a Jenő-kunyhóra
Kis kitérőnk után a zöld kereszten visszakapaszkodunk a zöld sáv jelzésre, majd panorámás rétek mentén térünk vissza visegrádi kiindulópontunkra. Látványos mélyúton ereszkedünk le a Duna-parti településre, ahol kezdetben hangulatos kertek szegélyezik az utat, kisvártatva pedig már városias környezetben érjük el Millenniumi-kápolnát. Ez a szentély jelenti az utolsó, túránk befejező állomását.
Látványos mélyúton érkezünk vissza Visegrádra
A millenniumi kápolna közelében állt egykor a Szent Sebestyén-kápolna, de mivel mocsaras területen feküdt, le kellett bontani, és helyébe egy mesterséges kis dombon építették fel az újat. A millennium évében épült kápolnát is Szent Sebestyén tiszteletére szentelték.
A hagyományok mentén megtartott épület szimbolizálja a fennmaradást. Jelet hagyni és megmaradni az általunk felfedezett csodavilágban.
A tetszőlegesen szakaszolható – akár rövidíthető – Szeretet útja 27 km hosszan vezetett végig minket a hegység változatos és megannyi élményt tartogató környezetében. Az útvonal spirituális tartalom nélkül is élményekben gazdag, bárki számára maradandó természetjárást ígér, ezért nem feltétlen kell csak zarándokútként tekinteni rá. Amennyiben a Pálos út felkeltette az érdeklődésed, ajánljuk figyelmedbe a Budai-hegységben vezető Források útját vagy a pilisi Remeték útját, ami a pálos rend bölcsőjébe kalauzol el.
