Az ünnepek lecsengtek, a bejgli elfogyott, a meseszép téli hótakarótól sok helyütt mentes táj a csikorgó fagyban pedig mindennél szürkébbnek tűnhet. De csak elsőre! Ahogy az kiderül első idei lapszámunkból is.
História rovatunk szerzője használja ezt az, egy outdoor magazin esetében elsőre talán szokatlannak tűnő, ám a péceli Ráday-kastély dísztermének világszinten is egyedülálló, a szürke különböző árnyalataiban játszó freskóira nagyon is illő megállapítást. Amely éppenséggel az egész lapszámra is igaz: a táj csak elsőre tűnik szürkének, a részletekben ilyenkor is megannyi csoda rejlik. Érdemes tehát felkészülten elindulni a természetbe 2022-ben is! Ehhez nyújtunk némi segítséget egy csokor, gondosan összeválogatott túraajánlóval és cikkel.
Poncichterek, bányászok és a jeti nyomában
A fenti tételt bizonyítandó, kezdjük az évet egy nem túl megerőltető Városi Sétával: fedezzük fel Sopron Bécsi külvárosát. Sopron belvárosában szinte minden épület gyönyörű műemlék (Budapest után a legtöbb műemlék épületet itt találjuk), az ember tényleg csak kapkodja a fejét a sok szépség láttán. Ettől függetlenül hajlamosak vagyunk Sopronban is csak a városközpontra koncentrálni, pedig a középkorban a belvárost övező városfalakon túlra is terjeszkedett a város. Így jöttek létre a történelmi külvárosok. Először a Bécsi, aztán a Balfi, a Győri és az Újteleki, amelyek nevüket mind a rajtuk átvezető főútról kapták. Ezek közül a Bécsi külváros az ún. poncichterek negyede volt. Emlékszem, amikor pár évvel ezelőtt először hallottam ezt a kifejezést, egyből megragadt bennem és nem értettem, hogy a ’babtermelők’ miért nem jóval ismertebbek Sopronon túl. Most megannyi érdekesség mellett fény derül arra, hogy kik voltak a poncichterek, mint ahogy megtudhatjuk azt is, micsoda meglepetésben volt része Johann Straussnak a soproni legendárium szerint.
A Két Mór ház a Szent Mihály utcában
Az egykori bányavidékek tűnhetnek ilyenkor éppenséggel a legszürkébbnek. Hogy ez mennyire nincs így, azt Jelvényvadász rovatunk mutatja be Dorog és környéke kapcsán, ahol a Bányászkör útvonalai nem csupán érdekes ipari emlékekhez vezetnek, hanem egy kevesek által ismert tájat is felfedezhetünk. A Hartyán Csaba által kitalált és a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület Természetjáró Szakosztálya által létrehozott, 10 útvonalból álló Bányászkör instant túramozgalmat (gyalog, futva vagy kerékpárral) akár érintőpontos módon is teljesíthetjük, amiért külön-külön díjakat kapunk.
A banyaszkor.hu oldalról ingyenesen letölthető túraútvonalakat bárki végigjárhatja, az általunk választott díjazástól függő nevezési díjat (500–4 000 Ft) pedig egy gyors regisztrációt követően kell fizetnünk. Díjazásként nem csupán szép érmeket és jelvényeket, hanem akár belépőt is kaphatunk a Sátorkőpusztai-barlangba.
Cikkünkben rengeteg hasznos információt találni az egyes útvonalakról és a környék történelméről, nem mellesleg az égiek is kegyesek voltak és gyönyörű képek készültek.
A Hegyes-kőn Tokod mellett
Az egykoron szintén szénbányászatáról híres Mátranovákról az ország leghosszabb erdei járdáján a Mátraerdő egy rejtett szegletébe túrázunk, ahol a valamikor áldozati oltárként használt Nagy-Lyukas-kő sárga, valamint a kazári riolittufa-formáció ismeretlenebb társának fehér kőzetével találkozhatunk (Geotúra). Az Ivád feletti Nagy-Lyukas-kő a siroki Törökasztal rokona, legalábbis vélt, vagy valós pogány funkcióját tekintve. A Mátranovák feletti Fehér-szék pedig nemcsak a Kazár melletti, híres riolittufa-formáció kistestvére, hanem a világszerte ismert és nagyon látogatott Kappadókiáé is. Híres rokonával ellentétben a Fehér-szék azonban annyira elhagyatott, hogy tréfás kedvű fotográfusok még a híres mátranováki „jetit” is lencsevégre tudták itt kapni január első hetében.
A Fehér-szék riolittufáján
A szürke 50 árnyalata
Lehet, hogy a péceli Ráday-kastélyba az idő már belemélyesztette vasfogát, díszterme mégis egyedülálló az egész világon. Nem csoda, hogy sok koncertet tartanak, illetve időnként videóklip- és filmforgatások, valamint különféle művészeti események is vannak a kastélyban. Az épület tulajdonképpen ugyanazt a célt szolgálja, amelyért egykor létrehozták: a kulturális élet egyik központja. Ennek tükrében különösen meglepő viszonylagos ismeretlensége.
Az emeleti díszterem képeinek különlegességét az adja, hogy fekete-fehérek, pontosabban – fogalmazzunk így – a szürke különböző árnyalataiban játszanak. Tizenöt jelenet ábrázolja Ovidius átváltozásait, és mindegyikhez tartozik egy mottó, amely Ráday Gedeon fejéből pattant ki. És hogy miért fekete-fehérek? A kastély megannyi érdekessége mellett erről is írunk februári lapszámunkban.
A péceli Ráday-kastélyban
A bükki Hór-völgy különleges helyet foglal el a természetjárók térképén, ugyanis az ország egyik leghosszabb patakvölgye különleges terep: gigantikus mészkősziklák, púpos kőtömbök, mészégetők, üveghuták, rejtekadó barlangok között kanyarog a túraösvény és a bringaút, de az Ódorvár sziklakiszögellésének körpanorámája visz igazából mindent. Annyira, hogy még az égbolt szürkesége sem számít: ez a táj tényleg magával ragad, ahogy az remélhetőleg cikkünkből (Rejtett Kincseink) is kiderül.
A Hór-völgy alsó szakasza Ódorvárából
Egy kis tervezés az új esztendőre
Új rovatunkban Természetjáróknak Készült jelentősebb fejlesztéseket mutatunk be. Első írásunk a 2021 nyarán átadott, Sopron parkerdejében található Erdő Házát járja körbe, ahol kiállítás és egy különleges vadaspark is várja a látogatókat. A Soproni-hegység egyik legújabb látnivalója nem mellesleg kiváló túraútvonalak mellett fekszik, így tehát van még egy kiváló indokunk, hogy elinduljunk Sopron felé.
Erdei vadak felülnézetből
Igazából ehhez a rovathoz tartozna, de a mégis a Messzelátóba került az a katonai toronyból kialakított különleges kilátó, amelyet a Veszprém és Tapolca között kanyargó 77-es főút mellett találunk. Ha arra járunk, tervezett túránk előtt érdemes egy kis pihenőt beiktatni a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék között elhelyezkedő kilátónál.
Látványos kilátó látványos tájban
Minden bizonnyal sok Olvasót érdekelnek a 2022-ben tervezett kerékpáros fejlesztések is, amelyeket Két Keréken rovatunk mutat be. És igen, szó esik arról is, hogy ebben az évben végre megvalósulhat-e a nagy álom, a főváros és a Balaton közötti kerékpáros összeköttetés. Az MTSZ Híradóban pedig pár újabb jelzésről lehet olvasni, amelyekkel a hazai turistaút-hálózat bővült.
Fókuszban a természet
A Turista Magazin kiemelt figyelmet fordít a természetvédelemre, illetve a természet megismerésének természetjárók általi igényére, hiszen mindannyian a természet szeretetéért járunk erdőt és mezőt. Zöldhullám rovatunkban a cseh kucsmagombával, legkorábban megjelenő kucsmagombafajunkkal ismerkedhet meg az Olvasó. Meteo rovatunk a zúzmara képződésének folyamatát mutatja be, nem mellesleg gyönyörű képekkel illusztrálva, Fókuszban a természet rovatunkban pedig Makovics Kornél bámulatos villámfotói láthatók egy interjú mellett, ugyanis a fiatal fotós Viharvadászat című fotósorozata kapta a Magyar Természetjáró Szövetség különdíját a Magyarország 365 fotópályázaton.
Vásárold meg februári lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el cikkeinket!
Korábbi lapszámainkat pedig IDEKATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
