Lehet, hogy a péceli kastélyba az idő már belemélyesztette vasfogát, díszterme mégis egyedülálló az egész világon. Nem csoda, hogy sok koncertet tartanak, illetve időnként videóklip- és filmforgatások, különféle művészeti események is vannak a kastélyban. Az épület tulajdonképpen ugyanazt a célt szolgálja, amelyért egykor létrehozták: a kulturális élet egyik központja.
Ez nem másnak, mint a Rádayaknak köszönhető, akik azért voltak különlegesek a 18. századi nemesek sorában, mert rendkívüli módon pártolták a művészeteket.
Szerényen éltek, otthonuk termeit és szobáit pedig felajánlották művészek és tudósok számára, akik rendszeresen megfordultak a falak között festőecsetet forgatva, vagy éppen különböző tudományos ágakban elmélyülve.
Itt ötlötték ki a nyelvújítók új szavaink egyikét-másikát, de az épület egy időben lakhelyül szolgált árvízkárosultak számára, és a 19. század dívája, Laborfalvi Róza is élt itt a kislányával. Mányoki Ádám, akinek a leghíresebb Rákóczi-portrét köszönhetjük, szintén festett ezen a helyen. A Rádayak ráadásul nem kisebb személyiségekkel álltak rokonságban, mint az angol királyi család.
A túlélő könyvtár
A kastélyt – vagyis annak elődjét, egy kisebb kúriát – 1722 és 1730 között Ráday Pál építtette, aki felesége, Kajali Klára hozományával jutott hozzá a birtokhoz. Pál kiemelkedően művelt volt, számos nyelven beszélt, karrierjét Rákóczi Ferenc titkos tanácsadójaként, kancellárjaként építette. Fia, Gedeon, az 1750-es évek közepétől barokk kastélyt varázsolt a péceli épületből.
Mire elkészül a Grassalkovich-kastélyra erősen hajazó otthon a melléképületekkel, a borházzal, az orangerie-vel, a márványistállóval és a színházlabirintussal, már az 1770-es években járunk.
Az említett hasonlóság, amely ma is feltűnő, természetesen nem véletlen, az átalakítást ugyanis az a Mayerhoffer András és fia, János végezte, akik a gödöllői kastélyt építették. A Rádayaknak egyébként téglagyáruk is volt, így nem kellett messzire menni építőanyagért.
Ráday Gedeon ebben a teremben tartotta 12 ezer kötetes könyvgyűjteményének egy részét
Gedeon szintén rendkívül művelt ember volt, és leginkább a magyar történelembe ásta bele magát, de arra törekedett, hogy egy olyan könyvtárat hozzon létre, amelyben az összes tudományterület fontosabb kötetei megtalálhatók.
Egész életében folyamatosan gyarapította a családi könyvtárat, és össze is gyűjtött körülbelül 12 ezer kötetet, levelezéseket, jegyzeteket, amelyeket a díszes könyvtártermen kívül még öt kisebb könyvtárszobában helyezett el, témakörök szerint csoportosítva.
A bárói és grófi címmel kitüntetett Ráday Gedeon ennek ellenére nagyon puritán életmódot folytatott. Kazinczy Ferenc mentorának, példaképének tartotta őt. Egy érdekesség: a nyelvújítás vezéralakja adott megbízatást annak a festménynek az elkészítésére, amelynek másolata most a könyvtárszobában fedezhető fel, és amelyen a ház ura vicces hálósipkában látható.
Ráday Gedeon hálósipkában
Bár a könyvek már régen elkerültek innen, és a bútorokból sem maradt meg semmi, az egykori díszes, rokokó könyvtárterem ma is különleges. Négy vörösmárvány oszlop osztja kilenc részre, és a mennyezetén mitológiai alakokat ismerhetünk fel, a kis puttók pedig a valaha volt gyűjtemény egy-egy darabját tartják a kezükben.
A könyvek között olyan ritkaságok is szerepeltek, amelyeket még Napóleon és Katalin cárnő is szeretett volna megkaparintani, de Ráday Gedeon leszögezte, hogy a gyűjteménynek így, egyben kell maradnia.
Ezért, amikor a család szorult anyagi helyzetbe került 1861-ben, a könyvtárat a berendezéssel együtt teljes egészében a Duna Melléki Református Egyházkerületnek adták el, ami azért szerencsés fordulat, mert így az egész gyűjtemény épségben megmaradhatott, és a mai napig Budapesten, a Ráday utcában őrzik.
Ilyen freskókat nem láthatsz máshol
A kastélyt most aukciókon vásárolt tárgyakkal rendezték be, csak egy-egy eredeti kályha és nyílászáró maradt meg. És persze a freskók egy része, köztük is az emeleti díszterem egyedülálló képei.
Különlegességüket az adja, hogy fekete-fehérek, pontosabban – fogalmazzunk így – a szürke különböző árnyalataiban játszanak.
Tizenöt jelenet ábrázolja Ovidius átváltozásait, és mindegyikhez tartozik egy mottó, amely Ráday Gedeon fejéből pattant ki. És hogy miért fekete-fehérek? Mert rézmetszetek alapján készültek, amelyek ugyebár szintén nem színesek. Bernard Picart műveinek felnagyított változatai 1766 óta körben díszítik a 740 centiméter magas terem falait, a mennyezet azonban üres, aminek egy tűzvész az oka, amely 1825-ben Pécel-szerte pusztított.
Szintén az emeleten található a Herkules-szoba, ahol egykor Kazinczy is megszállt. A faliképek után nevezték el, eredetileg ugyanis a mitológiai alak tizenkét hőstettét lehetett itt megcsodálni. Ebből mára sajnos nem sok maradt: a szoba egyik szegletében éppen csak kivehető, ahogy Herkules buzogánnyal a kezében az alvilágot őrző, háromfejű kutyával, Kerberosszal harcol, máshol pedig halványan az látszik, ahogy éppen Minósz bikájával viaskodik. Egyébként nemcsak Kazinczy, de Szemere Pál, Vörösmarty, Kölcsey és Jókai Mór is megfordult a kastélyban.
A kastélyra ráférne a felújítás, de a díszterem fekete-fehér festményei egyedülállóak
Még egy reprezentatív tér látogatható az épületben, ez pedig nem más, mint a konyha. Itt láthatjuk a Rádayak téglagyárában készült rózsaszín, eredeti kőpadlót elővillanni, továbbá korabeli használati tárgyakat vehetünk szemügyre. A falakon aszpik-, pástétom-, kuglóf-, tarkedli-, parfékészítő formák függenek, és felfedezhetünk többek között légyfogót, kávépörkölőt, lisztesládát, vajköpülőt, sulykolót, mángorlót, valamint annak a dupla fenekű hordónak a testvérét, amelyben egykor a könyveket csempészték be a bor alatt, hogy kikerüljék a vámot és a cenzúrát.
A kastély leglátványosabb terei legújabban – 2021. november végén – Dallos Bogi videóklipjében tűntek fel, de látogatásunk előtt forgattak is a helyszínen, méghozzá Molnár Ferenc Hattyú című művét vették filmre az Örkény István Színház színészeivel, többek között Csákányi Eszterrel, Für Anikóval, Tenki Rékával, Mácsai Pállal és Nagy Zsolttal. A kastélyban időnként zenés eseményeket és festménykiállításokat is tartanak.
Autentikus konyha korabeli használati tárgyakkal a vajköpülőtől a sulykolóig
A kastély tragédiái
Az 1825-ös tűzvész után, amikor a kupola is beszakadt, a festmények egy része teljesen tönkrement, és a képgyűjtemény is megsemmisült. A család egyre rosszabb anyagi helyzetbe került, így előbb kénytelenek voltak megválni az értékes könyvtáruktól, majd 1872. december 30-án elárverezték magát a kastélyt is. Ekkor a Kelecsényi família birtokába került, akiknek a tiszteletére szintén berendeztek két szobát az épületben. Sajnos ők már nem viselték annyira a szívükön a kastély sorsát.
A kastély jó néhány alkalommal volt forgatások helyszíne
Az épületet csak a második világháború után újították fel, 1953 és 1956 között, ezután pedig a MÁV-kórház egyik részlegének adott otthont dr. Farkas László főorvos vezetésével, aki igyekezett úgy berendezni a 120 fő befogadására alkalmas intézményt, hogy a lehető legkevésbé sérüljenek a megmaradt, értékes freskók. A díszes könyvtár például nem kórterem lett, hanem kinevezte orvosi pihenőszobának.
Tulajdonképpen sok más sorstársához képest a kastély még jól is járt, hiszen sokkal jobban lepusztult volna, ha például raktárnak használják.
A kórház egészen 1997-ig működött itt, majd az épület a Műemlékek Nemzeti Gondnokságához került, ma pedig a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. a létesítmény fenntartója.
A híres rokonok
2010. március 19-én nem más látogatott el a kastélyba, mint Károly brit királyi herceg. A jelentős esemény emlékét egy fényképes, bekeretezett dokumentum őrzi az előtérben, amelyen ott díszeleg aláírása is. Hogy mit keresett itt Károly herceg, az a felfüggesztett leírásból kiderül: magyar gyökerei előtt tisztelgett ezzel. Útja során ellátogatott Erdélybe, Erdőszentgyörgybe is, ahol gróf kisrédei Rhédey Klaudia Zsuzsanna magyar grófnő született 1812-ben. A hölgyben a Windsor-ház egyik ősanyját, Erzsébet királynő ükanyját tisztelhetjük, akinek Ferenc fia az angol királyi családból választott magának feleséget.
A családfa több szálon is összekapcsolódik: az 1604-ben elhunyt Rhédey Pál két fia közül az egyik leszármazottai az angol királyi család egyes tagjai, a másik utódai pedig a péceli Ráday família.
Az előtérben függesztették ki azt a leírást is, amely Károly herceg látogatásáról mesél
Sajnos mára a család kihalt, VII. Gedeonnak (1872–1937) már nem született fiú utódja, aki továbbadhatta volna a nevét.
Nyitvatartás:
november 1. – március 31.: keddtől vasárnapig 9.00-tól 16.00-ig
április 1. – október 31.: 10.00-től 18.00-ig
Belépőjegyárak:
Felnőtteknek: 1600 Ft
Diákoknak és nyugdíjasoknak: 800 Ft
Családoknak (1 vagy 2 felnőtt és 1 vagy több gyermek 16 éves korig): 3200 Ft
A cikk a Turista Magazin 2022. februári számában jelent meg.
