Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket.
Több madárfajra – például a fekete rigóra, énekes rigóra, erdei fülesbagolyra – is jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében, bokrok ágai között bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Az emberek többnyire ilyen tollas, nem menekülő, magányosnak tűnő fiókákkal találkoznak az utcán, a parkban, a kertben a földön ücsörögve, amelyek gyakran hangosan csipogva várják szüleiket.
Feketerigó-fióka, nem árva, csak a szüleire vár az aljnövényzet rejtekében
A látszat ellenére azonban ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért szükségtelen, sőt, a madarak számára kifejezetten káros, ha haza visszük őket. Mi ugyanis nem tudjuk megtanítani a fiókákat a túlélésükhöz nélkülözhetetlen viselkedési formákra, ráadásul a szülők által hordottnál sokkal gyengébb minőségű élelemmel táplálva a fiatalokat maradandó egészségkárosodást is okozhatunk nekik.
Énekesrigó-fióka, már nem csupasz fészeklakó, hanem egy tollas fészekhagyó
Amint arra a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a figyelmet, ilyen helyzetben az a legjobb megoldás, ha a nyílt helyen üldögélő fiókát óvatosan megfogva a legközelebbi sűrű aljnövényzet foltba, bokor alá tesszük le. A hazai madárfajok nem szagolnak, így az érintésünk nem okoz problémát.
Az MME folyamatábráján láthatjuk, milyen fióka esetében, mi a helyes eljárás.
Ha kirándulás során mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidát, nyúl-, nyest- és mókuskölyköket, vadmalacokat látunk, azokat se akarjuk megmenteni. Ezeknek az állatoknak a többsége sem szorul segítségre, ráadásul ezeket jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad.
Ha leszakadt fiókás fészket látunk, vagy viharos időben kiesett fiókákat találunk, a legjobb mentési megoldás az, ha a pórul járt fiatalokat vesszőkosárba rakjuk és visszahelyezzük őket az ágak közé, a korábbi fészek helyének közelébe, ahol a szülők tovább tudják táplálni őket.
További információk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
