Az erdei fülesbaglyok telente behúzódnak a városokba, falvakba, ahol parkokban, örökzöld fasorokon töltik a nappalokat.
Ahogy arról a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) honlapja beszámolt, november közepén már több településen, például Orosházán és Kardoskúton is megfigyeltek erdei fülesbaglyokat a parkokban. De miért húzódnak be ezek a madarak télire a településekre?
„Valószínűleg azért költöznek be télire, mert a mezőgazdasági területek fasorai lombhullató fákból állnak, így amikor ősszel lehullajtják leveleiket, akkor már nem nyújtanak védelmet az erdei fülesbaglyoknak, s a héják sem könnyen fedezik fel őket az örökzöldek sűrű tűlevelei között” – ad választ kérdésünkre a KMNP cikke.
Az erdei fülesbaglyok nappal a fákon alszanak, éjszaka vadásznak. Patkányokat, házi egereket, esetenként apró testű madarakat, például verebeket, cinegéket is zsákmányolnak.
Hazánkban Kisújszállást és Túrkevét tartják a „baglyok fővárosának” mert egyes években az ott telelő erdei fülesbaglyok száma az ezret is elérheti.
Tavaly télen mi is ellátogattunk a két nagykunsági városba, hogy saját szemünkkel is lássuk ezt a sok-sok telelő baglyot. Láttuk is őket, akkor egyetlen kisújszállási tuján 121 baglyot számoltunk össze! Kerestünk köpeteket is a fák alatt, amelyek a kutatók számára sokat elárulnak arról, hogy mivel táplálkoznak az adott területen élő baglyok. Ezek a szürke kis gombócok ugyanis szőrből és csontokból állnak, amiket, a bagoly – mivel nem tudja megemészteni azokat – kiöklendez.
Cikkünkből – amit ide kattintva tudtok elolvasni – többek között kiderül az is, hogy miért épp itt, ezeken a nagykunsági településeken van az erdei fülesbaglyok téli központja, és azt is elmondjuk, ha valaki önkéntes számlálóként szeretné segíteni a szakemberek munkáját, akkor hogyan is kell jól számolni, pláne, ha egy népes bagolytanya lakóit kell számba vennie, mert hogy a baglyok nagyon el tudnak ám bújni.
