Egy nagyon távoli objektumot és egy, a Földről is megfigyelhető jelenséget megörökítő kép lett a tavasz két legszebb asztrofotója. Mindkettő lenyűgöző, nem mellesleg magyarok készítették, a fotósoknak pedig igencsak messzire kellett utazniuk a képekért.
Két gyönyörű és bravúros fotót mutatunk most nektek hazai fotósoktól, amelyeket a Magyar Asztrofotósok Egyesülete választott ki legszebbnek március és április hónapban. Az egyesület szakmai zsűrije minden hónapban kiválaszt egy képet a hazai asztofotósok munkáiból, amelyek valamilyen szempontból kiemelkednek. Nem lehet könnyű dolguk, hiszen a magyar asztrofotósok bőven a világ élvonalába tartozva alkotják meg fotóikat.
A kötelező égitest
Először egy nagyon távoli égitestről készült kép jön, amely márciusban kapta meg a Hónap képe címet. Tóth Bence az asztrofotográfia egyik emblematikus objektumát, a Sas-ködöt fotózta meg, és ehhez egészen Namíbiáig utazott. Képének stílusosan A Teremtés Oszlopai címet adta, hiszen a Hubble-űrtávcső 1995-ös híres felvételének is ez volt a címe, ami akkor bejárta az egész világot.
A Teremtés Oszlopai
A Sas-köd az asztrofotósok körében egy kötelező darabnak számít, ha a déli féltekére utaznak. Tóth Bence 2023-ban járt ott, egészen pontosan egy namíbiai mélyég-expedíció tagjaként volt lehetősége a legendás égitestről felvételt készíteni.
Az ő fotója is korszakos fotó lett, akárcsak a Jeff Hester és Paul Scowen által, a Hubble-távcső segítségével készített kép, hiszen Bence fotója számtalan olyan részletet tár fel, amit az űrtávcső is megpillantott. Bár nem tudta elérni a legendás műszer felbontóképességét, hiszen az lehetetlen kihívás lenne innen a Földről, viszont a földi Sas-köd-felvételek világában nemzetközi szinten is maradandó minőségű képet alkotott.
Teljes napfogyatkozás extrákkal
Bár a Földről a hétköznapi emberek számára is megfigyelhető a következő fotó témája – persze ehhez jó időben kell lenni jó helyen –, de napfogyatkozás sincs minden nap. Ráadásul amikor van, akkor sem látni a Föld bármely pontjáról. Az áprilisi Hónap képe, amelyet Tóth Gergely készített, nemcsak egyszerűen egy napfogyatkozást bemutató kép, hanem egy különleges, és nagyon nehezen megörökíthető jelenséget is megmutat számunkra, amely a totalitás előtt és után csupán néhány másodpercig látható. Ez nem más, mint a Baily-féle gyöngyfüzér. Hogy mi ez? Máris eláruljuk.
Baily’s Beads
Tóth Gergelynek ezért a felvételért egészen Mexikóig kellett utaznia, ugyanis 2024. április 8-án Észak-Amerikán vonult át a teljes napfogyatkozás sávja Mexikótól Kanadáig, csak ezen a területen lehetett megfigyelni. A magyar asztrofotósok és amatőrcsillagászok közül több, mint 10-en követhették élőben az eseményeket a távoli kontinensen. Gergely jól döntött, hogy Mexikóba utazott, és nem az USA területére, ugyanis utóbbira borult időt jósoltak.
Az időjárás tehát nem volt akadály, de a sorozatfelvétel, amit meg szeretett volna valósítani, már nem volt olyan egyszerű, ugyanis a Baily-féle gyöngyfüzér megörökítése fotográfiailag óriási kihívás.
A Baily-féle gyöngyfűzér a Hold kráterei között átvilágító utolsó és első napsugár jelensége, és csupán 20 másodpercig látszódik a totalitás előtt és után.
A fotósnak 20 másodperce van, hogy tökéletesen exponált sorozatfelvételt készítsen az elbújó, majd előtűnő napfényről úgy, hogy előtte nem irányíthatta a puszta lencsét a Nap felé. A szűrő levétele a teleobjektívről önmagában nem nehéz, de az expozíciós időértékek beállítására, fókuszálásra, a jó időzítésre gyakorlatilag 0 másodperc áll rendelkezésre.
A gyöngyfűzér eltűnésének és előtűnésének a megörökítését applikáció segítségével, GPS koordináták pontos ismeretében időzíti a fotós a helyszínen, akinek az okostelefonja a zsebében visszaszámol a jelenség kezdete előtt. Furán hangzik, de ahhoz, hogy a sorozat tényleg sikerüljön, már otthon gyakorolni kell rá. Az expozíciós időt kalkulátorokkal precízen előre kellett kiszámolni, és a mozdulatokat otthon „szárazon”, tesztkörnyezetben kellett tucatszor elpróbálni napfogyatkozás-időzítő szimulátor segítségével, hogy éles fotózás esetén ne legyen probléma, ugyanis itt tényleg csak egy lövése van a fotósnak. Tóth Gergely így tett és sikerrel járt, bravúros fotót készített erről a különleges és szép jelenségről.
