Őzikesimogatás, kutyasétáltatás póráz nélkül, vízimadarak etetése? Egyeseknek evidens, hogy mindez a természetben tilos, míg másoknak talán eszükbe sem jut, hogy ne lenne szabad. Kilenc pontba szedtük, mit szabad és mit nem az erdőben, illetve, hogy mi az, amit jó tudni, mielőtt útnak indulsz.
1. Kezdjük az alapoknál: ne szemetelj! És igen, a zöldhulladék is szemét.
Természetesen mi is tisztában vagyunk azzal, hogy teljesen egyértelmű, szemetelni mindenhol tilos, ugyanakkor hiába tudja ezt elvileg kiskorától fogva minden egyes ember, valamilyen érthetetlen okból mégis odakerülnek az erdőbe az üres csipszeszacskók és üdítősflakonok, hogy csak néhány példát említsünk. Ez az első és legfontosabb, ha a természetbe mész, de akkor is, ha csak az utcára lépsz ki: ne dobáld el a szemetet! Ami odafelé elfért a hátizsákodban, azt visszafelé üresen valószínűleg még könnyebb cipelni. A saját szemetünket már csak azért is érdemes hazavinni, mert az erdei kukákat csak ritkán ürítik, az állatok viszont előszeretettel csemegéznek belőlük és széthordják a tartalmukat.
Szemétmentesen is csomagolhatunk magunknak elemózsiát
Egy nagy tévhit is él az emberekben. Az elhullott faleveleket, fanyesedéket sokan nem tekintik szemétnek, és simán kihordják a kerti hulladékot az erdő szélére, ami több okból sem jó ötlet. Először is elszaporodnak benne a rágcsálók, amelyek odavonzzák a rókákat, a vaddisznók pedig a sima fűnyesedékbe is imádnak beletúrni (aztán meg csodálkozunk, mit keres az állat a városban). Az elszáradt növények fokozottan tűzveszélyesek, de ha nem is gyulladnak ki, gondot jelenthet, hogy invazív faj is lehet köztük, ami aztán a szabadban elterjedhet. Megoldást jelenthet a komposztálás vagy a hulladék elszállítása.
2. Még mindig az alapok: ne hangoskodj!
Azt gondolhatnánk, felesleges magyarázni, hogy miért nem ildomos megzavarni az erdő nyugalmát, időről időre mégis találkozhatunk – főként a populárisabb kirándulóhelyeken – olyan társaságokkal, akik kiabálva, rosszabb esetben hangszóróval a kezükben, azt bömböltetve vonulnak a turistaúton. Nem akarunk túl házsártosnak tűnni, és a zenét mi is szeretjük, de az ember alapvetően mégiscsak kikapcsolódni, relaxálni, madárcsicsergést hallgatni megy a természetbe, ami a zenebonában ellehetetlenül, és meg merném kockáztatni, hogy az állatok sincsenek odáig érte.
3. Korlátozhatja bárki, hogy betegyem az erdőbe a lábam?
Naná. Nem ciki, ha ezt nem tudtad, még azok sincsenek mindig tisztában vele, akik egyébként sokat túráznak, hogy leginkább az őszi vadászati idény alatt, gímszarvasbőgés idején számos erdőnkbe tilos a bejárás a meghatározott időintervallumokban, általában késő délutántól hajnalig. A korlátozásokról az erdészetek honlapján lehet előzetesen tájékozódni, és a vadásztársaságok kötelesek előre bejelenteni a vadászatot az illetékes önkormányzatnál is. Elméletben a helyszínen, tájékoztató feliratokkal is jelezniük kellene azt, de sajnos ez nem mindig történik meg. Érdemes tehát előre utánanézni a dolognak, mert véletlenül vadászatba keveredni nem túl kellemes élmény. Emellett még több okból is lezárhatnak bizonyos területeket, túrautakat, például katonai gyakorlatok, lódarázsveszély vagy útakadály miatt. Ezekről mi is rendszeresen hírt adunk az oldalon.
Vadászat, jégkár, lódarázsveszély - ezen kívül még számos oka lehet, ha időszakosan lezárnak egy-egy erdőrészletet vagy turistautat
4. Pórázt a blökire!
Valljuk be, nem gyakran találkozunk olyannal az erdőben, aki pórázon sétáltatná a kutyáját, hiszen alapvetően mindenki azzal a céllal viszi el Bodrit kirándulni, hogy az jól kiszaladgálhassa magát, azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy ilyenkor alapvetően szabálysértést követ el az ember. A korlátozásnak az az oka, hogy a kutya veszélyeztetheti a vadállományt, hiszen ösztönből az őz után eredhet, ilyenkor pedig – ha a gazdája nincs a közelben és vadat hajt – a „kóbor” ebet a vadász akár le is lőheti, ahogy erre már volt is példa korábban. Az sem túl szerencsés, ha a kutya bóklászás közben összeakad egy vaddisznóval.
5. Egy simogatás a gida halálát jelentheti
Az állatmentőkhöz tavasszal rendszerint egy rakás kis őzike érkezik. Olyan fiatal, apró gidák, amelyek boldogan nőhettek volna fel a mamájukkal, ha a jószándékú, de tájékozatlan emberek nem próbálják őket „megmenteni”. A kis őzekkel ugyanis az a helyzet, hogy amíg a mamájuk táplálékszerző körúton van, addig ők egyedül kuksolnak egy védett helyen. Előfordul, hogy ilyenkor kirándulók akadnak rájuk, akik nem tudják megállni, hogy meg ne simogassák a pöttöm teremtényt.
Ezzel tulajdonképpen éhhalálra ítélik, mert a suta, az emberszagot megérezve, minden bizonnyal messziről el fogja kerülni a kicsinyét.
Ha hozzányúlsz az őzikéhez, a suta meg fogja érezni rajta a szagodat, és a sorsára hagyja
Sokan nem állnak meg a simogatásnál, hanem kapásból azt feltételezik, hogy a fűben lapuló gida árva, és magukkal viszik, majd egy állatmentő helyen köt ki, és ezután már nagyon nehéz visszavadítani. A tilalom vonatkozik a kisnyuszikra, a szarvasborjakra, és úgy általában minden állatkölyökre, ami nem biztosan sérült vagy beteg: kerüljük el őket, ha jót akarunk nekik!
6. Ami nagyon nincs benne a köztudatban: a vízimadarak etetése borzasztó káros
Olyannyira nincs, hogy sok helyen még kacsaeleséges automatákat is találunk, pedig a lehető legrosszabb, amit a vízimadarakkal tehetünk, hogy élelmet dobálunk nekik. Kiábrándító a tény, de tényleg így van, legalábbis a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint, akik valószínűleg konyítanak valamicskét a madarakhoz. És még mielőtt arra gondolnátok, hogy „na, csak egy kis kenyérkét, néha, csak a gyerekkel, mert annyira élvezi”, sorolom, mi mindent okozhat a vízimadár-etetés: az egyoldalú és értéktelen diéta megbetegíti az állatokat, kikapcsolja a vonulási viselkedést, növeli a madarak közötti agressziót és a zsúfoltságot, így a sérülésveszélyt, elősegíti a fertőző betegségek terjedését (pl. madáinfluenza), szennyezi a környezetet, odavonzza a patkányokat, növeli az ember-madár konfliktushelyzetek esélyét, és nagy mennyiségű vízimadarat csábít olyan helyekre is, ami számukra önfenntartó életre nem alkalmas. Ebben a cikkben részletesen is írtunk a problémáról.
7. Prométheusz elfelejtett szólni, mi most pótoljuk
Tüzet csak a kijelölt helyen lehet gyújtani, amennyiben nincs éppen tűzgyújtási tilalom
Az erdőben a kijelölt tűzrakóhelyeket sokan használják, de annak már nem mindenki néz utána, hogy az adott időszakban az adott területen szabad-e egyáltalán tüzet gyújtani. Erről néhány kattintással meggyőződhetünk, ha ellátogatunk a www.erdotuz.hu oldalra, ahol interaktív térképen jelölik, van-e aktuálisan életben tűzgyújtási tilalom valahol. A legveszélyesebb időszak a tavasz, ilyenkor történik a legtöbb tűzeset. Arra is figyeljünk, hogy miután megsütöttünk a szalonnánkat/pillecukrunkat/héjában sült krumplinkat a kijelölt helyen, jól oltsuk el a tüzet, ha biztosra akarunk menni, vizet és földet is szórjunk rá.
8. Úttalan utakon
Sokszor izgalmas és érdekes lehet a kijelölt utakon kívül mást is felfedezni, de ha fokozottan védett természeti területen járunk (amire tábla figyelmeztet), ott csak a jelzett turistautak és tanösvények nyomvonalát követhetjük. Kerékpározni állami erdőkben, erdészeti utakon bármikor lehet, ha éppen nincs érvényben korlátozás az adott területen. A kijelölt turistautakon viszont hivatalosan csak abban az esetben lehet tekerni, ha a fán kerékpáros piktogramot is látunk. A témáról itt írtunk bővebben.
Turistaúton csak akkor tekerhetsz, ha kerékpáros jelzést is látsz
9. Mit vihetsz haza a természetből, és mit nem?
Tudtad, hogy ha elhullott agancsot találsz az erdőben, az a vadászatra jogosultat illeti meg, ezért ha hazaviszed, tulajdonképpen loptál? Ott kell hagyni továbbá az ásványokat és az ősmaradványokat is a helyükön, ha viszont feltehetően elveszett tárgyra lelünk, például egy elhagyott pénztárcára, akkor az illetékes jegyzőnek kell átadnunk azt. Amennyiben régészeti leletet találunk, azt az államnak vagyunk kötelesek felajánlani.
Na, jó, de akkor mi az, amit haza lehet vinni? Például gombát, gyümölcsöt vagy gyógynövényt. Arra figyeljünk, hogy ezekből is naponta személyenként legfeljebb 2 kg-ot gyűjthetünk az állami erdőkben. Védett természeti területen ugyanakkor csak a természetvédelmi hatóság engedélyével tehetjük meg ugyanezt.
És mi az, amit tilos az erdőbe bevinni? Az erdőtörvény szerint az erdő látogatójának (a munkavégzésre jogosultakon kívül) tilos motorfűrészt, 500 grammnál nagyobb fejtömegű fejszét, valamint 30 centiméternél hosszabb vágólapú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdészeti magánúton, az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen és az erdőben.
