Egyre nagyobb divatja van a mezítlábas parkoknak, népszerűek a vizes játszóterek, és bár élő embert ritkán láthatunk rajtuk, de létező műfaj az erdei tornapálya is. Nem leminősítve az említetteket, de ha jobban belegondolunk, egy-egy gondosan szervezett túrával mindezt a természetben közvetlenül is átélhetik a gyerkőcök.
Pataktúra mint vizes játszótér. Kezdjük a legegyszerűbbel, különösen kánikula idején: hazánk számos hegyvidéki patakja remek alkalom egy kis hűsölésre és játszásra. Persze a terepet válasszuk ki gondosan, mert sajnos sok patak erősen szennyezett falvak és városok környékén, de azért bőven van miből választani. Vihetünk gumicsizmát, de akár mezítláb is belemehetnek a gyerekek. Szervezzünk pataktúrát, hogy óvatosan, lassan haladunk a patakmederben, de mindenképpen hagyjunk időt az önfeledt játékra. Ez már csak azért is fontos, amiért minden vizes játszóteret szeretünk: közelről mutatja meg a természet rendjét, a víz erejét és működését.
A kisebb gyerekek imádnak minigátakat, vízterelőket építeni, falevelet úsztatni, vagy egyszerűen csak leguggolni és nézni a vizet. Akár egy egész napot eltölthetünk így egy kisebb túrával. Hozzáteszem, Ausztriában több hegyvidéki tónál nincs is komoly játszótér, ellenben a patakok tele vannak a gyerekek által épített kis építményekkel. Később aztán jöhet a kanyoning, ami igazán betekintést nyújt egy hegyi patak működésébe. Nekünk legnagyobb kedvencünk a Cuha-patak völgye a Bakonyban, hiszen ott látványos vonatozással lehet visszajutni a célba, sőt, most már vasalt út is várja a nagyobbakat.
Kőfejtő mint homokozó. Felhagyott mészkő és különösen dolomitbányáink remek alkalmat nyújtanak egy kis homokozásra és egyben spontán környezeti nevelésre. Elvégre a dolomitot sok helyütt régen súrolópornak használták eleink, ezért a sziklák aljában sokszor valóban homokozót találunk. A sokszor védett sziklafalakra ne engedjük fel az aprónépet, ne járuljunk hozzá a további erózióhoz! Mi Gyenesdiáson nyaraltunk ezen a nyáron, és egy hűvös napot például remekül feldobtunk a falu határában lévő, fantasztikus látványt nyújtó mészkőbánya felfedezésével és végigtapogatásával. Budapest környékén pedig több „sziklahomokozó” is található.
Mászóka is rengeteg van az erdőben. A fára mászás inkább a nagyobb gyerekek sportja, de kicsikkel sem kell feltétlenül felkeresnünk egy nagyobb szurdokot. Elég találni egy olyan fát, amelynek gyökerei félig a szabadban vannak a hegyoldalban: imádni fogják a gyerekek, és szintén remek alkalom egy kis tanulásra. Sőt, egy rövid, de meredek, a gyerekek számára mászást igénylő ösvény meghódítása is egyből felcsigázza gyerekeket meleg ide, vagy oda, míg a monoton emelkedőt gyorsan megunják, szóval lehet ez alapján is túrát szervezni.
Mezítlábas park: komoly szakirodalma van a mezítlábas futás előnyeinek, ráadásul a gyerekek imádnak mezítláb lenni, miért tartanánk hát őket vissza egy meleg nyári napon? Próbálják csak ki, milyen az ösvényen, akár avaron, akár erdei talajon, vagy akár egy mezőn mezítláb lépkedni! Csak a szokásosnál jobban nézzük át őket a túra végén a kullancsok végett! Mindezt a természetre vigyázva, abban kárt nem téve és a gyerekeket szórakoztató módon tanítva tegyük! Végezetül pedig említsük meg, hogy ezek csak a legegyszerűbb példák voltak, a sor nyilván folytatható (várjuk is a további ötleteket a Facebook-on).
További gyerkőcös túracélpontokat a Túracipellő blogban olvashatsz.
Kapcsolódó cikkeink:
Ennél jobb gyerkőcös túrát Szlovákiában nem találunk
Túra a „Mászóka-hegységben”
Menedékház gyerekkel: Irány a Kő-hegy
