A Tiszántúl mesés főúri kastélya - Szabadkígyós

Áll a Viharsarok egyik eldugott szegletében egy pompás főúri palota, amelynek annyi épülete van, ahány évszak, annyi szobája, ahány hét, és annyi ablaka, ahány nap egy évben. Története Jókait is megihlette. A szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban jártunk. 

Szerző:
Joó Annamária
Fotó:
Joó Annamária
Somogyvári D. György
2018. március 17.

Áll a Viharsarok egyik eldugott szegletében egy pompás főúri palota, amelynek annyi épülete van, ahány évszak, annyi szobája, ahány hét, és annyi ablaka, ahány nap egy évben. Története Jókait is megihlette. A szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban jártunk. 

A Dél-Alföld, de sokak szerint az ország egyik legimpozánsabb Wenckheim-kastélya Békéscsabától 10 kilométerre, Gyulától alig 15 kilométerre lévő Szabadkígyóson bújik meg. Főépülete tornyokkal, reneszánsz hatású loggiás terasszal díszített, 52 szobája, 365 ablaka van, szinte mint a mesében. Ehhez jön még a főúri lak előtt található, formára nyírt bukszusokból és tiszafákból kialakított, barokkos vonalvezetésű franciakert szökőkutas medencével, és a körülötte elterülő vadregényes angolkert mesterséges tóval és hidakkal. Ezt a luxust és tudatos parképítést látva, felmerül az emberben, hogy ha a Napkirály élt volna a 19. század végén, biztos, nem hagyott volna ki egy partit Szabadkígyóson.

 

Kilátás a kastélytorony teraszáról a franciakertre

 

Története és építése is mesébe illő. Ybl Miklós tervei alapján 1875 és 1879 között, négy év alatt húzták fel a kastély négy épületrészét (főépület, gazdasági épület, istálló, kocsiszín), és alakították ki a hozzá tartozó mintegy 25 hektáros parkot. Építtetője gróf Wenckheim Frigyes volt, akit a 19. század végén az ország egyik leggazdagabb földesuraként tartottak számon. Tetemes vagyonát bizony „nem a legyek hordták össze”. Ősei jól gazdálkodtak, és még jobban házasodtak, mint ahogyan ő is. 1872-ben elvette feleségül unokatestvérét, gróf Wenckheim Krisztinát, aki akkoriban az „ország leggazdagabb árvájának” számított. Ő volt ugyanis annak a gróf Wenckheim József Antalnak az egyetlen örököse, akiről állítólag Jókai az Egy magyar nábob című regényében a nábob alakját mintázta.

 

Az épület tengelyében a díszlépcső előtt, ellipszis alakú, szimmetrikus, nyírott bukszusokból álló franciakert található, közepén lóhere formájú szökökutas medencével

 

A kastély felavatására azonban 1882 júliusáig várni kellett, mivel három évig tartott a berendezése. A visszaemlékezések szerint korának legfényűzőbb és technikailag legkorszerűbb palotája volt Magyarországon. A világítást gázlámpák biztosították, amihez az erdőben lévő „biogázüzem” szolgáltatta a gázt, mezőgazdasági hulladékból. A fűtést pedig - a Parlamenthez hasonlóan - légbefúvással oldották meg, a pincében található fatüzelésű kazán és a falban futó porceláncsövek segítségével. A neoreneszánsz-romantikus, mások szerint inkább eklektikus stílusú épület földszintjén kapott helyet a mennyezetig faborítású pazar ebédlő, a könyvtár, a kis, női zeneszalon és a nagyszalon, valamint a férfi szalon pipázóhelyiséggel, illetve a keleti szárnyrészben a carrarai márvány oltárral díszített kupolás kápolna. Az emeleten a lakosztályok és a vendégszobák sorakoztak. A földszinti termek egy része és a kápolna belépő ellenében látogathatók.

 

 

A kastélytorony kb. 40 méter magas, melyet kilátóterasz vesz körbe, a panorámáért megéri felmenni

 

Az emeleti termekbe jelenleg felújítási, karbantartási munkálatok miatt nem nézhetünk be, de a közel 40 méter magas kastélytoronyba viszont igen. Aki veszi a fáradságot, és megmássza a 160 lépcsőből álló, szűk csigalépcsőt, annak a torony kiáltóteraszáról egy szépséges panoráma lesz a jutalma a környező parkra és a melléképületekre. A kastélypark 1954 óta természetvédelmi terület, és a Körös-Maros Nemzeti Park részét képezi.

 

 

Ha már a Wenckheim-kastélynál járunk, érdemes elsétálni Szabadkígyós főutcáján a Szent Anna-kápolnához, amely egy mesterséges dombon áll az Ybl Miklós tervezte Wenckheim-kripta szomszédságában. A kis római katolikus templomot Wenckheim József Antal építtette 1844-ben Czigler Antal tervei szerint, késő klasszicista stílusban. Mellette egy diadalkapu emlékeztet Ferenc József és neje 1857-es szabadkígyósi látogatására. Az eredeti diadalívet lerombolták, a ma láthatót 2000-ben újraépítették.

 

Szent Anna-kápolna és a diadalkapu

 

Wenckheim Frigyesnek és Krisztinának hét gyereke született, és főként a nyári időszakban tartózkodtak Szabadkígyóson, a telet a nem kevésbé patinás fővárosi palotájukban töltötték, amely ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthont. A Wenckheim család leszármazottjai 1944-ig éltek a kastélyban, a II. világháború után külföldre menekültek. Az épület viszonylagos jó állapotát többek között annak köszönheti, hogy a háború után hamarosan, már 1945-ben egy mezőgazdasági középiskola költözött a falai közé, amely egészen 2011-ig működött. 1958-ban és 2002-ben történtek kisebb-nagyobb felújítások, illetve 2011 után is igyekezett az üzemeltető karbantartani az épületet, a mozaikparkettán, az ebédlőn, a nyílászárókon, a felújított kápolnán ez látszik is. Hat-hét földszinti termét már berendezték korhű bútorokkal, jelenleg is látogatható, van tárlatvezetés.

 

Átlátás a könyvtárterembe és a szalonokba

 

Mostanra viszont ráférne egy alaposabb „vérátömlesztés” kívül-belül. 2016 decemberében európai uniós pénzből 1,5 milliárdot nyert, a kormánytól pluszban félmilliárdot kapott a kastély a felújításra. Tervek vannak: konferenciaterem létrehozása, parkrehabilitáció, az emeleti szobákból felsőkategóriás szállóhelyek kialakítása. Valami elindult, a kastély pedig jobb sorsra vár. Viszont még mostani, kissé megfakult állapotában is nagy élmény, a kastélyparkról nem is beszélve.

 

 

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély
Nyitvatartás
Hétfőtől péntekig: 8-16 óra
Szombaton és vasárnap: 10-15 óra
Egyéni, családi, vagy csoportos látogatási időpontot egyeztetni Lánczi Ildikó idegenvezetőnél (+36 20/770-0024) vagy Nyemcsok Pálnál lehet (+36 70/334-1626)

Belépődíjak
Kastélylátogatás idegenvezetéssel:
Felnőtteknek: 600 Ft/fő
Gyermekeknek, nyugdíjasoknak: 450 Ft/fő
Csoportoknak (10 főtől): 450 Ft/fő

Toronylátogatás: 200 Ft/fő

A park díjmentesen látogatható.
Még több infó: www.wenckheim.hu/szabadkigyos.htm

Megközelítés 
Gépjárművel Békéscsabáról a Kétegyháza felé vezető úton jobbra Szabadkígyós felé; Gyuláról a Kétegyházi úton, 44-es elkerülőn, a Szabadkígyósi úton a kastélyig

Autóbusszal Békéscsabáról a vasútállomás melletti buszpályaudvarról az Újkígyósra induló autóbusszal; Gyuláról a buszpályaudvarról az Újkígyósra induló autóbusszal. A buszokról Szabadkígyóson a Nefelejcs megállónál kell leszállni.

 

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

A Festetics-kastéllyal vetekedhet majd a szabdkígyósi építmény

Top 5 lenyűgöző kastély, ami levesz a lábadról

Légből kapott kastélyok 

 

 

Cikkajánló