Ha az állatvilág kiemelkedően intelligens fajairól beszélünk, elsőre mindenkinek a főemlősök jutnak eszébe. Azonban a madárvilágban is vannak igazi IQ-bajnokok, akik meglepően jó problémamegoldó képességgel rendelkeznek, és ha szükség van rá, akár eszközt is használnak.
A varjúfélék kiváló értelmi képességeiről a hétköznapokban is meggyőződhetünk. Itt vannak például a varjak, amelyek rájöttek, hogy ha a diót leejtik az útra, akkor az arra járó autók összetörik azokat, így ők könnyebben hozzáférhetnek a dióbélhez. Persze mindezt gyakran a zebrán teszik, mert tudják, hogy ott ez a művelet, amikor a lámpa a gyalogosoknak zöldre vált, biztonsággal végrehajtható.
Európában a varjúfélék családjának 11 tagja költ. A hazai fajok közül ebbe a családba tartozik a vetési és a dolmányos varjú, a holló, a csóka, a szajkó és a szarka.
A szajkó idegen nyelveken beszél, a varjú pedig snowboardozik
A dolmányos varjak kifigyelték, hogy a szemeteskukák mindenféle finomságot rejtenek, így szívesen kutakodnak bennük, Debrecenben pedig pár éve lefilmeztek egy dolmányos varjút, ami kenyérdarabbal horgászott halakra.
De jó értelmi képességekről árulkodik az is, ha egy madár jó hangutánzó.
A varjúfélék között például a szajkók, a csókák és a hollók egészen kiválóak ebben. A szajkók előszeretettel utánozzák például az egerészölyveket, de én hallottam már olyan egyedet is, ami egy fényképezőgép exponálógombjának hangját utánozta. Egy elmélet szerint a hangutánzó képesség a tanulási képességgel van összefüggésben, vagyis az a madár, amelyik több idegen hangot tud, azt jelzi, hogy ügyesebb a tanulásban.
Vannak olyan fajok, amelyek felismerik magukat a tükörben, de a játékosság is az intelligenciára utal. Ezen a videón hóban játszadozó hollókat láthatunk.
Ebben a videóban pedig egy dolmányos varjú snowboardozik éppen, és úgy látszik, a hó a varjak kedvelt játszótere, itt két madár egy autó behavazott szélvédőjén élvezi a téli örömöket.
Eszközt használ, problémát old meg
Az új-kaledóniai varjak (Corvus moneduloides) különösen eszesek, kivételes problémamegoldó és előrelátó képességgel rendelkeznek, így az ő viselkedésüket gyakran vizsgálják. A kutatók szerint vannak olyan egyedek, amelyeknek értelmi képességei egy 7 éves gyerekéhez hasonlók.
Ebben a videóban például azt láthatjuk, ahogy egy varjúnak egy mély üvegedényben elrejtettek egy darabka húst. A csőrével nem tudja azt elérni, a finom falathoz meglehetősen bonyolult út vezeti majd el.
A varjú számára különböző eszközöket helyeztek el a közelben. Egy vékony faágat egy zsinórra kötötték fel, három követ egy rácsos dobozba rejtettek, és egy hosszabb faág is rendelkezésére áll, már ha hozzá tud jutni. A varjú az egyes eszközökkel és részfeladatokkal korábban találkozott már, de így egyben, úgy, hogy az egyes fázisokat egymásra kelljen építenie, még nem hajtotta végre. A kis ággal tudta kipiszkálni a köveket, ha mindhárom követ bedobta egy billenős tartályba, akkor jutott hozzá a hosszú ághoz, amivel aztán ki tudta piszkálni a húst. Vagyis a cél érdekében képes volt arra, hogy sorba rakja az egyes feladatokat, és összeillessze a gondolati puzzle különböző darabjait.
Egy másik videóban egy hollót állítottak hasonlóan bonyolult feladat elé, neki is 7 lépéses akadályon át kellett eljutnia a húsdarabhoz.
Egy német vizsgálatban a varjak kisebb pálcákat dugdostak össze, és alkottak ily módon új, hosszabb pálcát, vagyis egy új eszközt maguknak, amellyel már elérték a jutalomfalatot. Szintén új-kaledóniai varjaknál azt is megfigyelték a kutatók, hogy a táplálékszerzésre jobban használható kampós gallyra a varjak jobban vigyáztak, mint egy egyenes ágra, vagyis fel tudták mérni, hogy melyik eszköznek mekkora haszna van számukra.
„Tollas majmok”
Egy átlagos madár agya 15 gramm, egy csimpánzé 420 gramm, de akkor, hogy lehet, hogy a varjúfélék ilyen hihetetlen dolgokra képesek? A kérdésre irányuló kutatások megállapították, hogy nemcsak, hogy az agyuk több neuront tartalmaz, mint egy hasonló nagyságú emlősagy, de a varjúfélék elülső agyában egy speciális neuroncsoportosulás is található, ami hozzájárulhat a különleges értelmi képességeikhez.
Egy korábbi kísérlet során azt is megállapították, hogy a varjaknál más-más idegsejtek léptek működésbe attól függően, hogy egy képekkel kapcsolatos feladatban már látott vagy a sosem látott képre kellett bökniük. A tudósok szerint ebben nagyon hasonlítanak a főemlősökhöz, ezért viccesen el is nevezték a varjakat tollas majmoknak.
Csikkfelszedő varjak
Pár éve a varjak értelmi képességeire építve, hat varjút „köztisztasági dolgozóként” kezdtek alkalmazni egy francia vidámparkban. A madaraknak jutalomfalatért cserébe kellett összeszedni a cigarettacsikkeket. 2022-ben egy svéd kisvárosban is hasonló feladatot adtak az ott élő varjaknak.
A szakemberek éles kritikával illették ezeket a kezdeményezéseket, mivel szerintük nem etikus állatokat felhasználni arra, hogy az emberek szemetét takarítsák, másrészt a káros anyagokkal teletömött csikkek veszélyeztetik a varjakat, hisz senki nem tudja, hogy nem kezdenek-e el dohányt enni a madarak, vagy épp nem kezdik fészkeikbe behordani a csikkeket, és az egészségügyi kockázatokon túl azt sem lehet tudni, hogy mindez milyen hatással lesz a későbbiekben a varjak viselkedésére.
Ráadásul a túl hatékony varjak lehet, hogy egy idő után meg sem várják, hogy az emberek eldobják a csikkeket, hanem egyenesen a dohányzók kezéből szedik majd ki azokat. Amilyen okosak, előbb-utóbb rájönnek majd arra, hogyan juthatnak még gyorsabban, még több jutalomfalathoz.
