A Vas megyei turizmustorta jelentős részét az Őrségben szeletelik fel. Ezenfelül ott van még a gyógyfürdőturizmus, amelynek Bük mellett Sárvár is a központja. Kőszeg és környéke legfeljebb harmadik lehet ebben a sorrendben. Pedig a táj itt is gyönyörű, s felfedezésre váró szépségek is rejlenek errefelé.
Három nap Vas megyében, a cáki pincesor gyönyörű házai között, Kőszegen és a burgenlandi Lékán, ahol az egyik teremben az igazi Iron Maiden, azaz a Vasszűz fogadott. Na meg ezernyi denevér, akik évszázadok óta lakják a gyönyörű várat.
A kőszegi vár védése történelmünk dicső fejezete
Élénken él az emlékeimben az általános iskolai földrajzkönyv (pedig nem ma jártam suliba), amelyben külön bekezdést szenteltek Kőszeg éghajlatának. Az Alpokalján fekvő, csodálatos óvárossal és várral büszkélkedő település hajdanán a legkisebb magyar város címét is viselte. (Ez még azelőtt történt, hogy minden egyes nagyközség város óhajtott lenni hazánkban.) Szóval, Kőszeg éghajlata szubalpin, ez Magyarországon gyakorlatilag egyedül itt található, ám amikor ott jártunk, nekem a mediterrán területek jutottak eszembe. Az esküvői szezon is beindult rendesen, a város közepén elterülő Jurisics-várban szinte egymásnak adták a kilincset a menyasszonyok. Ebben a várban azt is szeretem, hogy a külső falak mentén belépőjegy megfizetése nélkül is végig lehet sétálni. (Nem úgy, mint Szigetváron, ahol a borsos, 1800 forintos tikett megvásárlása nélkül erre esélyünk sincsen.) A vártól nem messze fekvő Jurisics tér Kőszeg igazi ékkövének számít.
Bevallom, nagyon szeretem azokat a magyar kisvárosokat, amelyek megőrizték középkori főtereiket, ilyen a már említett Szigetvár, Eger vagy éppen Sopron. A Kőszeghez kapcsolódó 1532-es ostrom a magyar történelem egyik legdicsőségesebb fejezete. A törökök százszoros haderővel támadták ezt a várat, amelyet a maroknyi magyar hadsereg sikerrel védelmezett heteken át. Ne feledjük, mindössze hat évvel voltunk a tragikus mohácsi csatavesztés után, s ekkor minden magyar hadi siker úgy kellett, mint egy falat kenyér. Szulejmán 1529-ben egyszer már sikertelenül támadta Bécset. Két évvel később újra próbálkozott, s ennek a hadjáratnak az egyik fontos momentuma volt Kőszeg várának bevétele. Ami azért bizonyult különlegesnek, mert a törökök az addigi hadjárataik során egyszer sem ostromoltak meg várat. Egyszerűen otthagyták azokat. Kőszeg volt az első ebben a sorban. A végeredmény már történelem: Jurisics Miklós mintegy 200 fős seregével három héten keresztül kitartott. Persze ekkorra már romokban hevert a vár. A kapitány azonban nem akart itt meghalni. (Zrínyi Miklós másképpen döntött Szigetváron.) A kőszegi védő végül megállapodásra jutott Ibrahim vezírrel: előbb a vár falára kitűzték a törökök lófarkas zászlaját, majd Jurisics behódolt a szultánnak. A török sereg 1532. augusztus 29-én elvonult Kőszeg alól. Pontosan 11 órára egyetlen török katona sem maradt a városban. Ennek emlékére Kőszegen azóta délelőtt 11 órakor is harangoznak.
Mesés zsúpházak a cáki pincesoron
A Kőszegi-hegység több olyan falut is rejt, amely érdemes a figyelemre. Ezek közül jöjjön most három. Velem a legismertebb, már csak azért is, mert a település felett magasodó hegyen, a Szent Vid-kápolna mellett található az Országos Kéktúra emlékműve. A kék jelzés az ide nem messze eső Írott-kő kilátójától, az osztrák-magyar határtól indul. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert elég sokan azt gondolják, hogy az emlékmű maga a kiindulópont. (Volt idő, amikor az volt. Ez arra az időszakra datálható, amikor a szigorúan őrzött határsáv miatt nem lehetett csak úgy felsétálni az Írott-kőre.)
A Szent Vid-kápolnát, ezt a bájos templomot, nem véletlenül emlegetik a Kőszegi-hegység őrszemeként. Az 589 méter magasan lévő kápolnától remek kilátás nyílik az alant elterülő völgyre. Ma már szinte hihetetlen, hogy a római korban itt város, sőt, őrtorony is állott. A jelenlegi templomot 1859-ben emelték. A következő, talán kevésbé ismert falu Cák, amely nem esik messze Velemtől. A szállásunk ezen a településen volt, amelynek pincesora szintén csodálatos. Nyolc, zsúpfedeles ódon pincéről van szó, amelyek télen-nyáron megkapó hangulatot árasztanak. (Ősszel mindenképpen visszatérek ide, amikor a lehulló levelek és a sárguló fák különleges keretet kölcsönöznek a pincesornak.)
A házak között száz évnél is idősebb gesztenyefák állnak őrt. A szőlőtörténet is roppant érdekes. Amíg az egész Európán végigsöprő filoxéra nem pusztította el a tőkéket, Cákon is a szőlőtermesztés állt a középpontban. A betegség levonulása után meg jöhetett a gesztenyetermesztés. A műemlék pincesor az egykori szőlőtermesztésnek állít emléket. Azóta persze beköszöntött az újabb szőlőkorszak, ma már rendszeresen tartanak borkóstolással egybekötött bemutatókat Cákon. Az sem vonult be a köztudatba, hogy ezekben a házakban gyümölcsöket és gesztenyét is tároltak. A pincesoron pünkösdkor tartják a nyitott pincenapokat, amikor a látogatók megkóstolhatják a környék legjobb borait. A „Nyitott pincék” elnevezésű eseménysorozat azért is érdekes, mert ilyenkor nemcsak a cáki, hanem az összes környékbeli pince megnyitja kapuit a látogatók előtt.
Kihelyezett történelemóra a Vasfüggöny Múzeumban
S még egy érdekesség. A Cáktól mintegy 20 percnyi autózásra található Felsőcsatáron március elejétől október végéig tekinthető meg a Vasfüggöny Múzeum, amely Goják Sándor magángyűjteménye. A tárlat tulajdonosa minden látogatónak szívesen tart kihelyezett történelemórát. A múzeum - nyugodtan mondhatom - szenzációs. A tulajdonos korábban a környéken szolgált határőrként, majd 1989 után módszeresen kezdte el kutatni a vasfüggöny történetét. Az elméleti vizsgálódás mellett a gyűjtőmunkát sem hanyagolta el, így állt össze kertjében a tárlat, amelynek egyik különleges része a lézerrel irányított aknamező. Aki ezen végigsétál, biztosan nem marad életben. Legalábbis elméletben. A Vas-hegyen elhelyezkedő múzeum megemlékezik a környéken megesett két nagy szökésről is. A magyar színészvilág két óriása, Karády Katalin és Páger Antal is itt lépett ki az országból, új hazát választva magának. (Páger Antal később hazatért Dél-Amerikából.)
A mai fiatalabb nemzedéknek szerencsére fogalma sincs arról, milyen lehetett a határsávba tartozó településeken. 1989 előtt a Vas-hegyre például csak azok jöhettek fel, akiknek nyaralójuk vagy földjük volt itt, s ezt igazolni is tudták. A faluban a Pinka patak felett megépült híd közepén terpeszkedett a határőrség bódéja. Kezdetben a személyi igazolványok leadásával lehetett felmenni a hegyre. Később praktikusabb megoldásra váltottak. Egyszerűen megszámoztak minden embert, akinek engedélye volt a hegymenetre. Egy lukakkal ékesített fatáblán álltak a számok, ha jött az „1-es”, akkor a szám melletti lukba kis pálcikát dugott a határőr. Este elég volt csak rápillantani a táblára, s legott lehetett látni, ki maradt fent a hegyen. Mert onnan 22 óra után mindenkinek le kellett jönnie. Aki véletlenül odafent maradt (mondjuk este hatkor már édesen horkolt a hegy levének jótékony hatására), azt lehozták. Fent senki sem maradhatott.
Lékán él Európa legnagyobb denevérkolóniája
De jöjjön most már Léka vára, a denevérbirodalom, egy gyönyörűen felújított és tekintélyes vár a határ túloldaláról, az ausztriai Lockenhaus (Léka) községből. Paul Anton Keller 1968-ban szinte teljesen romos állapotban vette meg az épületet, amelyet sikeresen renováltatott. 1976-ban a jólelkű mecénás (aki addig több mint félmillió eurónyi schillinget költött a várra) meghalt. A munkát előbb a felesége, majd 1980-tól egy alapítvány folytatta. 1980-tól napjainkig összesen 22 millió eurót fordítottak a lékai vár fenntartására. Ami a látványt illeti, az tényleg nagyszerű. Sok más mellett két olyan dolog van itt, amelyre érdemes nagyobb figyelmet fordítani. Az egyik a Vasszűz, a másik az itt élő denevérek. Utóbbiak életéről lenyűgöző rövidfilm is készült, amely a várban tekinthető meg. Kezdjük akkor velük az ismerkedést. Már csak azért is, mert Közép-Európa legnagyobb denevérkolóniája lakik az ódon falak között. Ezek a különleges emlősök nem mindenkinek a kedvencei, pedig ezek az ártatlan teremtések a légynek sem ártanak. Talán azért is szerették meg Léka várát, mert itt még a mára elfeledett hagyományos építészeti formák között tudták kialakítani élőhelyüket. A padlástérben forgatott film a kicsinyek születésére fókuszál, s akik ezt a mozit megnézik, sokáig nem felejtik el a látottakat. A történet megértéséhez nagyban hozzájárul a színvonalas denevérkiállítás, amelyet szintén a várban tekinthetünk meg.
Csak legenda a Vasszűz középkori használata?
A kínzókamrában meg ott áll a Vasszűz - igen, az eredeti Iron Maiden, ahogy sokan nevezik. Ennek a látványa Léka második borzongató tényezője - nem véletlenül. Léka várának egyik úrnője az a Báthory Erzsébet volt, akinek a neve mellé odakerült a szadista jelző. A nagyságos asszony ebben a várban mintegy 600 nőt kínoztatott meg - csak úgy, a maga örömére. A Vasszűz a kínzókamra egyik látványossága. Egy két méternél is magasabb szerkezet, amelybe az embereket beleállították, majd amikor az ajtót rájuk csukták, a bent lévő éles vasszögek egyszerűen kivégezték a delikvenst. Különösen a házasságtörő asszonyokra várt a kegyetlen halál. Csakhogy van itt egy kis bibi. Történészek szerint a Vasszűz nem más, mint az emberi fantázia által alkotott borzalom - amúgy soha nem használtak ilyen eszközt a középkorban. A tudósok annak ellenére mondják ezt, hogy a világon több múzeumban találunk a lékaihoz hasonló Iron Maident. Illetve egy helyen mégis bevetették, de ahhoz semmi köze a középkornak.
Az amerikai hadsereg 2003-ban Irakban bukkant egy teljesen korhű és rendszeresen használt Vasszűzre, amelyet Szaddám Huszein fia, Udaj építtetett. A gyermek az Iraki Olimpiai Bizottság vezetőjeként arra használta a szörnyeteget, hogy a játékokon gyenge teljesítményt nyújtó iraki nőket megkínozza. A vár következő csodálatossága a lovagterem (benne korhű lovagi jelmezekkel), a rengeteg szoba, ahol vezető nélkül könnyen eltéved az ember, valamint a felső ablakokból a völgyre nyíló panoráma. Burgenland rendezett vidéke amúgy is szemet-lelket gyönyörködtető táj, ezért is furcsa, hogy sokan nem merészkednek át ide, pedig Kőszeg és a magyar határ tényleg kőhajításnyira esik ide. A Gyöngyös-patak felett az 1200-as években megépített kastély messziről magasodik a látóhatár fölé. A 14. században itt élő templomosok, illetve később a johannita lovagrendtagjai mind itt hagyták kezük nyomát. Hozzájuk kapcsolódik az úgynevezett Kultuszterem. Ezt a föld alatt található csarnokot, egyetlen nyílás világítja meg. A feltételezések szerint a johannita lovagrend tagjai találkoztak itt titkos összejöveteleken. A vár legrégebbről ránk maradt része az öregtorony (a 13. században épült), valamint a nem sokkal később emelt kápolnatorony. Léka várának bejárása örök élmény marad felnőttnek és gyereknek egyaránt.
A cáki pincesor megtekintéséhez előzetes bejelentkezés szükséges (Fehér Csabáné, +36-20/246-0180). A kis házak április 1. és október 31. között kedden, csütörtökön és szombaton 9-13 óra, szerdán, pénteken és vasárnap 12-16 óra között tekinthetők meg.
A felsőcsatári Vasfüggöny Múzeum belépődíja 1300 forint (diákoknak és nyugdíjasoknak 1000 forint.) A múzeum március végétől október végéig várja a látogatókat. A kiállításra az utak mentén több tábla hívja fel a figyelmet, a falun belül pedig eltéveszthetetlen az irány.
Léka várába a felnőttbelépő 8, a gyermekjegy 4 euróba kerül. A vár naponta 9 és 18 óra között van nyitva. A helyben lévő étteremben lovagi ebédek és vacsorák elfogyasztására is lehetőség van.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. júliusi számában.
