A veleméri Szentháromság-templom Magyarország egyik legjelentősebb román stílusú műemléke, amit több ezren látogatnak meg minden évben. Aki a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrát járja, mindenképpen tegyen ide egy rövid kitérőt.
Az erdő szélén, a Paprétnek nevezett területen álló Szentháromság-templom a 13. században épült késő román, kora gótikus stílusban. Egykor itt volt a régi Velemér is, a hatvanas években megtalálták a házak maradványait, helyükön ma már erdő öleli körbe a templomot.
Bár az épület kívülről is nagyon szép, különleges falfestményei miatt mindenképpen érdemes megnézni belülről is. A freskókon, amelyeket 1377 körül festett a híres freskófestő, az ausztriai Radkersburgból származó Aquila János, a Bibliából és a szentek életéből vett jelenetek vannak, láthatjuk például Szent Miklóst, az Angyali üdvözlet jelenetét, és a négy evangelista szimbolikus alakja is feltűnik. Aquila János egyébként saját arcképét is a falra festette, amiről úgy tartják, hogy Európa legrégibb önarcképe lehet.
A templomot úgy tájolták, hogy az év során a nap mindig megvilágítja valamelyik freskót.
A freskókon, amelyeket 1377 körül festett Aquila János, a Bibliából és a szentek életéből vett jelenetek vannak
Egy kivételével: az ördögöt ábrázoló falfestményre soha nem esik fény. Vízkeresztkor a szentély kör alakú ablakából érkező fénysugár a betlehemi csillagra esik, a nyári napforduló idején Mária köpenye alá bújt bűnösöket világítja meg, jelezve, hogy számukra is van kegyelem.
A veleméri templom freskói: Mária az angyali üdvözleten, felette a sasként ábrázolt János evangélista
A veleméri templom külső falain is voltak freskók, ezekből azonban ma már jóformán semmi nem látszik. Egyedül Szent Kristóf falba vésett fénykoronájának egy kis darabja maradt meg. Szent Kristófot hagyományosan a falu felé nézve festették, hogy a templomba hívja az embereket.
A 17. század elején a templom a reformátusok használatába került, akik lemeszelték a falfestményeket.
A templom kivételes értékeire a 19. század első felében Gózon Imre szentgyörgyvölgyi tanító hívta fel Rómer Flóris régész és műemlékvédő figyelmét, aki 1863-ban teljes leírást készített a templomról. Ezután tető került a falakra, később tűzvész pusztította ezt el, így a templom állapota tovább romlott. A falképek teljes restaurálására csak 1968-ban került sor, és azért is különösen értékesek ezek a freskók mert azokat nem festették újra, csak leoldották róluk a fehér meszet és konzerválták őket, így azok ma is eredeti szépségükben láthatók.
A cikk 2023 szeptemberében jelent meg először.
A templom egész évben nyitva áll az érdeklődők előtt. Hétfőn 9 és 15 óra, keddtől vasárnapig 9 és 16 óra között látogatható. Aki más időpontban szeretne jönni, az előzetes egyeztetés után tudja ezt megtenni ( Szabó Elekné, 30/448-9276).
