Talán nem túlzás azt állítani a Vértes déli tájairól, hogy a hegység legegyedibb egyben legizgalmasabb részeit tárják elénk. A kopár dolomittömbökről látványos panorámában lehet részünk, de az itt húzódó csipkézett sasbércek között megbújó szűk völgyek megannyi izgalmas élményt is tartogatnak.
A Vértes mintegy 10–15 kilométer széles fennsíkszerű hegység, voltaképpen egy szelíden hullámzó dombhátsorozat, melyet számos eltérő klímájú és növénytársulással bíró völgy szabdal. Bármerre indulunk ezen a vidéken, még egy rövidebb kirándulás alatt is többször változhat körülöttünk a természeti díszlet, mintha nem is ugyanabban a tájegységben járnánk. Mindehhez hozzájönnek még a különféle ember alkotta látnivalók, melyek szintén széles palettán kínálnak programokat, továbbá a hegység déli, mediterrán tájakat idéző sziklás partfalai megkapó látványt, valamint csodás panorámát is nyújtanak.
Csipkézett szirteken a Vértes déli végein
Gánt marsbéli tájain
A Vértest bemutató írásunk első részében a térség nyugati, főként a 20. század barnakőszén bányászatához kapcsolódó érdekességeket, látnivalóit mutattuk be, de itt délen is találunk olyan külszíni fejtéshez köthető lenyűgöző tájsebeket, ami fantasztikus, marsbéli tájjal gyönyörködtetnek. Ezek megcsodálásához a kéktúrázók turistaoázisának számító, színvonalas vendéglátásáról híres Gántra, illetve a falu környékére kell ellátogatnunk.
Első hallásra az ember természetkárosító munkája nem éppen tűnik vonzó úti célnak, ám ha megpillantjuk a gánti bauxitbányák elvarázsolt világát, bizonyosan másképpen fogjuk látni a dolgot.
A bauxitbányák minden szögből megkapó látványt nyújtanak
Vöröses színben hullámzó salakkúpok, rozsdásnak ható sziklák, smaragdzöld víztükör és a mindezt megpettyező növényzet olyan hatást kelt bennünk a ragyogó kék ég alatt, mintha asztronautaként egy távoli lakatlan bolygón járnánk. A színek és formák katlanában valóban egyedi élményt szolgáltat a természet, ráadásul kiváló fotótémákat is ad.
Egykoron itt zajlott Európa legnagyobb bauxitkitermelése, amit 1926-tól egészen 1987-ig folytattak. A hajdani bányák krátereiben hátramaradt vöröses salakbuckák lenyűgöző látványt nyújtanak, aminek egyediségét leginkább valóban a marsi tájhoz lehet csak hasonlítani. A gánti bauxit kiváló minőségű volt. Ez a timföldgyártás alapanyaga, ami nélkülözhetetlen az alumínium előállításához.
Érdemes a bányamúzeum tárlatát is megnézni
Kilátással Csókakő fehérlő falairól
Gánt és környékének felfedezését, akár autóval vagy túraútvonalakon is összeköthetjük az innen alig pár kilométerre fekvő Csókakő látnivalónak megismerésével. Az Országos Kéktúra ezen a vértesi településen is áthalad, ahol nem csupán a jelvényszerző túra igazolópecsétjét találjuk, hanem egy újjáépült várat, és a falairól elénk táruló Zámolyi-medence panorámáját is megcsodálhatjuk.
Csókakő várának falairól nehéz megmondani mi az eredeti, mi a hozzáköltött
A Vértes délnyugati sziklaplatójának oldalába „tapasztott” csókakői vár robusztus középkori és újonnan hozzáépített hófehér falai már messziről világítanak. Persze azok, akik a hegység belseje felől, egy szűk völgyön keresztül közelítik meg az erősséget, mit sem sejthetnek erről a pompás, Csókakő település fölé méltósággal magasodó látványról. Ebből az irányból ugyanis szinte láthatatlanok a 13. században emelt várfalak.
A Csóka névnek az István egyik korabeli, becéző formája. Ez a Csóka nevű személy talán a Csák nemzetség tagjaként a vár építtetője lehetett valamikor az 1200-as években. A környéket uraló Csákok után királyi vár lett, majd többek között a Rozgonyi család, Corvin János és Bakócz Tamás birtokolta. A török 1544-ben harc nélkül foglalta el, majd 1598-ig megszállva tartotta. 1598-tól 1602-ig visszafoglaltuk, de véglegesen csak 1686-ban, Buda visszavétele után került magyar kézre. Ezt követően az erősség már csak törökök börtöneként szolgált, majd lassú romlásnak indult. Köveit az 1800-as években a helyiek építkezésekre hordták szét. Rómer Flóris – a magyar régészet úttörője –már 1850-ben feljegyzéseket készített Csókakőről, de a vár átfogó régészeti feltárása és renoválása csak az elmúlt két évtizedben kezdődött meg, ami azóta is folyamatosan zajlik.
A Vértes többi várával ellentétben Csókakő vára már nem rom. Részben renovált és hozzáépített falai látványos egyveleget alkotnak, ahol a történelem is könnyben megelevenedhet előttünk. Helyreállított felvonótorony, gyilokjáró és egyedi várkápolna fogadja a látogatókat, akiket a fehérre meszelt magas falakról látványos panoráma is gyönyörködtet. Csókakő vára ingyenesen látogatható.
A várfalról a Zámolyi-medence végtelenjére látunk rá
Sziklás völgyeiben, virágos tanösvényeken
A Vértes déli részén számos turistaút indul a környék felfedezésére, Csákberényből pedig még panoráma-tanösvényen is felfedezhetjük a környék természeti értékeit. Ha már beteltünk a sziklás kilátással, és nem okoz számunkra problémát a jelzetlen utakon való tájékozódás, akkor érdemes a táj kevésbé ismert, ám látványban bővelkedő részeit is megismerni. Ilyen a Meszes-, a Kőkapu-, illetve az Ugró-völgy, továbbá a Köves-völgy, melyeket akár egy kényelmes körtúrára felfűzve egyben is bejárhatjuk.
Látványos sziklaformációkat és sziklaüregeket Csákvár környékén is találunk, valamint a település határában a tavasszal ragyogó virágszőnyeggel gyönyörködtető Haraszt-hegyi tanösvényt is végigjárhatjuk. Ez a mindössze 3,5 km hosszú túraút hol erdőben, hol kopár dolomitsziklákon vezetve tárja elénk a helyi nevezetességeket és növényritkaságokat, melyek főként tavasszal és ősszel mutatkoznak, de az év többi szakában is láthatunk több színben pompázó vegetációt.
A Haraszt-hegyi tanösvényt főként tavasszal érdemes bejárni
Csákvár páratlan sziklaodúja
A Vértes déli dolomitsziklás peremvidéke páratlan szubmediterrán környezetet enged felfedezni, melyben számtalan sziklapárkányt és kisebb üreget is megfigyelhetünk. Némelyik üreg már-már barlangméretű, mint a Haraszt-hegyi tanösvény által is érintett legendás Kőlik-barlang, de igazi föld alatti élményt a Csákvár délnyugati határában megbújó Estreházy-, vagy másik nevén Báracháza-barlangban élhetünk át, ahová zöldjelzésű turistautakon juthatunk el.
A Csákvár melletti Guba-hegy délkeleti sziklás oldalán megbúvó üregben hajdanán ősállatok húzták meg magukat, a vadászat istennőjének szentélyeként is használták, ma pedig a Vértes talán leglátványosabb, szabadon látogatható barlangjának számít.
A középső triász kori dolomitban létrejött barlang elsősorban nem a víz munkájának – bár ennek is szerepe volt benne –, hanem a tektonikus mozgás következtében kialakult törésvonalnak köszönheti létrejöttét.
A Csákvár határában megbújó Esterházy-barlang felfedezéséhez csak egy fejlámpa kell
A sziklatömbbel szemben állva három szádát, azaz bejáratot figyelhetünk meg, melyek közül a bal oldali egy pár méteres különálló hasadék, tehát nem kapcsolódik a másik kettőhöz. A jobb oldali keskeny járatot egymásra borult kőtömbök alkotják, aminek szűk folyosóján éppen hogy elfér egy ember, és amely néhány métert követően csatlakozik bele a középső főjáratba. Voltaképpen ezt a kívülről is látványos főhasadékot nevezzük barlangnak, aminek cseppkőlefolyásokkal tarkított folyosója közel 40 métert hatol be a hegy gyomrába.
Kastély és egyedi kápolna Csákváron
Csákváron és környékén még ezeken túl is akad megcsodálnivaló. A kis város központjában áll a hatalmas park övezte, lenyűgöző méretű Esterházy-kastély, ami ma kórházként funkcionál, de ennek ellenére látogatási időben szabadon megtekinthető. A mögötte elterülő gyönyörű angolparkban viszont bármikor sétálhatunk, csakúgy, mint az egykoron szintén a birtokhoz tartozó Szent Ferenc-kápolnánál, amit a helyiek vadászkápolnaként is emlegetnek. A sárga turistaút mentén álló – amely ösvényen további sziklacsodákat láthatunk –, 1797-ben emelt, eredetileg nyári pihenőhelyként szolgáló „Török-tornyot” gróf Esterházy János építtette feleségének, ami csak később avanzsált szentéllyé.
Egy hatalmas rét szélén áll a Szent Ferenc-kápolna ma is impozáns látványt nyújtó épülete
A látványos „Török-torony” eredetileg egy nyolcszögletű, ívelt, terméskő lépcsőházzal rendelkező épület volt, melynek ajtaját nap, félhold és csillagok díszítették. Tetején faoszlopos sátortetejű kis teraszt alakítottak ki, csúcsán török félholddal. Bútorzata kényelmes bőrpárnákból állt, ami szintén a keleti kultúrát idézte, amely stílus a gróf feleségének kedvence volt. A torony mára romossá vált lépcsőházában ma is felmehetünk az egyedi épület tetejére, ami akár menedékként is szolgálhat a turistáknak. Magában a lezárt kápolnarészben napjainkban is tartanak szertartásokat.
A cikk először 2020 augusztusában jelent meg.
Csupán néhány izgalmas dél-vértesi helyszínt kiemelő túraajánlónkat hamarosan a Vértes északkeleti értékeinek bemutatása követi, ami szintén kihagyhatatlan úti célokat tartogat a vértesi tájjáróknak. Várakat és romokat, romantikus erdei helyszíneket és egy mesébe illő falucskát is meglátogatunk. Tarts velünk erre a kirándulásra is!
