Elsősorban a Vértes déli peremvidékére jellemzők a pazar sziklafalak és látványos kőodúk, lenyűgöző ördögszántások és csipkézett sasbércek, de a hegység szívében is találunk bámulatos sziklaélményt, melynek csendes, borostyánnal díszített kőkatlanjában órákig is elgyönyörködne az ember.
Errefelé jó pár köves helynevet találhatunk: Kőlik-völgy, Köves-völgy, Köves-árok, illetve az egyszerűen csak Kő-völgynek nevezett miniszurdokot. Utóbbit a térképen a hegység belseje felé kell keresnünk, a Csákberényből induló zöld út Géza-pihenőt és Szentgyörgyvárat összekötő szakaszának közelében. Akár erről a zöldről letérve is megközelíthetjük a Kő-völgyet, csupán némi tájékozódási készségre vagy GPS-re lesz szükségünk, azonban még több élményben lesz részünk, ha Gánt irányából érjük el ezt a varázslatos sziklahelyszínt.
Gántról egy hosszú, nyílt terepen vezető köves úton érünk be az erdőbe
Az Országos Kéktúra által is érintett Gánton nem csupán a Vértes Vendéglő és Fogadó, illetve a kényelmes turistaház oázisnak ható kényelme szokta lenyűgözni a vándorokat. Az egykori bányásztelepülést Marsbéli tájat idéző tájsebek és panorámás környezet veszi körül, aminek páratlan élményére szintén érdemes időt szakítani. Ezt követően az eldugott Kő-völgy felfedezői a szellemfaluként elhíresült, és szomorú sorsú Kápolnapuszta felé kezdik követni a kéktúra jelzéseit, miközben a Gánti-barlangot rejtő sziklaszirtet is megcsodálhatják.
A Kő-völgy északi bejáratánál jól látszik a sziklákon az egykor itt csörgedező víz útja
Idővel már csak a kék forrásjelzést követjük északnyugati irányba, majd a Vörösmarty-forrást követően immáron jelzések nélkül követjük tovább a köves szekérutat, rálátással a minket körülvevő hangulatos hegyhátak helyenként sziklás vonulataira. A nyílt terepen vezető hosszú egyenest követően beérünk az erdőbe, majd a térképen is jelzett „Rakodó”-nál kis kitérőt tehetünk a Borostyán-barlang rejtélyes üregéhez. Oda-vissza csupán pár száz métert jelent ez a leágazó, mielőtt tovább haladunk úti célunk felé.
A Kő-völgyhöz vezető jelzés nélküli, jól járható erdészeti utak a térképen is fel vannak tüntetve. A kényelmes követés és a gyors célba érés érdekében érdemes valamelyik térképes természetjáró alkalmazást használni.
A térképen is feltüntetett Nyilasok területet megkerülve érkezünk meg a Kő-völgyi-fülkét és Kő-völgyi-hasadékbarlangot rejtő Kő-völgy látványos sziklaszorosához. A néhány száz méter hosszú völgybe az északi, illetve déli bejáratán keresztül is bejuthatunk, továbbá vadregényes környezete kényelmesen végig járható. Az egykori Faszénégető felől, azaz észak irányból érkezve már a völgy aljánál is felbukkannak vízformálta sziklák, melyeken egyértelműen látszik, hogy célpontunkat egykor hatalmas, illetve kitartó erők formálták.
Már a völgy bejáratánál bükkök jelzik a környezet egyediségét
Az ösvény egyre szűkülő, egyre magasabb partfalak közé vezetnek, de az elején még várat magára a pompás, sziklakertre emlékeztető látvány. Ekkor még csupán a környezetétől elütő növényzet árulkodik a Kő-völgy különleges miliőjéről: még a nyári szárasság idején is zöld aljnövényzet, illetve a magasabb tájakra jellemző bükkös jelzi az egyedi mikroklímát. Kisvártatva azonban a nagyobb sziklák is feltűnnek, és egy csapásra egy varázslatos hangulatú katlanban találjuk magunkat.
Hasadékok, fülkék és kisebb sziklaereszek tarkítják a Kő-völgy hangulatát
A Vértes mediterrán vidéket idéző hangulatát a hegység több mint 200 millió éve formálódó dolomitkőzetének köszönheti, amely a hajdanán itt hullámzó tengerek üledéktömegéből jött létre. A közvetlen környezetétől teljesen elütő Kő-völgyben a mészkőrétegeknek több földtörténeti korszakát is megfigyelhetjük, melyeket nem csupán az egykor itt csörgedező patak és a folyamatos erózió formált ilyenre. A kéregmozgások következtében kiemelkedett, majd újabb földmozgások hatására táblás, vetődéses szerkezetűvé vált kőzet napjainkban is állandóan töredezik és mállik, néhol jelentősebb monstrumokon, máshol sóderrá őrölt kavicsokon bemutatva az idő múlását.
Némelyik sziklapárkány kiváló pihenőhelyet nyújt, ahonnan kényelmesen szemlélhetjük a békés miliőt
Az itt található szurdokerdő egyediségét jelzi, hogy a környékre jellemző, sziklás, törmelékes élőhelyeket kedvelő kislevelű hárs, a szárazságtűrő magas kőris, illetve a gyertyán mellett a sokkal csapadékosabb és magasabban fekvő helyeket kedvelő bükkfát is megtaláljuk.
Mintha nem is a Vértes 3-400 méter magas platóján járnánk: a völgyszoros töredezett és legömbölyített formái, helyenként 10 méteres sziklafalai együttesen keltenek bennünk más tájakat idéző hatást. Borostyánnal, páfrányokkal, mohával díszített környezete vadregényes és ugyanakkor békés környezetet teremt ennek a dimbes-dombos pagonyerdőben megbújó vadonnak, ahol kánikulában igazi menedékre lelhet az ember.
A Kő-völgy térkép által is jelzett kőfülkéje és hasadékbarlangja különösebb felfedezést nem okoz a sziklákhoz szokott szemeknek, de némelyik sziklapárkány kimondottan lakályos pihenőhelyet ígér annak, aki relaxálva szeretné magába szívni a hely magával ragadó atmoszféráját.
A sziklák és az azokat borító zöldek együttese teszi vadregényessé a kis szurdokot
Az eldugott kis vadonból a Köves-völgyön vagy az Antal-árkon keresztül térhetünk vissza gánti kiindulópontunkra, de ha nem körtúrában gondolkodunk, érdemes felkeresni az innen északnyugati irányban található Gerencsérvárat, illetve a Vértesszentkereszti kolostorromot vagy a Kő-völgytől keletre fekvő Csáki várromot és az Oroszlánkői-barlangot. Ezek a helyek a Kő-völgytől 6-7 km-re vannak, ahonnan további pár kilométert megtéve Oroszlányba, illetve Kőhányáspusztára érkezhetünk.
A cikk először 2022 augusztusában jelent meg.
