Aki egyszer ráérzett a bivakszállások, a sátrazás és a kint alvás nomád szabadsághangulatára, az idővel más szempontok szerint fogja megtervezni a túráit. Felértékelődnek a források és esőbeállók környezetei, a kiépített erdei pihenőhelyekre, illetve a kilátókra is potenciális szálláshelyként kezdünk tekinteni. Ez alkalommal a Vértes pár kint alvásra csábító erdei pihenőhelyét mutatjuk be.
Miután a kis távolságokat magába foglaló hazai túraterep nem indokolja a kényszerű bivakolás műfaját – mint olyan tájakon, ahol ez az egyetlen megoldás a terepezésre –, nálunk ez csupán kedvtelés, romantikus kikapcsolódás a természetben. Egy tapasztalt bivakos turista jóformán bárhol tábort tud verni, de valljuk meg, sokkal jobb olyan környezetet választani, ahol van valami plusz, ami hozzátesz az erdei kintlét kényelméhez. Már egy pad is nagyban fokozza a komfortot, de egy kiépített forrás vagy tűzrakó, esetleg egy nagyobb esőbeálló már-már felér egy kempinggel. Megfelelő felszereléssel pedig kimondottan otthonos táborhelyet lehet kialakítani. A Vértesben is több olyan erdei pihenőt találunk, melyek infrastruktúrájukkal és mesés miliővel vonzzák a nagyzsákos turistákat, sőt, olyan helyeket is, ahol külön gondoltak az éjszakát kint töltő vándorokra.
Akár ilyen menedékre is lelhetünk a Vértesben. (Szarvas-kúti bivak)
Menedéket adó esőházak
A területet kezelő Vérteserdő Zrt. 2015-ben egy nagyobb beruházás keretében több erdei pihenőhelyet és forrásfoglalást újított fel, valamint új táborhelyeket is létrehozott. Ezeken a helyszíneken nem csupán új padok és asztalok lettek kihelyezve, szépen kiépített, bográcsozásra is alkalmas tűzrakót és tágas esőházakat is építettek. Utóbbira felcsillanhat a szeme a bivakolni vágyó turistának, és nem is hiába: ezek az építmények valóban komfortot jelentenek a táborozóknak.
A Gánti-barlang mellett klasszikus erdei pihenőt találunk. Esőház, tűzrakó és padok teszik kényelmessé a tábortüzes hangulatot
Kényelmes erdei bútorokat, esőházakat találunk az Országos Kéktúra mentén fekvő Gánti-barlang tőszomszédságában, a Várgesztes erőssége melletti nagy tisztáson, illetve a Várgesztesi-tónál, továbbá a Vitányvár alatti völgyben. A Vértes nyugati részében, a Csuka-forrás közelében is egy nagyobb táborhelyre lelhetünk, ahol szintén házikók nyújtanak védelmet az égi áldás ellen.
Iskolai csoportok is szoktak táborozni a Csuka-forrás közelében fekvő esőházas pihenőhelyen
Forrással is bíró helyek
Megújult többek között a sokak által kedvelt Szép Ilonka-forrás környezete is, ahol kis faház nyújt behúzódási lehetőséget. Sajnos a forrás az egyre szárazabb klíma hatására el-el apad, így a vízvételezés itt már kiszámíthatatlan, ráadásul a hely népszerűsége miatt sokszor szemetes a környezete. Sosem győzzük elégszer felhívni a figyelmet: Vidd haza az erdőből, amit magaddal hoztál!
Az erdő lombja alatt bújik meg a bővizű Mátyás-kút táborozásra hívogató idilli környezete
Az apadozó Szép Ilonka-forrástól nem túl messze egy bővizű táborhelyre lelhetünk, ami nagy érték a vízben szegény Vértesben. Ez a Mátyás-forrás kiépített környezete, ahol sokáig csak egy kulcsosház állt, de a már említett felújítási időszakban kulturált tűzrakót, kényelmes erdei bútorokat, valamint egy kisebb és egy tágasabb esőházat is kapott, ahová akár nagyobb társaságok is be tudnak húzódni derékaljjal és hálózsákkal.
A Szép Ilonka-forrásnál kisebb házikót találunk, de ez is alkalmas a behúzódásra
Kéktúrázók kényelmes menedéke
Hazánkban az erdei pihenőhelyek kialakításánál egyre gyakrabban gondolnak a menedéket kereső, az éjszakát kint töltő vándorokra, annak ellenére is, hogy ez a műfaj itthon inkább csak a kalandról, semmint a szükségszerűségről szól. A megalvásra konkrétan lehetőséget adó esőházak egyik szép példáját a vértesi Szarvas-kútnál, a Szárligetet Várgesztessel összekötő kéktúraszakasz mentén találjuk. A lankás völgyszoros ligetében megbújó pihenőhely több szempontból is nagyszerű választás, ha erdei komfortot és hangulatos táborhelyet keresünk. Az árnyas fák alatt csendes és szélvédett, igényesen kialakított környezetet élvezhetünk, ahol forrás, padok és asztalok, bográcsozásra is alkalmas tűzrakó, valamint a már említett kétszintes esőház biztosít pihenést a megfáradt vándoroknak. A szabadon használható épület alsó, nyitott része is alkalmas lehet a bivakolásra, de az igazi kényelmet az ajtóval és kis ablakkal zárható tetőtér jelenti, ahol négy személynek kényelmes helyet adó, széles fapriccseken lehet lepihenni. Első pillantásra is érződik a puritán, lambériás belső lakályos közege, amit az esti gyertyafény csak tovább fokoz. Vaskályha vagy efféle nincs, de a jól megépített fakuckó derékaljjal és hálózsákkal még a leghidegebb téli napokon is kiváló menedék. A forrásról viszont tudni kell, hogy gyakran elapad! Ezért célszerű folyadékkal érkezni, vagy az innen valamivel több mint egy kilométerre fekvő, bővizű Mátyás-kútnál tudjuk megtölteni a kulacsunkat.
Ha kint alvásról van szó, a Szarvas-kút nem csupán a legalkalmasabb a vértesi táborhelyek közül, de az egyik legszebb környezettel is bír
Panorámás bivak lehetőségek
Amennyiben az időjárás engedi, egy kilátó épülete is megfelelő lehet egy hangulatos terepi éjszakázásnak. A Vértes nem bővelkedik a messzelátókban, de egy-két helyet azért meg lehet említeni, melyek pazar panorámájuk vagy csendes környezetük miatt érdekesek lehetnek a bivakolók számára. A Vértessomló fölé magasodó Nagy-Somlón például nemcsak kilátót, hanem tűzrakót és fedett pavilont is találunk. Az eredetileg katonai megfigyelőként funkcionáló hatszög alaprajzú, kőből épült, 3 szintes toronyról körbetekintve a Vértest és Gerecsét elválasztó árok környékétől mindkét hegység csúcsain keresztül a Kisalföld peremvidékéig pásztázhatjuk a tájat. Kivételesen tiszta időben még a Pozsonyig húzódó Kis-Kárpátokat is láthatjuk. Az innen nyíló széles panoráma éjszakai képe sem utolsó. A környező települések és távolabbi városok fényfüzérjei csodás látványt festenek a végtelen sötétségbe burkolózott tájban.
Akár a Körtvélyesi-kilátó is lehet bivakhely
Aki szeret kilátóban aludni, annak a Vértes keleti táján álló Körtvélyesi-kilátó 16 méter magas fatornyát tudjuk még ajánlani, ami csendes környezetével, és főként keleti irányba nyíló látképével hangulatos napkeltét ígér. Nem kell azonban a magasba kapaszkodnunk, hogy egy toronyba bekuckózzunk. Csákvár szomszédságában egy páratlan épületet találunk az egykori Esterházy birtok félreeső pontjain, a sárga turistaút mentén. Egy hosszan elnyúló tisztás végén áll az érdekes formájú Szent Ferenc-kápolna, amit a környékbeliek vadászkápolnaként is emlegetnek. Az 1797-ben emelt nyári pihenőhelyként szolgáló „Török-tornyot” gróf Esterházy János építtette a feleségének keleti kultúrát idéző stílusban. Az idő múlásával az épületet kápolnává alakították, ahol napjainkban is tartanak szertartásokat. Különlegességét tovább fokozza, hogy romos lépcsőházában bárki felmehet a kápolna fedett kilátóteraszára, ami remek menedéket ígér a vándoroknak.
A Szent Ferenc-kápolna kilátóterasza is remek esővédelmet ad a bivakoláshoz
A cikk előszür 2023 májusában jelent meg.