Az oleanderszender meglehetősen ritkán bukkan fel nálunk, az utóbbi időben azonban egyre több példány kerül elő, köszönhetően az időjárásnak és a leanderek népszerűségének.
Az oleanderszendert, ahogy a neve is elárulja, szoros kötelék fűzi a nálunk is népszerű mediterrán dísznövényhez, a leanderhez. A növény levele a hernyók kizárólagos tápláléka, amiből egy falánk hernyó akár hatot, hetet is megehet egy nap. A kifejlett oleanderszender meglehetősen nagy, akár a 12 centimétert is elérheti.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság most egy Dévaványán talált egyedről számolt be honlapján, amely hernyóként természetesen egy leanderen fejlődött. A különleges szépségű oleanderszender vándorlepke, Afrika tropikus, szubtropikus területein él, de előfordul a Mediterraneumban is.
Nyár elején az első nemzedékek egyes példányai hatalmas távolságokat tesznek meg, eljutnak Közép-Európába, sőt akár Európa északabbi tájaira is, hogy ott rakják le petéiket. A klímaváltozás következtében ez egyre kedvezőbb választás számukra, mert itt több a nedves táplálék és elviselhetőbb a forróság is, mint a mediterrán nyárban. Telelni viszont visszarepülnek délre. Egy ekkora lepke 1-2 nap alatt is elérheti az Adriai-tenger partvidékét.
Akárcsak a többi szender, az oleanderszender is hasonlít egy kis kolibrire, ugyanis egyhelyben is tud repülni, és így is táplálkozik. Pödörnyelvével szívja ki a nektárt a virágokból.
